A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-07 / 36. szám

• • • A baszkok a Pireneusok mindkét oldalán, spanyol és francia területen élnek. Nyugat- Európa egyetlen nem indoeurópai népe. Múltjuk, származásuk a történelem homályába vész. Eredetük zavarba hozza a kutatókat. Egyes, nyilván fantasztikus elméletek szerint a baszkok őshazája Atlantisz volt — ez, az Atlanti-óceán keleti medencéjében elsüllyedt legendás hírű földrész, amelynek léte azonban nem bizonyítható. Elképzelések szerint a földrész lesüllyedése fokozatosan ment végbe, így a baszkok ősei a szárazföldre tudtak menekülni. Más feltételezések szerint a cromagnoni ember egyetlen leszármazottaival állunk szemben. Valószínűbb az a nézet, hogy a baszkok Európa legrégibb lakói s talán a vaszkonok, tehát az ibérek egyik ágának leszármazottai. Az idegen, fejlettebb kultúrák évszázados nyomása ellenére a baszkok kitartóan ragaszkodnak nemzeti nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Nyelvük semmiféle indoeurópai nyelvvel sincs rokonságban. A filológusok időről időre felvetik a tézist, hogy a baszk a finn, a walesi, az eszkimó, sőt hogy a japán és a grúz nyelvvel rokon. Szovjet tudósok az utóbbi időben valóban találtak bizonyos nyelvi hasonlóságot. A grúz nyelv eredete szintén a nem írott történelem homályába vész.

ESZKUÁL HERRIA

Így hívják a baszkok saját földjüket, amit hiába keresnénk bármiféle térképen, mert ilyen ország politikailag nem létezik, noha a fajilag meglepően egységes baszk nép már régen ott élt időszámításunk előtt a Vizcayai-öböl környékén.

Ez a faji egyöntetűség nemegyszer volt már anttropológusok vizsgálódásának tárgya. Megállapították, hogy a baszkok rendelkeznek a legkisebb számban B-vércsoporttal és a legnagyobb számban negatív RH-faktorral a világon. Eredetileg egyöntetű törzsközösséget alkottak, amely államalakulatokká fejlődött választott fejedelmek vezetésével. Bár ezek egymástól függetlenek voltak, lakóik azonos fajúak és nyelvűek voltak. És éppen ebben az időben született meg a jelszó, mely évszázadokon át tartotta magát: „Zazpíak bat“ („A hét az egy“).

A történelem azonban nem kedvezett a hetek köztársaságának. A hét tartomány közül négy: Guipúzcoa, Vizcaya, Alava és Navarra Spanyolországhoz tartozik. A fennmaradó három: Labourd, Basse Navarre és Soule Franciaország 90 megyéjének egyikét, Basses Pyrénées-t alkotja. Ez a megosztottság az oka annak is, hogy baszk származású nagyságokat miért tartanak mint spanyolokat vagy franciákat számon. Kevesen tudják, hogy Magellán egyik tengerésztisztjének, Juan Sebastiano Del Canónak baszk vér csörgedezett az ereiben. Amikor a híres tengerjáró a Fülöp-szigetekhez tartozó kis Matan-szigeten a bennszülöttekkel vívott harcban elesett, hajói közül a Victoria Del Cano kapitány vezetésével megkerülte Afrikát és — először utazva körül a Földet — 1951. szeptember 6-án visszaérkezett Spanyolországba. Loyolai Ignác alapította meg a hatalmas, de ugyanolyan hírhedt jezsuita rendet. A baszkok adták a világnak Maurice Ravel „francia“ impresszionista zeneszerzőt. Pío Bárója híres író volt. Simon Bolivar, a szabadságharcos évszázadokra meghatározta Dél-Amerika sorsát.

HALVÁNYULÓ HAGYOMÁNYOK

Valamikor nem fordult elő, hogy egy baszk legény ne baszk leányt vett volna feleségül. Különben a vőlegényt rögtön kitagadták volna. A mai „rendes“ menyegzőhöz is hozzátartozik, hogy az ifjú férj meg a menyecske esketés után kimenjen a temetőbe, ahol majd egykor eltemetik őket. A lakodalom gyakran olyan, mint egy táncünnepély. Mivel a baszkok erősen kihangsúlyozzák, hogy kultúrájuk eltér szomszédaikétól, a spanyol hatóságok szigorúan ellenőrzik a dalaikat. Azt mondják, hogy a dalszövegeknek legalább kilencven százalékát nem engedélyezi a cenzor.

ősi szépségének megőrzéséért küzd a baszkok büszkesége, Bilbao. A gyors ütemű ipari fejlődés alapjaiban változtatta meg ezt a kikötővárost. Azért a modem gépkocsik között ott baktat az öszvér, hátán kosarakkal. A közeli mezők re, ahol feketébe öltözött nők dolgoznak, pernye hull, ami itt azelőtt ismeretlen volt. De nyár végén ugyanúgy húznak ki a tengerre a halászbárkák rajai, mint évszázadokkal ezelőtt. Valamikor régen a baszk tengerészek bálnára meg delfinre vadásztak nyitott csónakokon. Mai céljuk prózaibb — féléves — tonhal-halászat, noha a tengerre szállást most is ágyúlövés jelzi, mint egykoron. A baszkok aztftiban szeretett hegyi falvaikban érzik magukat igazán otthon. Sok ház nem számozást, hanem valamilyen nevet visel. „Eskaer Ona“ azt jelenti: „Köszönet teljes szívből“, „Mati Baita“ — „Itt lakik Mária“. A kö-