A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-09 / 45. szám
KÖZÖS ERŐVEL A CSEMADOK Központi Bizottságának titkársága október közepén Szencen rendezte meg a CSEMADOK városi helyi szervezetei elnökeinek kétnapos tanácskozását, amelyen megvitatásra kerültek az előző hónapok eredményei, hiányosságai és az elkövetkezendő időszak feladatai. Az előző hónapok tervének értékelése alkalmat ad arra, hogy áttekintsük, mérlegre tegyük munkánk egy-egy területét, szakaszát. Az ilyen mérlegkészítés hasznos, annál is inkább, mert rögzíti az eredményeket, felfedi a hibákat, hiányosságokat és rámutat a feladatokra. A CSEMADOK városi helyi szervezetei munkájának helyzetét, az eredményeket és problémákat hálás dolog értékelni (és ez kötelességünk is) egyrészt azért, mivel csaknem minden járásban ezen helyi szervezeteink a legnépesebbek és legjobb előfeltételekkel (szakemberekkel, helyiségekkel) is ők rendelkeznek és a járási titkárságok is itt működnek, másrészt azért, mivel munkájuk jelentékenyebb részét a szocialista tudatformálás s ezzel együtt a kulturális nevelőmunka képezte és képezi továbbra is. A CSEMADOK munkája általában hatékony volt az elmúlt hónapokban és sok vonatkozásban előre is léptünk, főleg az idősebb korosztályok ismereteinek bővítésében, a fiatalok szórakozni vágyásának a kielégítésében, de mindenekfölött a szocialista öntudat és a proletár nemzetköziség eszméjének a terjesztésében. De a nagyobb igények évről évre még nagyobb követelményeket állítanak elénk. A kulturális szervek, s köztük a CSEMADOK is, hovatovább egyre jobban ki kell hogy vegyék részüket az iskolán kívüli népművelésen keresztül a korszerű alapműveltség terjesztéséből, a kispolgári nézetek, ízlések, szokások elleni harcból, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetközi szolidaritás eszméjének elmélyítéséből, az új közösségi erkölcs és életforma megteremtéséből és a szabad idő helyes felhasználásának a biztosításából. A feladat nagy. Sok ezer ember kulturáltságát kell közvetve és közvetlenül segítenünk. De még bonyolultabbá teszi ezt a munkát az a tény, hogy ennek a sok ezer embernek a jelentékeny hányada a legkülönfélébb munkaterületeken dolgozik és ennek következtében a műveltség legellentmondóbb fokán áll. Kulturális igényük kielégítésének éppen oly sokfélének kellene lennie, Az idén jogos büszkeség töltheti el népművészeti életünk szervezőit és irányítóit, de elsősorban a fáradhatatlan kultúrmunkásokat, mert a szlovákiai magyar népművészeti élet sikerekben gazdag idényre tekinthet vissza. A legnagyobb sikernek az a tény könyvelhető el, hogy a borzovai és szilicei népi együttes, valamint a lédeci asszonykórus részt vett a negyedízben megrendezett Duna menti Folklórfesztiválon. A lédeciek az V. Kecskeméti Népzenei Találkozó vendégei voltak, de ez az ünnepség-sorozat szerves része volt a nagyszabású, nemzetközi Duna menti Folklórfesztiválnak. A fesztivál eseménysorozata augusztus 16— 20-ig tartott Bács-Kiskun megye négy színhelyén, a megyeszékhelyen, Kecsekeméten kívül Kalocsán (itt zajlott le a népi táncosok kétnapos versengése), Dunapatajon és Baján. A négy színhelyen az eseménysorozat alkalmából 22 kiállítás és tárlat tartott nyitva, ahol néprajzi tematimint amilyen sokfélék igényeik, színvonaluk, sajátságaik. A velük kapcsolatos kérdéseket a 25 éves tapasztalatból leszűrve sok kedvvel, helyes pedagógiai, szociológiai és pszichológiai módszerekkel kellene megszervezni, összegezni, és ami számunkra a legfontosabb, ezt hasznosítani kell a népművelési munkában is. Erre