A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-09 / 45. szám

A tudatos munka a folytonosság záloga

A CSEMADOK járási és városi bizottságai az őszi munkaterveket már szervezetünk fennállásának közelgő 25. évfordulója jegyében állították össze. Ezek a tervek jó alkalmat nyújtanak arra, hogy az egyes akciók kerfetében felelevenítsék a CSEMADOK tevékenységét, elbeszélgessenek az alapító tagokkal, s arra is, hogy a jövőre való tekintettel levonják a tapasztalatokat mind a szervezeti munka, mind a kulturális tevékenység terén. Ezekről a kérdésekről beszélgettem el a közelmúltban Dvorcsák Jánossal, a CSEMADOK koáicei (kassai) városi bizottságának titkárával és Boda Ferenccel a járási bizottság titkárával.

— A városi bizottság tulajdonképpen az óvárosi szervezetből jött létre öt évvel ezelőtt — mondja Dvorcsák János —, azzal a céllal, hogy még szervezettebbé, sokrétűbbé tegyük a CSEMADOK munkáját a városban. A városi bizottság tulajdonképpen az óvárosi helyi szervezetből jött létre. Abból a helyi szervezetből, amelynek tevékenysége, aktivitása egykorú a CSEMADOK- kal. Több mint húsz éven keresztül aktívan szervezte a műkedvelő színjátszó mozgalmat, s 1951- ben első helyen végzett a kezmaroki (kézsmárki) országos versenyen. Abban az időben ez a csoport bejárta az egész kerületet, nagy népszerűségnek örvendett, s nyolc ízben szerepelt a Jó- , kai-napokon. Ugyancsak több mint húsz évig mű- j ködött az esztrádcsoport is, amely annak idején aktívan bekapcsolódott a falu szocializálásába Nagykapostól egészen Tornaijáig. Az óvárosi körzeti szervezetünk — a Thália Színpad ide költözése óta — különböző előadásokat szervez (Színpártolók köre) stb, amelyeknek igen nagy a látogatottsága. Fontos és említésre méltó, hogy a Glóbus bábegyüttes, amely országos méretben is a legjobbak közé tartozik és már külföldön is komoly sikereket aratott szintén az óvárosi szervezet keretében fejti ki tevékenységét. De a zenei nevelés terén kifejtett kétéves tevékenység is fontos része a szervezet életének.

A délvárosi körzeti szervezet 1100 tagot számlál. Munkájára a rendszeresség a legjellemzőbb. Októbertől májusig minden szerdán különböző előadásokat, klubesteket rendeznek. Az előadások témái főleg irodalmi, régészeti, néprajzi vonatkozásinak.

Az újvárosi körzeti szervezet tagállományának

Tíz évig tevékenykedett az énekkar dr. Roskoványi István és Bednárik János vezetésével. Az énekkart az Űj Nemzedék keretében most szervezik újjá

kilencven százaléka a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozóinak soraiból kerül ki. Ide tartozik az Üj Nemzedék, amely minden jelentősebb járási, kerületi és országos rendezvényen szerepelt már.

— Hogyan, mivel készülnek a jubileumi évfordulóra?

— A körzeti szervezetekkel együtt jövőre ismét barátsági estet rendezünk a CSEMADOK fennállásának 25., valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából. A barátság estre, amelyet a Matica Slovenská-val és az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségével közösen rendezünk, meghívjuk a Felkelésben részt vett szovjet, magyar, szlovák és ukrán partizánokat. A 25. évforduló tiszteletére a városi bizottság külön ünnepi ülést tart. Ezenkívül minden hónapban lesznek rendezvények, összejövetelek körzeti szervezeteinkben a CSEMADOK megalakulása 25., valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának alkalmából, ahol különböző előadásokat, emlékezéseket hallgathatnak meg szervezeteink tagjai. Az észak-városi körzeti szervezet, amelynek keretében a Batsányi-kör tevékenykedik, a Kazinczy napok keretében irodalmi estet rendez, s november végén Csokonai-emlékesttel adózik a költő emlékének.

— Volt idő, amikor a járási bizottság és a Városi bizottság között az együttműködés nem volt a legjobb. Mi a helyzet ma ezen a téren?

