A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-14 / 37. szám

„NYUGODTAN ÉLNI. ALKOTNI ÉS ÉPÍTENI" Augusztus 26-ón Levicében (Léván) a Szlovák Nemzeti Felkelés 29. évfordulója, valamint a nemzetközi szövetkezeti nap és a járási aratóünnepély alkalmából nagygyűlést tartottak. Jelen volt a CSKP KB küldöttsége, amelyet Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetett, továbbá a szlovákiai politikai és közélet számos képviselője. Megjelent Mihail Mihajlovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja is. Az ünnepi nagygyűlésen, melyen a járás több mint kétezer dolgozója vett részt, Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, a küldöttség vezetője mondott ünnepi beszédet. Beszédét az alábbiakban kivonatosan közöljük: KORSZERŰ NAGYÜZEMI TERMELÉS - Jó EREDMÉNYEK Beszéde első részében Lenért elv­társ hangsúlyozta: Mindnyájan örü­lünk annak, hogy az idei aratóünne­pélyen újra mérlegelhetjük a jó eredményeket, amelyeket az utóbbi években elértünk... Lelkesít és örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy a levicei járás mezőgazdasági dolgozói, akik a nyugat-szlovákiai kerületben a legnagyobb vetésterü­leten termesztettek gabonát, az idén 43 métermázsás átlagos hektárhoza­mot értek el. Miért is értünk el ilyen eredményt a természet szeszélyei ellenére, a kevésbé jó feltételek ellenére? Elsősorban azért, mert már való­ban korszerű, szocialista mezőgazda­­sági nagyüzemi termeléssel rendel­kezünk, mely a racionális szervezé­sen, az igazságos szocialista jutalma­záson alapszik. MA IS ÉLNÉK A FELKELÉS ESZMÉI A hazánkban jelenleg uralkodó alkotó, tettrekész légkörben méltó­képpen emlékezünk meg népünk hős, forradalmi tettének, a felejthe­tetlen Szlovák Nemzeti Felkelésnek az évfordulójáról. Valaki talán jóhiszeműen kijelent­hetné — vajon szükséges e vissza­térni a régmúlt időkre, eseményekre ma, amikor már teljesen a mai prob­lémák közepette élünk, amikor igen komolyan foglalkozunk szocialista társadalmunk fejlesztésének távla­taival. Igen, szükséges, hasznos és el­kerülhetetlen. Ezért térünk vissza mi is a Szlovák Nemzeti Felkelés hagya­tékához és eszméihez. Ezek az esz­mék örökké élők, itt élnek jelenünk­ben, népünk szocialista életének erős gyökerei, alapjai. Ezeknek az esz­méknek a nevében harcolt a nép az új, szociális és nemzeti szempontból igazságos Csehszlovák Köztársasá­gért, a csehek és a szlovákok, a ma­gyarok, az ukránok és a lengyelek szilárd és virágzó hazájáért. Olyan köztársaságért harcolt, amely a Szovjetunióval való szövetségben külsőleg is örökre megbízhatóan biz­tosítva van. A szovjet nép volt az, amely abban az időben, amikor súlyos teher ne­hezedett reánk, a felkelési frontokon az oldalunkon állt. Történelmi igaz­ság és megcáfolhatatlan tény marad, hogy amint a Szovjetunió nélkül nem lett volna remény nemzeti fel­szabadító harcunk sikerére, ugyan­úgy a Szovjetunió nélkül nem jöhe­tett volna létre a megújhodott, füg­getlen csehszlovák állam, nem lett volna szocialista Csehszlovákia. EGYSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS SZELLEMEBEN Ebből az alkalomból hálával és tisztelettel emlékezünk meg arról, hogy e vidék népe milyen fontos sze­repet töltött be a fasizmus elleni küzdelemben. Nem feledkezünk meg Ladislav Exnár elvtárs dicső példá­járól, a forradalmár emlékéről, aki csoportjával együtt a partizánmozga­lom úttörője, szervezője volt. Nagyra értékeljük azt az tényt, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelésben itt, Dél-Szlovákiában is, ahol évszá­zadokon keresztül egymás mellett éltek szlovákok és magyarok, kiala­kult a munkások, a parasztok és az értelmiség egységes fasisztaellenes frontja, amely a határok mindkét oldalán a szlovákok és a magyarok számára közös kiindulópontja lett a hitleristák, a tisóisták és a horthys­­ták fasizmusától való megszabadu­lásnak. E front kialakítói a kommu­nisták voltak. Ismeretes, hogy Szlo­vákiában és Magyarországon a fa­siszta szervek által kifejtett üldözés és terror ellenére szoros kapcsolat­ban álltak a szlovák és a magyar kommunisták. És éppen a szabadság­nak, a demokráciának, az interna­­cionális és emberi szolidaritásnak e frontján tört szét a gyűlöletes so­vinizmus abroncsa. Ez volt a kapita­listák, a nagybirtokosok és a reakció­sok osztályfegyvere, amelyet az urak ősidőktől fogva arra használtak fel, hogy mesterségesen egymás ellen uszítsák a dolgozókat s rabigában tartsák őket. Nem feledkezünk meg arról, hogy éppen a Szlovák Nemzeti Felkelésben, ahol a magyar anti­fasiszták is áldozatokat hoztak, ki­vívták az új élet elveit, a dolgozó ember új helyzetét a társadalomban és az államban, hazánk nemzetei és