A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-19 / 42. szám
TIT jo te A jó "tanács — aranyat ér! MIRE ÖSSZPONTOSÍTSUNK? # Vezessünk koncentráltan, és minden, a vezetésünket előttünk befolyásolható körülményre is figyelemmel. A figyelemösszpontosítás a kulcsa a biztonságos előrejutásnak. A volán mögött nincsen helye a merengésnek, az álmodozásnak. Az autóvezetés legfeljebb másfajta elfog- laltság, de nem pihentető kikapcsolódás: a vezetés az autóvezető számára a legjobb, a legkényelmesebb autóban, a legideálisabb út — és időjárási viszonyok és környezet közepette is: munka! # Az előttünk haladó mögött mindig hagyjunk biztonsági zónát. Ne feledjük: ez a biztonsági zóna, vagyis ez a térköz a mindenkori út- és látási viszonyok mellett a mi reakció-időnktől is függ. Próbáljuk megszokni, jól begyakorolni, hogy egy forgalomáramban haladva ne csak akkor fékezzünk, illetve lassítsunk, ha már az előttünk haladó jármű stoplámpái is felvillannak, hanem az előrelátásunk információit is hasznosítva már jóval előbb. A lényeg: ez a magunk által teremtett biztonsági zóna mindig kísérője legyen a haladó autónknak. • Az előzéseket olyan gyorsan hajtsuk végre, amilyen gyorsan csak lehet. És csak akkor kezdeményezzünk ilyen- manővert, ha motorunk erőforrása erőlködés nélkül biztosítani tudja az ilyenkor alapvetően fontos nagy sebességkülönbséget, és megvan a lehetősége a biztonsági zónán belüli visszatérésnek. És ahhoz, hogy az ilyen manőverek kockázatmentesek legyenek, ma már ismernünk kell az úton közlekedő többi jármű dinamikus mozgását jellemző teljesítményi és gyorsulási értékeket. # Intelligensen bánjunk a motorunkban rejlő lóerőkkel és a sebességgel. A maximálisan engedélyezett felső sebességhatár is csak azt jelenti, hogy annál többel abban a körzetben, vagy azon az úton semmiképpen nem mehetünk. De adott esetben az út — és a látási viszonyok függvényében, vagy éppen, mert gyermekek vannak a közelben, az engedélyezett sebesség erőltetése életveszélyes is lehet. BRNO 73 A brnói nemzetközi gépipari vásáron — mint arról beszámoltunk olvasóinknak —, a világ legjelentősebb autógyárai is bemutatták legújabb gyártmányaikat. Az új típusú, gyönyörű kivitelű autók iránt óriási volt az érdeklődés. A kiállítás autószalonja előtt, nyitástól zárásig hosszú sorokban kígyózott az érdeklődő közönség. Az alábbiakban a brnói vásáron kiállított autók közül mutatunk be néhányat olvasóinknak. A frankfurti Opel autógyár egyik büszkesége: az Opel Commodore GS típusú autó. A 2,5 literes űrtartalmú, 115 lóerős motor 175 km ó végsebességet biztosít. A kocsi sima, fölösleges díszítésektől mentes karosszériája is nagy tetszést aratott. Az Audi 100 LS típusú gépkocsi motorja 1760 köbcentiméter, teljesítménye 100 lóerő, végsebessége 175 krn/ó. Az Audi LS két nagy előnye: a biztos felgyorsulás (0 km-ről 100 km-re 8,3 mp!) és a szemre is szép karosszéria korróziómentessége. A kölni Ford-gyár egyik legújabb remeke: a Capri típusú luxuskocsi. A kétajtós sportkocsi két változatban került piacra. Az 1576 köbcentiméteres űrtartalmú motor 72, a 2293 köbcentiméteres motor pedig 108 lóerős teljesítményt nyújt. A Capri végsebessége 145, illetve 175 km ó. • ÉRDEKES STATISZTIKA. A Német Szövetségi Köztársaságban az elmúlt évben 4 182 785 személygépkocsit gyártottak. Az 1971-es évhez viszonyítva közel kétszázezer autóval csökkent -a termelés. A legnagyobb visszaesés a Deutsche Fiat gyárban volt, 21,5 százalékkal csökkentették a gyártást, az NSZK-beli Ford-gyár 9,2 a Volkswagert pedig 9,7 százalékkal gyártott kevesebb autót az 1971- es évhez viszonyítva. A termelést 33 százalékkal a Porsche gyár növelte. A nyugat-európai országokban 1 190 000, a világon pedig 33 100 000 személygépkocsit gyártottak az 1972- es évben. • KÖZEL KILENCVENEZER Dacia 1300 típusú autót gyártottak eddig a pitesti gépkocsigyárban — jelenti a romániai sajtó. Hír szerint a romániai autógyár 1974-ben mintegy huszonöt százalékkal növeli a Dacia típusú autók gyártását. • AUTÓMÜZEUM NYlLT az angliai Sandinghamban. A legérdekesebb attrakció egy 1903-ban gyártott Daimler