A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-23 / 47. szám
Borzi László safárikovói (tornaijai) olvasónk felvétele. A kép címe: Szüret után. /T JT • • K! Sztako József sazdicei (szózdi) olvasónk felvétele. A kép cime: Szomjúság. Benyók József zeliezovcei (zselizi) olvasónk felvétele. A kép címe: Ebédszünet. LEVELEK. TUDÓSÍTÁSOK ojabb emlékszoba A szocialista embertípus formálásában. az ifjúság eszmei-politikai nevelésében jelentős szerepet kap az országszerte megindult mozgalom, amely a forradalmi hagyományok ápolására, tárgyi emlékeinek felgyűjtésére, rendszerére és kiállítására irányul. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban Bős és Nagyabony után (Samorinban (Somorján) nyílt újabb emlékszoba a forradalmi hagyományok tárgyi emlékeinek, dokumentumainak kiállításszerű elhelyezésére, éspedig a városi nemzeti bizottság épületében. Az anyag összegyűjtését a vnb és az SZLKP városi szervezetének megbízottjai végezték ez év tavaszétól. Megértéssel találkoztak az idős párttagoknál; Patócs Gábortól, Mészáros elvtárstól és a Bartal-házaspártól és másoktól kölcsönözték a náluk meglévő dokumentumokat. Segített a Csallóközi Múzeum is. A dokumentumok kilencven százaléka Somorja város forradalmi múltjával kapcsolatos, a többit a környező falvakból, Doborgazról, Bacsfáról, Csallóközcsütörtökről, Nagymagyarról stb. szerezték be. Körülbelül 150 fotókópia került a falakra és a vitrinekbe. Megtalálható itt a CSKP helyi szervezetének megalakulásáról szóló jegyzőkönyv 1923-ból, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 6, évfordulója alkalmából rendezett ünnepség plakátja szintén 1923-ból, a somorjat erdőmunkások sztrájkfelhívása és a sztrájkot követő csendőrségi nyomozás anyaga. Kiállításra kerültek proletkult-emlékek, a Vörös falu című forradalmi színművet előadó szereplők eredeti fényképé. A segélykérő leveleken, a munkanélküliek listáin, az elfogatási parancsok, bírósági és jegyzőségi végzések fotókópiáin keresztül hű képet kapunk az akkori viszonyokról, a kommunisták harcos tevékenységéről és az üldöztetésekről. Az emlékszoba rendezői a már meglevő anyag további feltöltését tervezik, hiszen még sok értékes dokumentumot lehet beszerezni magánszemélyektől és levéltárakból. Folyamatban van egy néprajzi szoba anyagának felgyűjtése is. A forradalmi emlékszoba naponta nyitva áll a látogatók számára. Előnye az is, hogy a tanácsteremből nyílik, ahol a város tömegszervezetei a taggyűléssel egybekötve bármikor megtekinthetik a dokumentumokat. Ugyancsak nagy segítséget jelent a helybeli iskoláknak a tanulóifjúság eszmei-politikai nevelésében. Reméljük, hogy a város és a környék valamennyi polgára megtekinti majd a forradalmi múltat idéző emlékszobát, hogy igaz képet alkothasson a kommunisták múltbeli harcos tevékenységéről. Kép és szöveg: KANOVITS GYÖRGY KÉRDÉSEK - VÁLASZOK Vajon az ember mikor és hol kezdte magához szoktatni az állatokat? Az eddigi feltevések helytállóak-e még? — kérdezi Nagy Piroska nyltrai olvasónk. Reiner Bergernek, a kaliforniai egyetem antropológusának és geofizikusának abszolút pontossággal sikerült megállapítania, mikor kezdődött meg az egyes állatfajok megszelídítése. Módszere tulajdonképpen a C — 14-gyel végzett klasszikus módszer. Tökéletesítése. A C — 14 tulajdonképpen a levegőben lévő radioaktív anyag, amelynek atomsúlya 14. A C — 14-et felveszik a. növények, így közvetve vagy közvetlenül az állatok is. Amikor az állat elpusztul, a szervezetében lévő radioaktív elem, a C — 14 lassan lebomlik. A C — 14 lebomlási idejét figyelembe véve kimutatható, hogy egy történelem előtti maradvány mennyit vesztett radioaktivitásából, pontosan meghatározható, mikor élt az állat, vagyis mikor nyelt el a szervezete C — 14-et. Berger 19 különböző ásatásbóL származó csontmaradvánnyal dolgozott. Ennek alapján megállapította, hogy az állattenyésztés — legalábbis nagyrészt — Európában kezdődött. A vizsgálat eredményei alapján kiderítette, hogy a neolitkorban jelentek meg a szarvasmarha-félék és a sertés, a késői bronzkorban és a korai vaskorban jelent meg a juh és a kecske. Berger véleménye szerint a lótenyésztés sokkal újabb keletű, semmint gondolnánk. A történelem előtti ember — ismét Berger megállapítása szerint — legelőször is a kutyát szelídítette meg. Ebben a korszakban a kutya a vadászok és a halászok társa volt csupán, és csak jóval később vett részt tevékenyen a vadászatban vagy a nyájak őrzésében. A szarvasmarha-tenyésztés is Európában, pontosabban Görögországban kezdődött meg az i. e. 7000. év táján. Innen terjedt el az egész kontinensen, majd került át Afrikába is. Nigériában például az első maradványok az i. e. 3750-ből valók NÉHÁNY SORBAN • Az atombomba tömeges elterjedéséről cikkezett a japán Kyodo. A lap egy amerikai kutatót szólaltatott meg, akinek az a véleménye, rövidesen sok 'országnak módja lesz arra, hogy hulladékanyagokból pusztító fegyvert állítson elő. A tudós szerint a veszélyt még növeli, hogy az atomreaktorok rendszerint sűrűn lakott területeken vannak. • Rangsorolták — amennyiben ez rangnak nevezhető — a világ nagyvárosait olyan szempontból, melyek a legdrágábbak. Hol kerül a turista élete a legtöbbe. A pálmát az International Business szerint a japán városok viszik el, Tokióval az élen. De a többi japán város sem marad el. • Néhány évtizeddel ezelőtt már hallott a világ arról, hogy a kávét tonnaszámra öntötték a tengerbe, vagy égették el. így akarták magas árának a fenntartását elérni. Nos, a kávétermelő országok, élükön Brazíliával, a jövő évre kevesebb ültetvényen akarnak kávét termeszteni s azzal a gondolattal is foglalkoznak egyesek, hogy a mór meglévő készletekből a világpiaci árak fenntartása céljából sokat megsemmisítsenek.