nemzetiségei egyenjogúságának és proletár internacionalizmusának új kapcsolatait. Kötelességünk védel­mezni és megszilárdítani a csehek és a szlovákok, a magyarok, az ukránok és a lengyelek egységét, amely a szo­cialista építés éveiben a baráti együttműködésben, egyetértésben edződött és sikereink forrása volt. Ez az egység a jövőben is csehszlo­vák hazánk felvirágoztatásának biz­tosítéka lesz. Kijelenthetjük, hogy pártunk, né­pünk fáradhatatlan munkájával mél­tóképpen méltányolta a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatékát, kije­lenthetjük, hogy ezt a hagyatékot nem csupán megvédtük az ellen­­forradalmi erőktől, hanem sokrétűen fejlesztettük, gyarapítottuk. BUSZKÉK VAGYUNK AZ EREDMÉNYEKRE Mindennek élő és meggyőző bizo­nyítéka járásuk és egész Dél-Szlová­­kia rohamos fejlődése, amely valaha az állam egyik legelmaradottabb peremvidéke volt. Mindnyájan büsz­kék lehetünk igyekezetünk olyan nagyszerű emlékművére, mint ami­lyen például a tlmaőei Szlovák Ener­getikai Gépgyár, amelyet a felszaba­dulás után építettünk. Mindnyájan büszkék lehetünk arra, hogy a régi elaprózott mező­­gazdasági termelésből erős, jövedel­mező szövetkezetek váltak, hogy a járás mezőgazdasági termelése meg­kétszereződött és jóval emelkedett a munkatermelékenység is. Joggal kijelenthetjük, hogy a járásból, mely a múltban a schöllerek, a bergerek és más kizsákmányolók hatalma alatt állt, fejlett iparral és mezőgazdaság­gal rendelkező vidék lett, aminek súlyát egyre jobban érezhetjük Szlovákia és az egész köztársaság életében. JÓ ÉS BEVÁLT PROGRAM A köztársaságban és Szlovákiában, valamint a járásunkban elért sikerek büszkeségünk és önbizalmunk forrá­sát képezik. Nekünk természetesen a felkelés eszméjének szellemében, célkitűzéseink elérésének érdekében egyre nagyobb igényeket kell tá­masztanunk. Az utat számunkra a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött program mutatja. A kongresszus óta eltelt idő meggyőzően bebizonyította, hogy jó és bevált ez a program. Ezért továbbra is határozottan igyekezni kell a program következetes megva­lósításéra. Ebből az alkalomból szeretném hangsúlyozni, hogy pártunk örömmel fogadja és támogatja a dolgozók százezreinek alkotó kezdeményezé­sét, hogy nagyra becsüljük a szocia­lista munkaversenyt, amely az üze­mekben, szövetkezetekben, az építő­iparban, falvainkon és városainkban kibontakozott a tervfeladatok telje­sítése, közös célok elérése érdekében, a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő, dicső 30. évfordulójának, Csehszlo­vákia felszabadítása 30. évfordulójá­nak tiszteletére. Meggyőződésünk, hogy az emlékezetes eseményeket a CSKP XIV. kongresszusa program­jának teljesítésében elért új sikerek­kel köszönthetjük. SZÁZMILLIÓK REMÉNYE - A BÉKE A Szlovák Nemzeti Felkelés év­fordulójáról a nemzetközi feszültség enyhülésének és a hidegháború áldat­lan szelleme leküzdésének feltételei között emlékezünk meg. Az Európa szívében élő népeinknek létérdeke az ilyen irányú fejlődés. Jól tudjuk, hogy a nemzetközi helyzet megjavu­­lása elsősorban a Szovjetunió követ­kezetes békepolitikájának eredmé­nye. Joggal emeljük ki és értékeljük a szovjet kommunisták döntő szere­pét, különösen Leonyid Brezsnyev szerepét e politika következetes, elv­hű és alkotó megvalósításában. Mindez százmilliós tömegek remé­nyét erősíti meg abban, hogy béké­ben fognak élni. Most az a lényeg, amint azt vezetőink a krími találko­zón hangsúlyozták, hogy nemzetközi viszonylatban az érdekelt államok közös összefogásával szilárduljanak a pozitív irányzatok, hogy a létrejött egyezményeket és szerződéseket kö­vetkezetesen teljesítsék, hogy meg­ingathatatlanul a legfőbb cél — a világbéke biztosítása — felé töreked­jenek. Még sokat kell tenni azért, hogy megszilárduljon a nemzetközi feszült­ség enyhülésének folyamata. A leg­főbb feladat részünkről mindent megtenni annak érdekében, hogy fo­kozatosan olyan hatást gyakoroljunk a béke kérdéseinek megoldására, hogy fenntarthassuk és szilárdíthas­suk a békét. Ezért a célért szálltunk harcba a Szlovák Nemzeti Felkelés­ben, ez a harc gyümölcsöző volt s igazolta utunk helyességét. Meggyőződésünk, hogy a szocia­lista országok igazságos, humánus politikája megnyeri az egész világ dolgozói millióinak egyre nagyobb támogatását, hogy ez a politika győ­zedelmeskedni fog. Teljesüljön az emberiség leghőbb vágya, óhaja és követelése: nyugod­tan élni, alkotni és építeni. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,- Kis, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. \ Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon I. Lapufka felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents