A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-19 / 42. szám

a törzssejtek nemcsak a vérben képződnek újjá, hanem a csontokban is letelepednek, és újraképezik a sérült csontvelőt, vagyis újra működésbe helyezik a vérképző mechanizmust.

Lehetséges, hogy ezt az eljárást valamikor a félelmetes betegség, a vérrák (leukémia) különböző formáinak gyógyítására is hasznosítják majd. Gyanítják, hogy egyes leukémiás betegek elveszítették azt a képességüket, hogy a törzssejteket normális vérsejtekké alakítsák át.

A törzssejt-átültetés állatkísérletekben már hasznosnak bizonyult, de csak sok év múlva honosulhat meg a beteg emberek gyógyításában.

Szerte a világon sok kutató megállapította már, hogy az

AZ ÖREGEDÉS REJTÉLYÉT?

életkor jelentős előrehaladtával az emberi szervezetnek a betegségcsírákkal szembeni ellenállóképessége csökken. A fiatal szervezet fáradság nélkül úrrá lesz a fertőzésen — olykor anélkül, hogy egyáltalában észrevennénk —, idős korban azonban már egy nátha is végzetes lehet, hogy ne is beszéljünk azokról a súlyosabb fertőzésekről, amelyeknek idős korban csaknem védtelenül ki van szolgáltatva a szervezet.

Miért és hogyan gyengül meg idős korban a szervezet védekező rendszere? A kutatások valószínűvé teszik, hogy ebben a limfociták a bűnösek. Míg a többi testsejt folyamatosan megújul, a „rendőrsejtek”, a limfociták minden jel szerint elvesztik ezt a képességüket, így azután már nem győzhetik le az idegen betolakodókat. Korábban azt mondták, hogy az ember olyan öreg, amilyenek az erei. Lehetséges, hogy a jövőben azt mondjuk majd: olyan öreg, amilyenek a fehér vérsejtjei.

Az öregedéssel szorosan öszszefügg a modern orvostudomány egyik legfontosabb problémája, a rák kérdése is. Nagyon valószínű, hogy a rák különböző formái az utolsó húsz évben azért váltak oly gyakorivá, mert az emberek manapság olyan életkort élnek meg, ami 50—100 évvel ezelőtt kivételesnek számitott. A rák ugyanis jellegzetes öregkori betegség. A ráksejtek elfajzott sejtek. Elveszítették azt a képességüket, hogy normális növekedésüket fékezzék, féktelenül osztódnak. A wiesbadeni kongresszus előadásaiból kiderült: számos kutató foglalkozik azzal a világon, hogy a szervezet immunrendszerét az elfajzott sejtek ellen megerősítse. Ezen a módon talán előbb-utóbb úrrá lehetnek az orvosok korunk félelmetes betegségén.

ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK

A zsebben is elférő, hordozható új angol zajmérővel azonnal kimutatható, ha a zaj a lakásban, az utcán, hivatalban, gyárban túllépi a veszélyes 80 decibeles határt. Az ilyen zaj már idő előtti kifáradást, ideiglenes hallásvesztést, tartósan pedig maradandó hallássérülést okoz. Az egyszerű szerkezetű elektronikus műszer csak a 70—90 decibeles határérték között méri a zajt, méghozzá úgy, hogy jelzőlámpájának felvillanásával jelzi az előre beállított 70, 80 vagy 90 decibeles határ túllépését. Telepek áramával működik.

A kujbisevi városi távíróközpontban mesterséges levegőionizáló berendezést helyeztek üzembe. A fiziológiai vizsgálatok szerint az ionizálás kedvezően hat a távirdászok közérzetére és munkaképességére. Meggyorsult az egyes műveletek elvégzési ideje, s csökkent a hibák száma. A mennyezetre szerelt villamos ionizátor egyéves működése során 12 százalékkal csökkent a megbetegedések, különösen a légúti megbetegedések száma.