típusú autó, melyet II. Edward angol király vásárolt, és azt 1930-ig használta az udvar. • ÉLETFOGYTIGLANI FEGYHÁZ — halálos gázolásért. A nyugat-németországi bíróság életfogytiglani fegyházra ítélt egy gépkocsivezetőt, aki ittas állapotban halálra gázolt egy gyalogjárót. A duisburgi bíróság szigorú ítéletét azzal indokolta, hogy az ittas gépkocsivezető a szerencsétlenül jártnak nem nyújtott segítséget, a szerencsétlenség színhelyéről elszökött. • A FRANCIA KÖZLEKEDÉSI RENDŐRSÉG drákói intézkedéseket vezetett be a biztonságos közúti közlekedés fejlesztésére. Az autósztrádákon a maximális sebességet 100 km/órára csökkentették, kötelezővé tették a biztonsági övék használatát, és a hajtási jogosítványok kiadásánál is új rendszert vezettek be. Minden egyes új gépkocsivezetőnek csak ideiglenes jogosítványt adnak. Három év után — ha a gépkocsivezető nem vétett a szabályok ellen — cserélik ki az ideiglenes jogosítványt. • A TOYO GÉPKOCSIGYÁRBAN megkezdték a Wankel-motorral ellátott autóbuszok gyártását. Ezzel is a levegő szennyeződése elleni küzdelmüket kívánják a japánok fokozni. Az új típusú autóbuszokat a városi forgalomban használják majd. • MAGYARORSZÁGON — ebben az ötéves tervidőszakban — 35 milliárd forintot fordítanak új utak építésére és a meglévők karbantartására; negyven százalékkal többet, mint az eimúlt tervidőszakban. • HOLLANDIÁBAN már nemcsak az autók, de a' kerékpárok parkolása is nagy gondot okoz — írja a hollandiai sajtó — A tulipánok országában jelenleg már több mint másfél millió kerékpár van, ez a legelterjedtebb közlekedési eszköz. • BULGÁRIÁBAN 1974-től kezdve évente 13 000 teherautót gyártanak. A Csehszlovákiával kooperációban gyártott Skoda-Madara típusú tehergépkocsiból évente ezer darab készül. 0 • 0 Az öregedés és a halál régi rejtélye az orvostudománynak és a biológiának. A sejtek —■ valamennyi élőlény alapegységei — ugyanis nem öregszenek. Állandóan megújulnak és örökké élnek — ha csak valamilyen külső hatás szét nem roncsolja őket. Az egysejtű lények osztódnak, az anyasejtből két lánysejt lesz — ezek ugyancsak osztódnak, igy örökké fiatalok maradnak. Ügy tűnik, a magasabb rendű' élőlények nagyobb specializálódásukkal a halállal is eljegyezték magukat. De hogyan lehetséges, hogy az egyes sejtek, amelyek nagyobb szövetségbe szerveződtek, egy napon elpusztulnak? Ezzel a problémával foglalkozott az NSZK-beli Wiesbaden-MEGOLDJÁK ben nemrégiben megrendezett belgyógyász-kongresszus, összefoglalva az ezen a területen az utóbbi években elért legfontosabb kutatási eredményeket. Az előadások csaknem kivétel nélkül vérünknek azokkal a sejtjeivel foglalkoztak, amelyeknek a betegségek elleni harc a feladatuk, vagyis a limfocitáknak nevezett fehér vérsejtekkel, amelyek a véren kívül megtalálhatók testünk második „folyamában”, a nyirokrendszerben is. A vérsejtek a csontvelőben képződnek. Hogy miként? — ezt hosszú ideig nem tudták. Csak a legutóbbi években sikerült felderíteni, hogy a csontvelő nyilvánvalóan csak egyfajta vérsejtet állít elő — a törzssejteket. Ezek a „félgyártmányok” valahol a szervezetünkben tárolódnak, s innen hívódnak le, ha valahol szükség van rájuk. Csak ekkor „fejlődnek tovább” vörös vérsejtekké, eritrocitákká, amelyeknek az oxigénszállításban van fontos szerepük, és fehér vérsejtekké, a test „rendőreivé”, amelyek képesek elfogni az ártalmas sejteket, például a baktériumokat, vírusokat, de akár az elfajzott saját sejteket is. Ultracentrifugával elkülönítették ezeket a törzssejteket a vér többi alakos elemétől, s így megállapították, hogy rendkívüli mértékben hasonlítanak a limfocitákra. Azzal a képességükkel különböznek tőlük, hogy átalakulhatnak más vérsejtekké — hogy ennek mi a tudományos alapja, máig sem tudják. Csak azt tudják, hogy átalakuló képességüket elvesztik, miután a nyirokrendszerbe kerülnek. A klinikai gyakorlat már hasznosítja ezt a felfedezést. Ha az emberi szervezetet nagy dózisú röntgen- vagy atommagsugárzás éri, a vérképző csontvelő szétroncsolódik. Ilyen esetben nagy mennyiségű törzssejtet juttatnak a beteg szervezetbe alkalmas donortól. Ezek
