A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-31 / 35. szám

j j Hitler kitűnően felszerelt fasiszta hadigépezetével 1941 nyarán, a közép és 1. nyugat-európai országok villámgyors leigázása után megtámadta a Szovjet* uniót. A háború első szakaszában a náci egységek mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. A náci vezér és tábornokai abban reménykedtek, hogy a Szovjetuniót is villómháborúval győzik le. Hitler terve az volt, hogy még a tél beállta előtt megszállja Moszkvát, Leningrádot és kapitulációra kényszeríti a Szovjetuniót. A hősiesen harcoló vörös katonák, Moszkva és Leningrád lakosainak heroikus ellenállása azonban meghiúsította tervüket. A fasiszták dühöngtek. Boszszújukat a megszállt területeken maradt lakosokon: öregeken, asszonyokon, gyermekeken torolták meg.

4.

Az ellenőrző akcióikat is úgy szervezték meg, hogy a szlovák tisztek mellé legtöbbnyire egy német tisztet osztottak be. Nálepka Braussig Wehrmochtfőhadnoggyal járta legtöbbnyire a vidéket, az ellenőrzéseket együtt végezték. Egyik nap, amikor egy felégetett falu mellett lovagoltak el, Nálepkc^vóratlanul megkérdezte:

— Miért gyújtották fel ezt a falut?

A náci főhadnagy egy ideig meglepetten, csodálkozva bámulta Nálepkát, majd válaszolt:

— Itt, Fehér-Oroszországban minden második lakos partizánI A megtorlás, a megfélemlítés elkerülhetetlen I

Nálepka egy ideig szótlanul lovagolt a náci tiszt mellett.

— Kegyetlenkedéssel, megfélemlítéssel szerintem semmi sem érhető ell

5. A bosszút, a megtorlást, az ellenállás erejét növeli! — jegyezte meg Nálepka.----- — Ügy látom — folytatta cinikusan a náci tiszt — maga nem katona, nem

megszálló tiszt, maga szentimentális turistái... Miért sajnálja az oroszokat? Csürhe, rühös banda, ki kell őket irtani I

Nálepka ismét hallgatott.

— Háború van... Az ellenséggel nem bánhatunk kesztyűs kézzelI Én még a katonáimban sem bízok meg! Ezért rendszerint ellenőrzőm őket... — folytatta a náci főhadnagy.

— Az én katonáim becsülettel állják meg helyüket — válaszolta Nálepka — nekem nincsen arra okom, hogy bizalmatlan legyek velük szemben ...

(Folytatjuk)

A HÉT KÉPES FILMREGÉNYE

H

0

1

H

4

P

M

á

ü k

é

s

ő.

SZLOVÁK-SZOVJET KOOPRODUKCIÓS FILM RENDEZTÉK: M. TAPÁK ÉS A. J. KAPROV

0A náci megszállók terrorja elviselhetetlen volt. A sokat szenvedett szovjet nép azonban nem kényszerült térdre. A megszállt területeken is ellenállást szerveztek. Partizánegységekbe tömörülve harcoltak, küzdöttek a fosztogató, gyújtogató, gyilkoló hordák ellen, és vcfratlan akcióikkal sokszor bénították meg a nácik hadigépezetét.

Oda, ahol legnagyobb volt a szovjet nép ellenállása, a nácik segítségére szlovák ezredet vezényeltek. A szlovákiai katonák azonban miután saját szemükkel győződtek meg a fasiszták gaztetteiről a szovjet nép mellé álltak — ők is gyűlölték a lelketlen gyilkosokat. Sokáig tartott azonban míg a szovjet partizánok teljes bizalmát elnyerték. A szovjet ellenállási mozgalommal Jón Nálepka kapitány vette fel a kapcsolatokat.

3.

Jón Nálepka, a fiatal szlovák százados civilben tanító volt. Már a második világháború kitörése előtt látta, hogy a munkanélküliség, a nyomor, a dolgozók kizsákmányolása csak a kapitalista rendszer, az úgynevezett polgári demokrácia megszüntetésével érhető el. Kommunista lett. Politikai meggyőződése miatt állásából menesztették, majd bevonultatták.

Ján Nálepka a keleti frontra került. Nyitott szemmel, füllel járt, mindjárt az első napokban a partizánokkal való kapcsolatokat kereste. De nagyon elővigyázatosan, mert tudta, hogy a náci kémelhárítók figyelme mindenre kiterjed, különösen a szlovák tiszteket tartják szemmel, akikben nem bíztak meg.