— Az utóbbi két évben kapcsolataink rendeződtek. Ma már nincsenek vitás kérdések, jó, s egyre javul az együttműködés. Már az idén minden jelentősebb rendezvényt közösen bonyolítottunk le, s ezt a jövőben is így látjuk helyesnek. Például jövőre már a Fábry Zoltán irodalmi napokat is közösen szervezzük és rendezzük.

— Boda Ferenc két éve áll a járási bizottság élén, ami azt jelenti, hogy 32 szervezet tevékenységét irányítja. Hogyan jellemezné az elmúlt két év tevékenységét járási méretben?

— Kezdetben, úgy 1971 elején eléggé ösztönös volt a CSEMADOK munkája a járásban. Valahogy alább hagyott a korábbi aktivitás. De volt ennek egy jó oldala is, mégpedig az, hogy ekkor kezdtek bekapcsolódni a szervezet munkájába a fiatalok. S ez a frissítés ma érezteti jótékony hatását. Elég, ha a szepsii, a buzitai, az alsólánci és a somodi helyi szervezetet említem. Az elmúlt évben két olyan helyi szervezetünk aktivizálódott — a méhészi és györkei — ahol a munkát teljesen a fiatalok vezetik. Természetesen itt a tagság túlnyomó része fiatalokból áll. Az említett stagnálás után fokozatosan a többi helyi szervezetünkben is megélénkült a tevékenység. Ahol korábban működtek népi együttesek, most fokozatosan újjáalakultak (Somodi, Jánok). Az egyik nagy eredmény, hogy Szepsiben — ez a legnagyobb helyi szervezetünk — az énekkar után színjátszó csoport, néptánc-csoport, valamint irodalmi színpad alakult. Ez a helyi szervezet a Szepsi-i Magyar Tannyelvű Gimnáziummal közösen több mint 25 különböző előadást rendezett és szervezett. Irodalmi színpad alakult Alsóláncon, ahol a CSEMADOK helyi szervezete a SZISZ- szel dolgozik aktívan együtt. Györkén az idén alakult meg a népi tánccsoport 16 taggal.

— A járási bizottság legfontosabb rendezvénye az idén másodízben megrendezett Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napok. Ügy tudom, ezt jövőre már a városi bizottsággal közösen rendezik meg. Milyenek a tapasztalatai, elképzelései a

A magyarbődi tánccsoport

Az abaujszinai tánccsoport a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyen

Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokkal kapcsolatban?

— Valóban a legfontosabb rendezvényünknek tekintjük a Fábry-napokat. A négynapos rendezvény lényege, hogy összefogjuk azokat az akciókat, amelyek irodalmi és kulturális vonatkozásban, tartalmukban és jelentőségükben a Fábry-i életművet szolgálják. így több előadás hangzik el Fábry Zoltán életművéről, de ez alkalommal rendezzük meg a vers- és prózamondók járási fesztiválját, az irodalmi színpadok, valamint a színjátszó csoportok járási versenyét is. Az idén a „Nagy évfordulók“ vetélkedőt is a Fábry-napok keretében rendeztük meg.

— A járási konferencián sok szó esett a népművelési tevékenységről és a szervezeti életről egyaránt. Milyenek a terveik ezen a téren az év végéig?

— A népművelési munka szakaszán helyi szervezeteinkben körülbelül negyven különböző előadást tartunk. A CSEMADOK fennállása 25., valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére minden helyi szervezetünk ünnepi ülést tart az alapító tagok, valamint a legaktívabb CSEMADOK-tagok részvételével. Ha sikerül és lesz rá módunk, szeretnénk a 25. évforduló alkalmából egy emlékkönyvet is kiadni.

A városi és járási bizottság tevékenységében sok eltérő és sok közös vonást látunk. Nagyon helyes és ésszerű, hogy a legfontosabb rendezvényeket együtt összehangoltan szervezik, valósítják meg. Ez a szervezésben és a rendezvény színvonalában egyaránt jótékonyan érezteti hatását. A 25. évfordulóra készülve mindez arról tanúskodik, hogy a közös, tudatos és szervezett munka mind a városi, mind a járási bizottság tevékenységében olyan folytonosságot biztosít, amelyre építeni lehet és kell is. —gs—

A CSEMADOK szepsii helyi szervezetének énekkara, amelyet Szombathy László a CSEMADOK járási bizottságának elnöke vezet #