A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-13 / 28. szám

De hát ezt különféleképpen lehet érteni. Leg­rosszabb esetben ez a „mindenben együtt“ va­lósággal felfalja mindkét házastársat. Okosan szervezett, nyílt házasság esetében viszont nagy lehetőségeket kinál, ehhez azonban a házasságot mindig új tartalommal kell meg­tölteni. Eleve rossz, ha a partnerek úgy vélik, hogy kötelesek mindent együtt csinálni. Egyik sem meri érvényesíteni a saját egyéni szükségle­teit, mert házastársa önzéssel, vagy ami még rosszabb, eltávolodással vádolhatná. Egyéni fejlődésük minden esélyét feláldozzák a „min­dent együtt“ oltárán. Az ilyen házasság hamis elveken alapszik, sok önfeláldozást igényel, és ez többnyire csak árt. Az együttlét másik formája az, amikor a partnerek nézetei azonosak, azért csinálnak mindent együtt, mert valóban ezt kívánják. Bár ez jó dolog, ennek is megvannak a veszé-A nagy és hosszú út előtt. Hogy hogyan élnek majd? — kettőjükön múlik. ANTISÉMÁK A HÁZASSÁGBAN Hány olyan házaspárt ismernek, ahol a partnerek szorosabb egyéni kapcsolatot tarta­nak fenn egyes magányos barátokkal? Bizo­nyára keveset. Sok házasságban a nőnek csak egyetlen jó barátja lehet, éspedig a férje. Ha valamelyik házastárs más személlyel közeleb­bi kapcsolatot tart fenn, a másik ezt szinte árulásnak, de legalábbis különcködésnek tart­ja. Sok házaspár kötelességének érzi, hogy minden barátjukat megossza egymással. Ez a házasság-modell nem veszi kellőkép­pen figyelembe a házastársak egyéni szükség­leteit, veszélyezteti mindegyikük személyi fejlődését és az egész házasság sorsát. Igen nyomasztó teher minden ember számára, ha tudja, hogy egyedül kell helyettesítenie házas­társa számára az egész emberiséget. Az emberpár nem képes megőrizni a két partner különállását és egyéni azonosságát, ha összenőve élnek, mint a sziámi ikrek. Né­melyek azt mohdják, nincs is szükségük különállásra. Pedig, ha a két partner egymás rovására él, ezzel mind a kettő csak veszíthet. A másik is veszít, ha az egyik nem fejlődik tovább. Ha a házaspárokat megkérdezik, mitől bol­dog a házasság, a boldog és a boldogtalan házasságban élők egyaránt elsősorban a „min­denben együtt lenni“ koncepcióját emlegetik. lyei. Az ilyen házasságot nehéz továbbfejlesz­teni. Egyik partner sem tud semmi újat bele­vinni, ezért stagnálás fenyegeti őket. Azon­kívül az ilyen házaspár elszigetelődik minden más embertől, nem is érzik már szükségét más embernek. Ez végül páros magányra, páros önzésre vezet. A házasságon belül állandó változásokra van szükség. Sok ember fél ettől, hiszen sokan éppen a biztonságérzés kedvéért kötnek há­zasságot. Pedig hát nem az anyakönyvvezető teremti meg a biztonságot, hanem a házastár­saknak kell azt naponta újra megteremteniük. Ehhez pedig az kell, hogy ne pihenjenek meg a babérjaikon, hanem igyekezzenek, hogy közös életük mindig megújuljon, változatos és vonzó legyen. A változásnak nem kell veszélyeztetnie a biztonságot. Az állandóan változó, fejlődő, nem a páros elhatározáson alapuló kapcsolat nagyobb igényeket támaszt a házastársakkal szemben, de többet is nyújthat nekik. A kette­jük közötti különbségeket nem szabad elfoj­tani, hiszen éppen ezek teszik lehetővé a fej­lődést. A minden különállást elnémító azono­sulás és „mindent együtt“ helyett tiszteletben kell tartani a másik fél különállását és egyéni­ségét, mert ez mindkét házastársnak javára válik. FIATALOS LENPÜLETTEL Tóth Mária, a íeliezovcei (zselizi) Népműve­lési otthon alkalmazottja, 16 éves kora óta dol­gozik a népművelés területén. Jelenleg 20 éves, és nemcsak Zselizen beszélnek elismerően mun­kájáról, hanem a környékbeli falvakban is, ahol illemtanra és társas táncokra tanítja a fiatalo­kat. Segítségét főleg a fogyasztási szövetkezetek, az iskolák igazgatóságai, és a CSEMADOK he­lyi szervezetei kérik, ö vezeti a tánciskolát már évek óta Zselizen, Csatán, Garamfalván, Vára­don, Fegyverneken és Nagysallón. A társas tán­cokon kívül standard és dél-amerikai verseny­táncokat is tanít. Budapesten is képezte magát és jelenleg is távúton tanul tovább. Irányítása alatt a fiatalok gyorsan megtanulják a helyes viselkedés általános szabályait és a táncokat. Azt szeretné elérni, hogy minden faluban is­merjék a fiatalok azt, hogyan kell viselkedni egymással. Meggyőződésünk, hogy az ilyen tan­folyamok biztonságot és bátorságot öntenek a fiatalokba. VERESS VILMOS t l AKIKO SEKI (síül. 1899). Japán énekesnő és kulturális dolgozó. 1948-ban „Japán dalai" címmel demokratikus jellegű mozgalmat alakí­tott, melynek körülbelül kétmillió tagja van. HalaJó szellemű énekekkel harcolnak a béké­ért s elítélik az atomfegyvereket. 1955-ben nemzetközi Lenin-békedijjal tüntették ki. GEORGI TRAJKOV (szül. 1898. IV. 8.). A Bolgár Hazafias Front Nemzeti Tanácsának titkára, a Bolgár Földműves Népi Szövetség elnöke. 1964-töl a Nemzetgyűlés Elnökségének az el­nöke. Részt vett a Bolgár Földműves Ifjúsági Szövetség megalapitásában. Antifasiszta tevé­kenységéért többször letartóztatták, internál­ták. 1945 óta számos állami és politikai tiszt­séget tölt be. 1962-ben nemzetközi Lenin­­békedijjal tüntették ki. GYURKOVICS MIHÁLY. A Magyar Területi Színház művésze. A MATESZ-szal ünnepelte a 20 éves jubileumot, de már előtte a Magyar Faluszínháznál színészkedett. Alkatának meg­felelően elejével fiatul fiúkat játszott, most meglett, érett férfiakat. S hogy mi volt közben? Sok-sok sikeres alakítás, remek figurák. Hogy csak kapásból említsünk néhányat: Medve doktor szerepe a Mikszáth-regényből irt Külö­nös házasság című drámában, de ő volt Heltai Néma leventéjének felejthetetlen Bep­­pója is. Nagy sikere volt mint Vidor bácsinak Dávid Teréz Vidor-családjában, de élete leg­szebb szerepe mégis a Barát volt Shakespeare Rómeó és Júliájában. Gyurkovics életéről re­gényt lehetne Írni. Jelenleg a MATESZ kassai társulatának tag­ja, a Thálía Színpadon évek óta sok sikeres főszerep fémjelzi művészi karrierjét. fiatotok •UVilJur«“

Next

/
Thumbnails
Contents