A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-31 / 35. szám

Izmaival milliókat keresett Hatvanöt évvel ezelőtt egy cingár 15 éves olasz bevándorló New Yorkba érkezésekor tehetetlen dühvei volt kénytelen végignézni, hogy két izmos fiú elvitte tőle azt a kislányt, aki tetszett neki, utána még gúnyosan meg is dobálták homokkal. Mit is tehetett "volna a vézna fiú? Gyenge izmai még arra sem lettek volna elegendők, hogy a két fiatalember egyikével szembeszálljon. Egészen egyszerűen nem volt elég erős. Az erőt az izmok adják, és neki nem voltak elég erős izmai. Az izmokat nem lehet áruházban megvásárolni, azo­kat ki kell fejleszteni. Angelo megkereste és meg is találta a legbiztosabb módszert ehhez: a test­­gyakorlást, a légzési gyakorlatokat, az izomgya­korlatokat. Napról napra szélesedett a mellkasa, erősödtek a karjai, lábai. „Hamarosan — jegyezte meg a reá jellemző megható szerénységgel — úgy néztem ki, mint egy görög isten!“ Így azután meg is változtatta a nevét Angelo Sicilianóról Charles Atlasra (arról az Atlaszról nevezte el magát, aki a görög monda szerint az egész égboltozatot hordozza a vállán). Ezen a né­ven ismerte meg azután az egész világ. Testfej­lesztési módszerét „dinamikus feszítésnek“ ne­vezte. Felismerte, hogy a fiatalabb és idősebb férfiak százait dobja meg homokkal az élet“, mert fejletlen a testük! „Valamikor magam is sovány és gyenge vol­tam, mint te!“ A „dinamikus feszítés“ révén let­tem azzá, aki ma vagyok. Neked is lehet azonban az enyémhez hasonló tested! Ez napi 15 perc idő­be kerül, és 30 dollár a teljes tanfolyam!“ Így beszélt Charles Atlas, aki több mint 50 év alatt sohasem emelte árait. Gazdagon illusztrált pros­pektusai eljutottak a világ minden tájára. Charles Atlas vállalatának New Yorktól Pernambucóig, Sydneytől Szalonikiig mindenütt alakultak leány­vállalatai, és Charles Atlas, „a világon a leg­fejlettebb fizikumú férfi“, gondoskodott róla, hogy a természettől elhanyagolt férfiak arcába „ne lehessen többé homokot szórni“. Hires szobrászok aktmodellként alkalmazták Atlast a görög atlétákról készített szobraikhoz, ő volt az első „Mr. Universum“. Autókat és vasúti kocsikat mozdított el helyükről, acélruda­­kat hajlított meg, majd egyenesített ki, és közben lefényképeztette magát. Vállalatai óriási forgalmat bonyolítottak le, és Atlasból milliomos lett. A gyengék, a soványak képtelenek voltak ellenállni reklámhadjáratainak. „Herkulesnél erősebbé, Apollónál szebbé teszlek benneteket!“ Prospektusai illusztrációin jó alakú lányok csodálták meg erős, jó formájú férfiak izmait: valamennyien Charles Atlas sikeres tanít­ványai voltak. A szuperférfi rendkívül józanul élt, idős koráig atléta maradt, és évtizedekkel fiatalabbnak lát­szott koránál. „Ha egy napon meghalok, én leszek a legszebb hulla a temetőben!“ — így tréfálkozott Amerika és az egész világ legismertebb „izomgyártója“. S igaza is lett. Amikor nemrég 80 éves korában New Yorkban elhunyt, a világ már majdnem el­felejtette, hogy még a görög istenek sem élnek örökké. 1. Amikor a 15 éves Angelo Siciliano 1908-ban New Yorkba érkezett, senki sem tételezte volna fel, hogy idővel ő lesz Charles Atlas, a „body building“ feltalálója és legfőbb reklámja. 