A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-31 / 35. szám
Ml MINDEN ÉPÜL BRATISLAVÄBAN? • Hogyan változik a város? • Mi épül a Duna két partján? # A beruházások nemcsak a várost szolgálják # Föld alá kerülnek a villamosok? # A bratislavai gyorsvasát jövendő vonalai • A lakosság száma nem haladhatja meg az 500 000-t Akiknek napról napra lahatöiégUk van figyalammal kísérni Bratislava élatét, átalakulását a Sslovák Szocialista Köztársaság fővárosává, láthatja, hogy fokozatosan valódi motropolissá változik. Láthatja azonban á problémákat is különösön a közlekedés kritikus állapotát. Csak a beavatottak tudják, hogy ebben az ötéves tervben Bratislavában 21 és fél milliárd koronát fordítanak különböző beruházásokra és ez összeg egymagában Is tiszteletre méltó. Közismert, hogy nemrég behatóan foglalkozott Bratislava fejlesztési tervével, az SZLKP KB elnöksége és a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya is. Ezt tette a párt XIV. kongresszusa is, amely Bratislava fejlesztése mellett különlegesen fontos feladatnak jelölte meg. Beszélgetés JAN SAPAK mérnökkel, a Szlovák Tervbizottség elnökhelyettesével Bratislava repülőterét is, amely hála a kedvező légköri viszonyoknak, évente csak néhány napra esik ki a forgalomból, és Így már jelenleg is több európai állam számára szolgál szükség-repülőterül. Európai jelentőségű a bratislavai vasúti csomópont, továbbá az építés alatt álló autósztráda, a rádió és televízió Bratislaván áthaladó nemzetközi kommunikációs vonalai. A bratislavai Kamzíkon épülő tv-torony fogja átváltani Európa két televíziós rendszerének a SECAM-nak és a Pal-nak szignálrendszerét, programját. Nemzetközi jelentőségűnek lehet elkönyvelni az egyes nagyüzemeket is, mint amilyen a Slovnaft, az egyes kísérleti kutatóintézeteket stb. Ezek lennének a város területén folyó nemzetközi jelentőségű építkezések. Mely építkezések mondhatók országos jelentőségűeknek. E második kategóriába tartozik pl. az építendő autógyár, a városon áthaladó E jelzéssel ellátott európai utak, amelyeket gazdasági és turisztikai szempontból tovább kell fejleszteni, továbbá az új Duna-hidak, a központi rangú kísérleti intézetek (hegesztő és forrasztó kísérleti intézet, állami faipari kutatóintézet sfb.). Ide sorolhatók az épülő rádió- és televízióstúdiók is stb. A harmadik kategóriába tartozó építkezések is meghaladják a város szükségleteinek kereteit és össz-szlovákiai jelentőségűeknek mondhatók. Ilyenek az épülő főiskolák, kulturális intézmények stb. Negyedik kategóriába tartoznak a városi jellegű építkezések, a lakások, az utak és utcák építése, a lakosság egyéb szükségleteit kielégítő építkezések. Ebben az ötéves tervben 21 és fél milliárd korona Bratislava beruházási terve. Ebből mennyi fogja szolgálni csakis a város lakóit, a város szükségleteit? Hatmilliárd korona. A többi nemzetközi és országos célokat követő beruházás. Bármennyire is gyors Bratislava fejlődése bizonyos szempontból mégis elmarad más városok fejlődése mögött. Igaz ez? Ez így igaz. Bratislavában jelenleg Szlovákia lakóinak csupán 6,7 százaléka él. Ezzel szemben Prágában a Cseh Szocialista Köztársaság lakóinak 11 százaléka él. Helsinki az ország lakóinak 10,7 százalékát. Tbilisi 19 százalékát, Szófia 9,8 százalékát, Riga 30,6 százalékát teszi ki. A szomszédainknál Magyarországon is Budapesten él az ország lakóinak jelentős része. Szlovákia viszonylag alacsony városiasodása mellett Bratislava az elmúlt 30 év során 1,6 szorosára növekedett, Nitra 1,7 Zilina 18, Banská Bystrica 2,1, Martin 2,4, Prievidza 4,5 szűrösére. Ami az ipari fejlődést illeti Bratislava helyzete még rosszabb. A város lakóinak csupán 28,4 százalékát foglalkoztatja az ipar, míg Prágában 30,3 százalékát, Brnóban 45,5 százalékát, Plzeftben 50 százalékát, Ostraván 58 százalékát. A döntő jelentőségű gépiparban Bratislava iparban foglalkoztatott lakóinak 37,2 százaléka, Prágában 60 százaléka, Brnóban 64 százaléka, Plzeftben 79 százaléka dolgozik. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy Bratislava fejlődése a többi város mögött lemarad. Ezért helyesek a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának azon intézkedései amelyek a város fejlesztésének * meggyorsítására irányulnak. Bratislava egyik legégetőb kérdése a korszerűtlen közlekedés. Milyen változások várhatók ezen a téren. E kérdés komolyságát bizonyítja az a tény is, hogy Bratislava közlekedésének fejlesztésével az SZLKP KB elnöksége is foglalkozott, és megfelelő intézkedéseket hozott. Az elfogadott intézkedések súlyosságára vall, hogy ebben az ötéves tervben kétmilliárd koronát fordítanak a város közlekedésének fejlesztésére. A következő ötéves tervben ezt az összeget közel nyolcmilliárd koronára emelik. Milyen konkrét változások várhatók a közlekedés javítása terén? A helyzet alapvető felmérésével és a legfőbb tervekkel már elkészültek s a továbbiakon dolgoznak. Eszerint 1980-ig Bratislava centrumában megszűnik a villamosközlekedés, helyette földalatti gyorsvasutat építenek. A tervek szerint két földalatti gyorsvasút-vonal könnyítene a város centrumának helyzetén. Bratislava közlekedési vállalatának tervei szerint két megoldás lehetséges. A terv egyik változata szerint részben földalatti villamosvonal épülne Károlyfalutól a Redut, a Kő tér irányába, ahol a földalatti vonalak találkoznának, s ahonnan a vonal folytatódna, az Avion, a Kertész utca és Podunajské Biskupice (Pozsonypüspöki) irányába. A másik vonal Petríalkáról indulna, áthaladna a Kő téren, a Gottwald téren és folytatódna Raéa irányába. A terv második változata szerint is két fővonal épülne. Az egyik Károlyfaluról indulna a Redut és a Kő tér felé s folytatódna a Miletié utca, a Piac tér és Récse irányába. A második vonal Petráalkáról indulna, áthaladna a Kő téren, Gottwald téren, a Főpályaudvar előtti téren, a Récsei vámon, Piac téren folytatódna a Téli stadion és Pozsonypüspöki irányába. Létezik harmadik tervváltozat is, amely az előző kettőnél is egyszerűbb. Az ember szívesen hallgatja ezeket a távlati terveket, de milyen konkrét változások várhatóak a közeljövőben? A jelenlegi áldatlan helyzet okaira most nem térek ki. A múltban nem elég tervszerűen fejlesztették a város közlekedését. Nem számoltak a város ekkora megnövekedésével és a motorizmus ilyen irányú fejlődésével. Bratislava speciális gondja az is, hogy a város végén vannak a lakások, az internátusok, a másikon pedig a munkahelyek és iskolák. Ezért az emberek folyton utazgatnak a város egyik végéről a másikra. Mi a legsürgősebb teendő? Mindenekelőtt ..fel kell törni“ a város központjába összpontosított forgalmat á keskeny áteresztő helyeket ki kell szélesíteni. Ennek az érdekében a közeljövőben kiszélesítik a Csehszlovák Hadsereg útját (lebontják a kaszárnya épületét). A közlekedés meggyorsítása érdekében több utcában egyirányúvá teszik a forgalmat, megszüntetik a balratérés lehetőségét. A vasutakat is ki kell helyezni a város központjából. Különleges gond a városból ki- és bevezető utak... Ezen a téren csakhamar alapvető változások várhatók. A Szene irányába vezető út például négysávos lesz és év végére elkészül. Nem kell* sokat várni a Prága irányába vezető autósztráda elkészültére se. Petríalkát pedig már korszerűen építik. Utcáin a közlekedés négy, sőt több sávos lesz, s néhány helyen a felszín alatt fog haladni. A Piac térnél épülő aluljáró befejezése nagyon elhúzódik... Hová terveznek hasonló aluljárókat? A Piac téren folyó építkezéshez hasonlóknak a jövőben Bratislavában nem szabadna előfordulniok. Bratislavában — a többi nagyváros példáját követve — a könnyű szerkezetből épülő felüljáróknak van jövője, avagy alagútépítési módszerrel kell az aluljárókat is megépíteni, ahogy ezt Moszkvában csinálják. Alagutat a közlekedés megzavarása nélkül is lehet építeni. Gyorsabban készülnek el és olcsóbbak is a jelenlegieknél. Mikorra várható, hogy Bratislavának valóban nagyvárosi képe lesz? A mai nagyvárosok legjellemzőbbje a közlekedés gyorsasága, szükséges az utak szélessége. Ez jellemző Moszkvára, Párizsra, Londonra. Az élet rohan és a közlekedés széles „mederben“ folyik. Számításunk szerint Bratislava közlekedésének alapvető problémái 1985-ig megoldódnak, akkorra alakul ki a város végleges képe s utána már csak a tökéletesítése következik. Ami a város lakóinak számát illeti, többféle elképzelés létezik... A józan elképzelések képviselői azt vallják, hogy Bratislava lakóinak száma ne haladja túl a 450— 500 000-es lélekszámot. Ettől nagyobb létszámú város letelepítése több szempontból sem lenné előnyös. A beszélgetést vezette: LUBOMlR LENOCH Prandl Sándor felvételei C'rrí' 1 1 ■■-r-; wa. 1 " .7 #'•’’< 1 3 |NS3 i í ,~r-M 1 : rí £ • - mm b r* 1 1 r n . ! jlilmg i*ji' L.. • Imm-’ E: Id:: —_M 1