számtalan jó példával szolgálnak az érsekújvári helyi szervezetnek a munkát vállaló s aktívan, önfeláldozóan dolgozó tagjai. Néhány példa a helyi szervezet életéből. A helyi szervezetnek 764 tagja van. A 'munkatervet minden évben elkészítik. Az ülésezéseket előre meghatározott időben és napirendi pontok szerint tartják, a határozatokat nemcsak meghozzák, de végre is hajtják. A tagnyilvántartást, igazolványcserét és a tagdíjrendezést 1973 májusáig végrehajtották. A helyi szervezet keretében az alábbi szakkörök működnek: Megnevezés Taglétszám Fellépések száma évente Színjátszó csoport 40 15—20 Esztrádcsoport 20 15—20 Népi-tánc csoport 12-20 10—20 Gyermek-tánc csoport 26 rendezvények szerint Énekkar 40 5—10 Ifjúsági klub 40 alkalomszerűen Honismereti kör 20 Irodalmi színpad 20 Képzőművészetkedvelők klubja 120 >> Az érsekújvári honismereti kör a CSEMADOK-szervezetek honismereti körei közül a legaktívabb. Tagjai feldolgozták a város történetét, munkásmozgalmi hagyományait, nevesebb szülötteinek életét és munkásságát stb. Munkájukat rendszeresen publikálják és alkalomadtán kiállításokat is rendeznek stb. A képzőművészet-kedvelők klubja — bár szervezésiig a CSEMADOK járási titkárságához tartozik, tagsága azonban az érsekújvári helyi szervezet aktív tagjaiból tevődik össze — kiállítások rendezésével, a képzőművészet iránt érdeklődőknek szakmai tanácsadással, képzőművészeti és lakáskultúráról szóló előadásokkal, vitaestekkel neveli, szórakoztatja a város és környéke dolgozó népét. A helyi szervezet vezetősége azonban nem feledkezik meg a politikai, egészségügyi, irodalmi, természettudományi előadások szervezéséről, megtartásáról sem. kával találkozhattunk a parasztfestöktől, a textilkézimunkákig, a hangszerkészítéstől a néprajzi foto-, bélyeg- és könyvkiállításig. A fesztivál sajtóvisszhangja sokkal nagyobb volt, mint az eddigi évek folyamán. Az anyanyelvi kultúra ápolásának egyik legfontosabb útja a néprajzi értékek ápolásában és életben tartásában rejlik. Hiszen a nemzetköziséghez, a proletár internacionalizmushoz csak a virágzó anyanyelvi műveltség és kulturális élet vezethet. Ennek volt bizonyítéka az a tény is, hogy a vendégszereplő 11 országon kívül részt vettek a néprajzi találkozón Magyarország valamennyi nemzetiségének képviselői is, s így nem csoda ha a találkozón 1300 táncost számolhattunk öszsze. A legnagyobb sikert nem is lehetne külön egy együttes nevéhez kapcsolni, mert a legnagyobb sikere a találkozón megfogalmazott gondolatnak, a nemzetközi együttműködésnek volt, melyet kaKapcsolatuk a lehető legjobb a városi szervezettel és a városi nemzeti bizottsággal. A helyi szervezet jó munkájának elismeréseként 1972-ben 35 000 korona anyagi támogatást kapott a városi nemzeti bizottságtól. De ugyanilyen jó a kapcsolatuk a város többi tömegszervezetével is. Az érsekújvári helyi szervezet vezetőségén kívül számos más városi helyi szervezetünk — mint pl. a zselízi, somorjai, ipolysági, szepsii stb. — végez még kiváló, illetve elismerést érdemlő munkát. A legtöbb városi helyi szervezet azonban annak ellenére, hogy minden előfeltétel adva van a jó működéshez, mint pl. Léván, Losoncon, Rozsnyón, Kassán stb., mégis aránylag kevés munkát végzett az idén, főleg a népművelés területén. Pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a népművelési munka továbbfejlesztéséről és eszmei hatékonyságának elmélyítéséről szóló határozatai hangsúlyozzák a rendszeres, általános műveltség, de különösen a szakmai képzettség színvonala növelésének fontosságát, ami azt is