A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-13 / 28. szám
De hát ezt különféleképpen lehet érteni. Legrosszabb esetben ez a „mindenben együtt“ valósággal felfalja mindkét házastársat. Okosan szervezett, nyílt házasság esetében viszont nagy lehetőségeket kinál, ehhez azonban a házasságot mindig új tartalommal kell megtölteni. Eleve rossz, ha a partnerek úgy vélik, hogy kötelesek mindent együtt csinálni. Egyik sem meri érvényesíteni a saját egyéni szükségleteit, mert házastársa önzéssel, vagy ami még rosszabb, eltávolodással vádolhatná. Egyéni fejlődésük minden esélyét feláldozzák a „mindent együtt“ oltárán. Az ilyen házasság hamis elveken alapszik, sok önfeláldozást igényel, és ez többnyire csak árt. Az együttlét másik formája az, amikor a partnerek nézetei azonosak, azért csinálnak mindent együtt, mert valóban ezt kívánják. Bár ez jó dolog, ennek is megvannak a veszé-A nagy és hosszú út előtt. Hogy hogyan élnek majd? — kettőjükön múlik. ANTISÉMÁK A HÁZASSÁGBAN Hány olyan házaspárt ismernek, ahol a partnerek szorosabb egyéni kapcsolatot tartanak fenn egyes magányos barátokkal? Bizonyára keveset. Sok házasságban a nőnek csak egyetlen jó barátja lehet, éspedig a férje. Ha valamelyik házastárs más személlyel közelebbi kapcsolatot tart fenn, a másik ezt szinte árulásnak, de legalábbis különcködésnek tartja. Sok házaspár kötelességének érzi, hogy minden barátjukat megossza egymással. Ez a házasság-modell nem veszi kellőképpen figyelembe a házastársak egyéni szükségleteit, veszélyezteti mindegyikük személyi fejlődését és az egész házasság sorsát. Igen nyomasztó teher minden ember számára, ha tudja, hogy egyedül kell helyettesítenie házastársa számára az egész emberiséget. Az emberpár nem képes megőrizni a két partner különállását és egyéni azonosságát, ha összenőve élnek, mint a sziámi ikrek. Némelyek azt mohdják, nincs is szükségük különállásra. Pedig, ha a két partner egymás rovására él, ezzel mind a kettő csak veszíthet. A másik is veszít, ha az egyik nem fejlődik tovább. Ha a házaspárokat megkérdezik, mitől boldog a házasság, a boldog és a boldogtalan házasságban élők egyaránt elsősorban a „mindenben együtt lenni“ koncepcióját emlegetik. lyei. Az ilyen házasságot nehéz továbbfejleszteni. Egyik partner sem tud semmi újat belevinni, ezért stagnálás fenyegeti őket. Azonkívül az ilyen házaspár elszigetelődik minden más embertől, nem is érzik már szükségét más embernek. Ez végül páros magányra, páros önzésre vezet. A házasságon belül állandó változásokra van szükség. Sok ember fél ettől, hiszen sokan éppen a biztonságérzés kedvéért kötnek házasságot. Pedig hát nem az anyakönyvvezető teremti meg a biztonságot, hanem a házastársaknak kell azt naponta újra megteremteniük. Ehhez pedig az kell, hogy ne pihenjenek meg a babérjaikon, hanem igyekezzenek, hogy közös életük mindig megújuljon, változatos és vonzó legyen. A változásnak nem kell veszélyeztetnie a biztonságot. Az állandóan változó, fejlődő, nem a páros elhatározáson alapuló kapcsolat nagyobb igényeket támaszt a házastársakkal szemben, de többet is nyújthat nekik. A kettejük közötti különbségeket nem szabad elfojtani, hiszen éppen ezek teszik lehetővé a fejlődést. A minden különállást elnémító azonosulás és „mindent együtt“ helyett tiszteletben kell tartani a másik fél különállását és egyéniségét, mert ez mindkét házastársnak javára válik. FIATALOS LENPÜLETTEL Tóth Mária, a íeliezovcei (zselizi) Népművelési otthon alkalmazottja, 16 éves kora óta dolgozik a népművelés területén. Jelenleg 20 éves, és nemcsak Zselizen beszélnek elismerően munkájáról, hanem a környékbeli falvakban is, ahol illemtanra és társas táncokra tanítja a fiatalokat. Segítségét főleg a fogyasztási szövetkezetek, az iskolák igazgatóságai, és a CSEMADOK helyi szervezetei kérik, ö vezeti a tánciskolát már évek óta Zselizen, Csatán, Garamfalván, Váradon, Fegyverneken és Nagysallón. A társas táncokon kívül standard és dél-amerikai versenytáncokat is tanít. Budapesten is képezte magát és jelenleg is távúton tanul tovább. Irányítása alatt a fiatalok gyorsan megtanulják a helyes viselkedés általános szabályait és a táncokat. Azt szeretné elérni, hogy minden faluban ismerjék a fiatalok azt, hogyan kell viselkedni egymással. Meggyőződésünk, hogy az ilyen tanfolyamok biztonságot és bátorságot öntenek a fiatalokba. VERESS VILMOS t l AKIKO SEKI (síül. 1899). Japán énekesnő és kulturális dolgozó. 1948-ban „Japán dalai" címmel demokratikus jellegű mozgalmat alakított, melynek körülbelül kétmillió tagja van. HalaJó szellemű énekekkel harcolnak a békéért s elítélik az atomfegyvereket. 1955-ben nemzetközi Lenin-békedijjal tüntették ki. GEORGI TRAJKOV (szül. 1898. IV. 8.). A Bolgár Hazafias Front Nemzeti Tanácsának titkára, a Bolgár Földműves Népi Szövetség elnöke. 1964-töl a Nemzetgyűlés Elnökségének az elnöke. Részt vett a Bolgár Földműves Ifjúsági Szövetség megalapitásában. Antifasiszta tevékenységéért többször letartóztatták, internálták. 1945 óta számos állami és politikai tisztséget tölt be. 1962-ben nemzetközi Leninbékedijjal tüntették ki. GYURKOVICS MIHÁLY. A Magyar Területi Színház művésze. A MATESZ-szal ünnepelte a 20 éves jubileumot, de már előtte a Magyar Faluszínháznál színészkedett. Alkatának megfelelően elejével fiatul fiúkat játszott, most meglett, érett férfiakat. S hogy mi volt közben? Sok-sok sikeres alakítás, remek figurák. Hogy csak kapásból említsünk néhányat: Medve doktor szerepe a Mikszáth-regényből irt Különös házasság című drámában, de ő volt Heltai Néma leventéjének felejthetetlen Beppója is. Nagy sikere volt mint Vidor bácsinak Dávid Teréz Vidor-családjában, de élete legszebb szerepe mégis a Barát volt Shakespeare Rómeó és Júliájában. Gyurkovics életéről regényt lehetne Írni. Jelenleg a MATESZ kassai társulatának tagja, a Thálía Színpadon évek óta sok sikeres főszerep fémjelzi művészi karrierjét. fiatotok •UVilJur«“
