A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-13 / 28. szám
Koncentrálás — emelés előtt | s ehetetlen hústömeg! Míg egyszer megfordul, addig száz dolgot is elvégzek! — szokták a kövér emberekkel kapcsolatban mondani. Ez rendszerint így is van ... Nagy János azonban kivétel. Igaz, hogy testsúlya meghaladja a százharminc kilót, mégis az ország legügyesebb és legerősebb sportolói közé tartozik. Csehszlovákia szupernehéz súljjgmelő bajnoka! Nagy Jancsi nagyszerűen rajzol, fest, kitűnően fényképez, és amatőr kisfilmjei akár a hivatásos filmesek alkotásaival is felvehetik a versenyt. Legkedvesebb szórakozása mégis az olvasás. Szereti a jó könyvet, a klasszikusokat, a prózát, verset, és minden technikai újdonság érdekli. Azt hiszem, nem akad olyan témakör, amihez ne tudna hozzászólni, amiről nem lehetne vele hosszasan, nagyon érdekesen elbeszélgetni. Sokoldalú, művészetet szerető, modern ember. A kiváló élsportoló közvetlen a Hazánk ________ legerősebb ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ embere felszabadulás után, 1945. április tizenkettedikén született. Szereden ... Hároméves volt, amikor szülei az ország másik végére költöztek. A csehországi Ostrov nad Ohfíba ... — Jancsi akkor még kisgyerek volt. Gyorsan megszokta az új környezetet — mesélte édesanyja. — Már apró korában, ha valamit a fejébe vett, azt meg is valósította ! Keménykötésű gyerek volt, soha nem sírt... A sporttal már az általános iskolában megbarátkozott. Az ügyes fiú előbb az iskolai sportkörben atletizált, majd a helyi sportegyesület alapozó szakosztályában foglalkoztak vele. A rendkívül erős gyerek súlyt lökött, mégpedig kitűnő eredménnyel. Az egyesületi edző nagy jövőt jósolt neki. Még a katonaság alatt is súlylökő volt. — Hogyan lett belőle mégis súlyemelő, méghozzá országos bajnok? — Véletlenül... Frantiáek Skarda, a Sokolovói Torna Egylet súlyemelő edzője nehézsúlyú versenyzőt keresett. Amikor meglátott és megtudta, hogy évek óta rendszeresen sportolok, atletizálok, elcsalt a súlyemelők egyik edzésére — mesélte Jancsi. — „Országos bajnokot nevelek belőled, és ha rendszeresen edzel, még többre is viheted!“ — mondta Skarda edző, amikor az első edzésen emelgetni kezdtem az acélból öntött súlyzókat. Néhánynapos edzés után már versenyen mutatkoztam be. Természetesen technikám még nem volt, hiszen csak ismerkedtem a számomra akkor még új sportággal. Mégis jó eredményt értem el. A legnehezebb versenyzők súlycsoportjában 110 kilót emeltem, az összetett versenyben pedig 345 kilogramos teljesítményt értem el. — A premier után négyévi kemény munka következett. Ebben a sportágban a négyéves felkészülés nem nagy idő. A világ legjobbjai mögött legalább évtizedes kemény munka áll — mondotta Franta Skarda edző. — Hallottam róla, hogy Sokolovóban egy nagyon tehetséges, rendkívül erős fiatalember hétről hétre növeli teljesítményét, őszintén megmondom: nem hittem el! — mondotta Antonín Dreál, a válogatott súlyemelők edzője. — Az egyik versenyen — ő nem tudott róla — megfigyeltem. Megtetszett a jnozgása, technikája. Foglalkozni kezdtem vele — és nem hiába! Nagy Jancsi 1971-ben, az országos bajnokságon a kitűnő Pavlásek mögött már a második volt. A lökésben megközelítette a 188 kg-os országos csúcsot... — A ezüstérem elnyerése nagy biztatás volt. Keményen, pontos edzésterv alapján tovább dolgoztam. A romániai Európa-bajnokságon, majd a müncheni olimpián is szerettem volna már indulni. Sajnos, ez a tervem nem valósulhatott meg. — És ez bizony nagy kár — jegyezte meg szomorúan Dreál edző. — Két szupernehéz súlyemelőt nem küldhettünk egyik nagy versenyre sem. A szakvezetők Pavlásek mellett döntöttek. — őszintén bevallom: nagyon szomorú voltam ... Tudtam, hogy Európa legjobbjainak a küzdelmében, majd az olimpián, ahol a világ legjobbjai találkoztak, nem végezhetek az elsők között. A tapasztalatcsere és a „nagyok“ küzdelme minden valószínűség szerint hasznomra lett volna. No, de ne búsuljunk azon, ami volt. Előre kell nézni, szerintem ez az élet egyik legfontosabb szabálya! Edzőmnek megfogadtam, hogy a hazai versenyeken még jobb eredménnyel bizonyítok ... Még többet edzettem. Volt olyan időszak, amikor naponta kétszer is edzettem. Természetesen kiegészítő sportágakkal is foglalkoztam. Futottam, úsztam, rengeteget tornáztam. Nehéz munka volt, de Nagy János megtartotta a szavát. A havífovi nagy nemzetközi versenyen, a Duna Kupa küzdelmein súlycsoportjában kitűnő teljesítménynyel első lett. A szakítást 218 kg-os országos csúcseredménnyel nyerte, az összetett verenyben pedig 372.5 kg-os nagyszerű eredményt ért el. — Mik a tervei? — kérdeztük a minap az új országos súlyemelő bajnoktól, hazánk legerősebb emberétől. — Szeptemberben Kubában rendezik meg a súlyemelő világbajnokságot. Ha már a romániai Európa-bajnokságról és az olimpiáról lemaradtam, a kubai versenyen részt szeretnék venni. Tudom, első nem lehetek. Fantasztikusan nagy a konkurrencia. Számításaink szerint azonban a 6—8. helyen végeznék, és ha kijön a „lépés“, még jobb helyezést is elérhetek. A szakvezetők nagy jövőt jósolnak a „bikaerős“ és nagyon ügyes súlyemelőnek. Biztosak a fejlődésében, tudják, hogy Jancsi még többre is képes. — Nagynak hihetetlen ereje van. Ha a technikáját fejleszti, nem egy, de tízkilogrammos eredménynövelés is lehetséges. Valamennyien bízunk benne — mondotta búcsúzáskor a válogatott súlyemelők edzője. — A kubai versenyen Nagynak indulnia kell! Jó eredménnyel számolok, és ami a legfontosabb: Jancsi nagyon sokat tanulhat, sok mindent elleshet a világ legjobbjainak küzdelmein. Nagy János eredményeit, sikereit ma már nemcsak felesége, gyermekei, barátai és sporttársai figyelik, lesik nagy érdeklődéssel, hanem az egész sportközvélemény szurkol a szimpatikus fiatalembernek. A súlyemelők egyre növekvő tábora kíváncsian várja, milyen eredményt ér majd el Kubában, megjavítja-e ott országos csúcseredményét, vagy még nagyobb sikerrel tér majd vissza Havannából hazánk legerősebb embere. (f) Nagy János a szuper-nehézsúlyban új országos csúcsot ért el