jelenti, hogy a CSEMADOK kulturális népnevelő munkájának feltétlenül igazodnia kell a modern kor követelményeihez. És kiknek kell jó példával elöljárniok, ha nem éppen a városi helyi szervezeteink vezetőinek? Az állami népművelési szervek és intézmények a párthatározatok alapján egyre inkább igyekeznek megteremteni a kor követelményeinek megfelelő kulturális népművelési munka előfeltételeit. Városi helyi szervezeteink éljenek az adott lehetőségekkel, hangolják össze munkatervüket a népművelési munkáért felelős állami kulturális intézmények, szervek terveivel, és kérjenek szakmai és anyagi segítséget az egyes népművelési munkaformák, módszerek, tanfolyamok eredményes megvalósításához. Ne elégedjenek meg csupán a látványos szórakoztató jellegű rendezvények szervezésével, tánc- és dalestek, esetleg egy-két humán jellegű művelődési akció, író-olvasó találkozó, irodalmi est megrendezésével. Ilyen is kell, de az említett akciók nem helyettesíthetik a szocializmus építésének jelenlegi időszakában felmerülő igényes és rendszeres népművelést. Különösen nem most, amikor a CSEMADOK fennállása 25. évfordulójának megünneplésére készül, és eddigi munkájával méltán kiérdemelte a párt- és állami szervek elismerését. Feltehetjük bátran a kérdést önmagunknak, ki javítson a helyzeten és ki a hibás azért, hogy a csehszlovákiai magyarság körében kevés a szakember, a képzett szakmunkás és hogy dolgozóink nem használják ki kellőképpen az iskolán kívüli felnőtt-oktatás, a továbbképző tanfolyamok és szakiskolák nyújtotta lehetőségeket. Egy percig sem szabad szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a felnövekvő ifjúság, fiaink, lányaink szakmai és erkölcsi-politikai neveléséért, kulturális színvonaláért mindannyian felelősek vagyunk, és kell is, hogy érezzük ennek a felelősségnek a súlyát. Ha ezt átérezzük, márpedig illő, hogy átérezzük, akkor nem várunk arra, hogy ezt mások tegyék meg helyettünk, hanem közös erővel minden lehetőt megteszünk azért, hogy a CSEMADOK városi és falusi helyi szervezeteinek népművelési tevékenységében sokkal erőteljesebb hangot kapjon a gyakorlati élet problémáinak megoldására, a társadalom fejlődésére irányuló tervszerű, folyamatos és rendszeres népművelési munka. BODNÁR BELA locsai megnyitó beszédében kiemelt Nyers Rezső, az MSZMF titkára is. Ennek ellenére túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kitörő siker fogadta a borzovai és szilicei tánccsoport produkcióját. Elnyerték a fesztivál nagydíját; hasonlóan a szintén szlovákiai Parchovianka együtteshez a „Hagyomány hű érzésének és színpadra állításának nagydíját“ kaflták meg, melyet egy kalocsai motívumokkal pingált herendi váza jelképez. A szakmai elismerés is jelentős volt (meg kell talán említenünk Quittner János nevét, aki a táncokat színpadi előadásra alkalmas formába öntötte), hiszen a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Osztálya a borzovai és szilicet_ tánccsoport egész műsorát színes hangosfilmre rögzítette. Jó év volt az idei, s jó folytatást kíván. Népművészetünk nem múzeumi anyag, hanem haladó hagyomány, élő valóság. Embert formáló erejéről már sokan elmondtak sok bölcsességet. „Itt van ismerjétek meg? Ha szívére szorítjátok fületeket, dobbanásaiból olyan zenét ötvözhettek, amit bártan odatehettek a népek közös szellemi kincstára asztalára" — mondta Kodály Zoltán a népzenével kapcsolatosan, de kiszélesíthetjük a szavak igazságát a népművészet minden irányára, ágazatára. GÁGYOR PÉTER NEMCSAK HAGYOMÁNYŐRZÉS... A borzovaiak sikere Magyarországon \