2—3. A fiatal, illetve az idős Charles Atlas. EMANCIPÁLÓDÓ APÁCÁK A látogatók hiába kopogtatnak a palermói Boc­­cone del povero apácazárda kapuján. Az apácák az egyik napról a másikra eltűntek, és a zárda a jövőben üresen áll majd. S nem ez az egyedüli. A közeljövőben az olasz apácazárdák lakói egyre nagyobb számban hagyják majd el választott ott­honukat. Világi nővéreikhez hasonlóan ők is el­határozták, hogy emancipálódnak. Az egyháznak pedig szembe kell néznie az immár feltartózha­­tatlan mozgalommal. A fekete fátylakba burkolt apácák még mindig alázatosan lesütött szemmel adták elő mondani­valójukat, amikor a közelmúltban felkeresték Pellegrino bíborost Torinóban. A 38 szicíliai apáca közölte a bíborossal: ragaszkodnak az egyenjogúságuk mielőbbi megvalósításához. A Boccone del povero palermói apácazárda lakói olasz sorstársnőik többsége nevében beszéltek. Ki akarnak szabadulni a zárda szűkre szabott mindennapi rutinjából, hivatást szeretnének vá­lasztani, s mindenekelőtt meg akarnak szabadulni az egyházi férfiak gyámkodásától. Az apácák évszázadokon át némán elfogadták ezt a gyámkodást. Most azonban elsősorban a fia­talabb apácák lázadoznak. Germana nővér így panaszkodott: „Egész napirendünket a férfiak sza­bályozzák, ők döntenek arról, hogy mikor keljünk fel, mikor együnk, miképpen imádkozzunk, ho­gyan öltözködjünk. Szellemi irányításunkat pedig öreg papok vették át, akiket a püspökök őröknek állítottak be zárdáinkba.“ A fiatal apácák — egy részük már le is érett­ségizett — szellemi téren is várakozásokkal tekintettek a zárdái élet elé, s ezért súlyos csa­lódásokon estek át. Nem elégítette ki őket sem a „csendes elmélkedés“, sem az ima, sem az egyéb kolostori tevékenység. Nagyon sok apáca azon túlmenően, hogy úgy érzi, gyámkodnak felette, meg van győződve róla, hogy a szó leg­szorosabb értelmében elnyomják. Sokan neuroti­kussá válnak, és egyre több apácával találkozunk /a pszichiáterek várószobáiban. Nemzedéki össze­ütközésekre kerül sor, mert az idősebb apácák képtelenek megérteni, miért nem tudnak beillesz­kedni a fiatalok az apácaélet ritmusába. Ügy látszik, Pellegrino bíboros megértette a Szicíliából érkezett 38 apácát. A kolostorból el­menekült apácák tartalmas munkát végeznek To­rinóban. Egyesek közülük szociális tevékenységet folytatnak, mások ápolónőként dolgoznak, megint mások fiatal lányokat tanítanak. Mindenféle szűk látókörű, kínos korlátoktól mentesen, szabadon élhetnek bútorozott szobákban. Becslések szerint mintegy 165 000 nő él Olasz­ország apácazárdáiban, és ezek nagy figyelemmel kísérték palermói sorstársnőik torinói útját. Egye­lőre nem lehet felmérni, hányán követik közülük a palermóiakat, de előreláthatólag számuk napról napra növekszik. FREDERIC JOLIOT CURIE (1900. III. 19 - 1958. Vili. 14)'— kiváló francia fizikus és ké­mikus. 1935-ben megkapta a fizikai Nobel­­díjat. Hosszú évekig a Béke Világtanács elnöke volt. Munkásságát a béke szolgála­tába állította, harcolt az atomfegyverkezés ellen. 1950-ben nemzetközi Lenin-békedijjal tüntették ki. SAIFUDDIN KICSLÚ (1885. Vili. 8) - indiai politikus, az indiai nemzeti kongresszus tag­ja, elnöke az indiai béketanácsnak. Tagja a Béke Világtanácsnak. 1952-ben nemzetközi l.enin-békedijjal tüntették ki.. KOVÁCS JÚLIA — Zemnén (Szímő) született, s már kislány korában kitűnt tehetségével. Ö volt az iskolai színdarabok és rendezvé­nyek egyik állandó szereplője. 1969-ben vette fel a MATESZ. Azóta egy sor sikeres szerep fémjelzi pályáját. Kislányos alkatánál fogva rendkívül alkalmas gyerekszerepekre is. Szor­galmas művésznő. Most Szabó Béla Meny­asszony című színművében Idát fogja játsza­ni. Férje Benkó László, a Magyar Területi Színház művésze.

Next

/
Thumbnails
Contents