A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-13 / 28. szám
A HÉT FOLYTATÁSOS KÉPES FILMREGÉNYE Olasz történelmi színes film Rendező: Gillo Pontecorvo II. A lángoló sziget 7. DOLORES TÁBORNOK nagyon meglepődött, amikor látta, hogy nem az eredeti elképzelése valósult meg. Az új kormány intézkedéseit, rendelkezéseit előbb semmibe vette, de Walker tanácsára az ideiglenes kormányt elismerte, beleegyezett a felkelő hadsereg feloszlatásába, úgyhogy a hatalom teljesen az angolok kezébe került. A kis szigeten nem változott meg a bennszülöttek élete. A portugálokat az angol kizsákmánylók váltották fel. A kalandor Walker küldetése befejeződött. Elutazása előtt találkozott Doloresszel. A felkelők vezére a keserű tapasztalatok ellenére még mindig bízott benne. — Az új kormány becsapott minket! — panaszolta a kalandornak. — A felkelés lángja azonban még nem aludt ki, parázsló tüze rövidesen ismét lángra lobban. .. 8. KESERVES TÍZ ÉV következett. Queimada sziget néger őslakosai további keserű tapasztalatokat szereztek. Jósé Dolores rövid idő alatt meggyőződött róla, hogy az angolok saját céljaik elérésére támogatták felkelésüket, szabadságharcukat. A gyarmatosítók könyörtelen önkényuralma, a négerek és a sziget kizsákmányolása egyre fokozódott, a bennszülöttek elkeseredettsége egyre nőtt. Jósé Dolores titkos tanácskozásra hívta össze társait. A felkelők határozata egységes volt: Queimada népét mozgósítják, harcba hívják a gyarmatosítók ellen. A harcok ismét az egész szigeten fellángoltak. Teddy Sanchez kormánya tehetetlen volt. A felkelést nem tudta leverni. Az angol gyarmatosítók uralma nagy veszélyben volt. A trösztök mindent megkíséreltek, hogy a szigeten visszaállítsák uralmukat, de minden igyekezetük kudarcot vallott. 9. WILLIAM WALKER, a kalandor “ismét a szigetre érkezett. Teddy Sanchez bábkormánya katonai tanácsadónak nevezte ki. A kalandor korlátlan hatalmat kapott. Pénzért minden aljasságot vállalt. Rövid néhány nap alatt kidolgozta megtorló tervét — megkezdődött a felkelés tervszerű felszámolása. A zsoldosok könyörtelenül gyilkoltak, felégették a falvakat, az ültetvényeket. De a felkelést ezzel sem tudták letörni, sőt, a sziget szabadságharcosai még egységesebben, elkeseredettebben harcoltak. Walkre új tervet dolgozott ki. Jósé Dolores elfogását tűzte ki fő feladatul. E cél bői külön osztagokat szervezett. Zsoldosai a felkelők közé lopakodtak. Dolores helyett azonban Juasint, a felkelők vezérének leghűségesebb barátját fogták el. Walker azzal az üzenettel küldte vissza foglyát a felkelők vezéréhez, hogy szüntessék be a harcot. 10. HALÁL A KIZSÁKMÁNYOLOKRA! Szabadságunkért küzdünk, harcunkat nem adjuk fel! — volt a válasz. A kalandor tervei, akciói kudarcba fulladtak. Sanchez, a kormány elnöke ellenezte Walker terrorakcióit: a kalandor ellen elfogató parancsot adott. Walker banditái azonban vele végeztek. Az új kormány elnöke Prada tábornok lett, aki mindenben támogatta a vérszomjas kalandort. A lángoló kis szigetre kitűnően felszerelt angol katonaság érkezett. Megkezdődött a sziget átfésülése. A korszerű fegyverekkel, ágyúkkal felszerelt hadsereggel szemben a felkelők alulmaradtak. Vérbe fojtották a szabadságharcot. Dolores és társai a hegyek sűrű erdeibe menekültek. De hiába. .. Walker vezetésével az angolok felkutatták őket, mindenkit megöltek, csak Dolorest fogták el élve. 11. A FELKELŐK VEZÉRÉT a kalandor megkötözve hurcolta a sziget fővárosába. Walker azonban nem örült a győzelmének, Dolores már nem a régi, tudatlan és tanácstalan felkelő volt. Az öntudatos, nagy harci tapasztalatokkal rendelkező büszke forradalmár és szabadságharcos most már tudta, miért harcol. — Kivégezhettek — mondotta nyugodtan — Szabadságunkért szívesen feláldozom az életemet. De az eszmét, amiért harcoltunk, nem tiporjátok el! Napról napra erősebb lesz! Es eljön majd a nap, amikor a mi hazánk, kis szigetünk is elnyeri önállóságát, szabadságát — megszabadulunk a kizsákmányoloktól! Az erkölcsi győzelem a felkelőké volt. Walker ezt nagyon jól tudta, ezért újabb cselhez folyamodott. Doloresnek kegyelmet ígért... <12. A SZABADSÁGÉRT HARCOLNI KELL! — volt a válasz. — A szabadságot senki sem kapja ajándékba! Inkább meghalok, mint hogy ezt az aljas ajánlatot elfogadjam — mondotta kivégzése előtt hóhérainak a szabadságharcos. Walker küldetése befejeződött. A gyarmatosítóknak ismét sikerült a szabadságharcosok küzdelmét eltiporni. A kalandor azonban a gyilkolásaiért, kegyetlenkedéseiért és egykori barátjai elárulásáért kapott júdáspénznek nem sokáig örülhetett. Elutazása előtt a kikötőben egy fiatal néger megölte. .. És Dolores jóslata valóra vált: a kis sziget őslakóinak szabadságharcát örök időkre nem tudták eltiporni. Queimada lakói tovább harcoltak, küzdöttek szabadságukért, emberi jogaikért. És eljött a nap, amikor lerázták bilincseiket, szabad életet kezdhettek. —Vége—
