A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-13 / 28. szám

Q zovjet Közép-Ázsiához négy szövetséges köztársaság tarto­zik: Üzbegisztán, Kirgizia, Tádzsi­kisztán és Türkmenisztán. Ez a mintegy 1,3 millió négyzetkilométer kiterjedésű gazdasági körzet lénye­gesen elmarad Kazahsztán mögött. Közép-Ázsia kereken húszmilliónyi lakossága igen aránytalanul oszlik meg ezen az óriási területen. A sű­rű lakosságú oázisok, az itt épült vá­rosok és mezőgazdaságilag hasznosí­tott területek a körzetnek csak igen jelentéktelen részét — mintegy 3 szá­zalékát foglalják el, mégis itt él a lakosság többsége. A sivatagok, a Pamir és a Tien-San magasabb ré­giói csaknem teljesen lakatlanok. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt Közép-Ázsia lényegé­ben a cári Oroszország gyarmata volt, amely nyersanyagokkal láttáéi a birodalom központi, iparosított körzeteit. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság több évszázados ha­gyományokkal rendelkezett, műsza­kilag igen elmaradott volt. Az ipar lényegében csak a mezőgazdasági termékek feldolgozására korlátozó­dott. A szovjethatalom éveiben Közép- Ázsia arculata gazdaságilag a fel­­ismerhetetlenségig megváltozott. Végérvényesen felszámolták az itt élő népek gazdasági és kulturális el­maradottságát. Mindezt a természeti kincsek felhasználásával, a lakosság szorgalmával és a tudomány és a technika vívmányainak alkalmazásá­val érték el a szocialista társada­lomban. SZAMARKAND A mesés, keleti szépségű Gur emír mauzóleumban nyugszanak a hódító Timur-Lenk (Tamerlán) és utódai, ott látható köztük Timur unokájá­nak, Ulugbeknek sírja, rajta egysze­rű márványtáblán üzbég írással a felirat: Ulug Bég 1394—1449. Igen nagy műveltségű uralkodó volt. Uralkodása Közép-Ázsia gazdasági és kulturális fellendülése idejére esett. Mint matematikus, csillagász, teológus és költő történelmi neveze­tességű. Különösen csillagászati táb­lázatai tették híressé. Csillagvizsgá­lót építtetett Szamarkandban, ez a város a muzulmán civilizáció köz­pontja lett. Ulugbek csillagászati kutatásaival olyan eredményeket ért el, hogy Laplace „az asztronómia történetében a legnagyobb megfigye­lőnek“ nevezte. Tudományos mun­kássága kiváltotta a reakciós körök ellenkezését; kerek negyven évi ural­kodás után Ulugbeket megölték, a csillagvizsgálót lerombolták. Szamarkand — Ulugbek egykori mohamedán főiskolájának, a Regisztánnak egy része Szerző felvételei BARANGOLÁSOK KÖZÉP­ÁZSIÁBAN TIEN-SAN — röghegység Szovjet Közép-Ázsiában és Nyugat-Kínában. Itt fekszik, a Tien-San északi lábá­nál Alma-Ata, a Kazah SZSZK fő­városa. A hegység legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, 7439 mé­ter. Hossza kb. 2600 km, szélessége helyenként a 600 km-t is eléri. A kazahok és a hegység előterében élő más népek a szovjethatalom éveiben letelepedtek, a jurtát csak nyáron használják, egyébként épített házak­ban élnek. Az igazi nomád állatte­nyésztés már a múlté. A mezőgazda­ságban és az állattenyésztésben fel­használják a legújabb tudományos ismereteket, állandóan emelkedik az életszínvonal, nő az érdeklődés a sajtó, az irodalom, a kultúra iránt. A körzetet a Szovjetunió más váro­saival légijáratok kötik össze, de ugyanígy a rádió, a televízió és na­ponta friss sajtótermékek is. Éppen a Tien-San szélsőséges éghajlati vi­szonyai között élő emberek tudják a legjobban megbecsülni, mit jelent számukra a szovjethatalom. KHIVA az Amu-Darja Pelvan-abad nevű csatornájának folytatása, a .Csirdzseli mellett fekszik. Belső te­rülete, az Icsan-Kala, igazi múze­umváros, egyedülálló a maga nemé­ben. Az alacsony fallal körülvett óváros legjelentékenyebb épületei: a citadella (itt lakott egykor a kán és belső tanácsadói), több mecset, amelyek közül a legszebb az, amely­ben Pehlivan mohamedán szentnek és néhány kánnak a sírja látható. Fennmaradt azonkívül néhány to­vábbi kisebb mecset, medresze (mo­hamedán iskola), érdekes minaret, fürdő, fedett vásárcsarnok és több régi lakóház. De az óváros — bár rezervátum — nem igazi múzeum, itt még ma is laknak emberek. BOKHARA. Igazi oázisváros a Ze­­ravsan folyó homokba vesző delta­vidékén. Híres kereskedelmi köz­pont volt, több karaván-szerájjal. A legenda szerint a város falába volt befalazva a Prófétának egy hajszá­la, s a városba vezető utat kobrák őrizték a hitetlenek ellen. Bokhara sokáig Szamarkand riválisa volt. Szamarkand adta a világnak Aliser Neváit és Ulugbeket, Bokhara Ni­­zámit és az Európában Avicenna né­ven ismert Abu Ibn Szinát. Itt van­nak Közép-Ázsia legszebb műemlé­kei. Az Ark citadella a Kajlan me­cset negyvenhat méter magas ún. Borostyánkő-minaretje s a Labí­­khausz tér történelmi épületcsoport­ja a közép-ázsiai mohamedán kul­túra gyöngyszemei, amelyek a mai embert is meglepik merész építésze­ti megoldásaikkal. A Toku-Tilpak Furasont (a tübetejkakészítők kupo­láját) négyszáz évvel ezelőtt építet­ték. Négy hatalmas rozettán nyug­szik a tulajdonképpeni kupola. Az Taskent — a nagy földrengés után szebb, mint valaha Jellegzetes keleti piac Khivában

Next

/
Thumbnails
Contents