Leningrádban megkezdték a 2—FNA típusjelzésű új fényszedőgép sorozatgyártását. Az új berendezés lehetővé teszi, hogy a közeljövőben teljesen megszűnjék a könyvek és a folyóiratok hagyományos nyomdai előkészítése. Napjainkban a mély- vagy ofszetnyomással készülő sajtótermékek anyagát soronként vagy betűnként ólomba öntik, majd erről ún. bronznyomatot készítenek. Az új berendezés feleslegessé teszi a betűk, sorok ólomba öntését és közvetlenül filmszalagon adja a nyomdai sokszorosításra alkalmas szöveget. A fényszedőgépen olyan üvegkorong van, amelyben a betűk negatív fotografikus képe látható. Szedés közben ez a korong forog, a szükséges betű az optikai rendszer objektívje elé kerül, amely azt a kívánt nagyságban lefényképezi. A fényszedőgép olyan sebességgel dolgozik, amilyet a legkitűnőbb gépszedők sem érhetnek el a hagyományos szedőgépekkel.

ÉLET A TITÁNON

Amerikai csillagfizikusok gyanúja szerint a Titán nevű Szaturnusz-holdon létezhet az élet alacsonyabb formája. A Merkur-bolygóval körülbelül megegyező nagyságú holdon már 1944-ben metánt fedeztek fel. A későbbi infravörös mérésekből kitűnt, hogy a felszínén nagyobb a hőmérséklet, mint a Naptól való távolsága alapján (a Nap—Föld távolság tízszerese) várható lenne — ezt a tudósok az úgynevezett üvegház-hatásra vezetik vissza. Ez abból áll, hogy a Titán légköre átengedi a rövidhullámú napsugarakat, a visszavert hosszúhullámú sugárzást azonban elnyeli. A hőmérsékletmérésekből a kukatók arra következtetnek, hogy légkörében molekuláris, hidrogén van, méghozzá sűrű felhőkben „elrejtve“ — erre utal a Titánról visszavert napfény polarizációja. A légkör vörös elszíneződése ugyancsak szerves vegyületek jelenlétére utal. Így a kutatók úgy vélik, hogy a Titánon előfordulhat az élet alacsonyabb formája, vagy legalábbis létezhetnek olyan szerves vegyületek, mint a Földön az élet kialakulása előtt.

A RÉGÉSZET ÜJ LELETEI

# A Szovjet Tudományos Akadémia régészeti expedíciója az ősi krími város, Panticapaeum egykori színhelyén kutatva, hatalmas épület jól konzervált dór oszlopaiból ítélve az egykori kormányzói palota maradványaira bukkant. A tudományos elemzés szerint az épületet mintegy 2200 évvel ezelőtt emelték. A boszporusai' királyság egykori fővárosának maradványait immár negyedszázada keresik a Mithridatész-hegy lejtőin. Az ásatások területén számos, az i. e. VI.—V. századból származó amforát, terrakotta-szobrot, agyagmécsest, bronzdíszt és háztartási eszközt találtak — sokat közülük Athénból, Korinthoszból és más antik görög városokból hoztak Panticapaeumjja. A jelenlegi ásatások feltárták az egykóri fellegvár falait is. Minthogy most mór ismerik ennek kiterjedését, könnyebb lesz rábukkan! az egykori templomok, szentélyek és más középületek maradványaira.

# Európa egyik legépebben maradt cölöpfalujának feltárásán dolgoznak olasz régészek Trient közelében. A fiavei tőzegbánya egy részét szabadtéri múzeummá alakítják át. Az i. e. 2200—1200 közötti időből származó településmaradványok között számos cserép-, fa- és kőtárgyat is találtak, továbbá egy négy méter hosszú faéket, valamint egy indián kenukra emlékeztető csónakot.

# Trója pusztulása után létesített antik város maradványait találták meg francia régészek Szíria északi részén. Az i. e. XV. századból származó érméket, cserépedényeket és márványdarabokat ástak ki, közöttük számos feliratos márványlapot.