A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-26 / 4. szám

Az afrikai őserdőből új lakos ér­kezett a prágai állatkertbe. A neve: Jimbo, életkora: négy és fél év, sú­lya: 590 kg, magassága; 150 cm. Az új lakó jól érzi magát a prágai állatkertben. Jimbo rövid néhány hét alatt a gondozók kedvence lett. Paj­kos, játékos és szófogadó is a csak­nem hatmázsás elefántbébi. A prágai állatkertben jelenleg hét elefánt él. Mind a négy fajta elefánt az indiai, a ceyloni, az afrikai sza-TECHNIKA ÉS TUDOMÁNY AZ ESŐZÉSEK NAGY szolgalatot tettek a régészeknek. Az Eufrátesz partján, Deir ez-Zor város közelében a nagy esőzések következtében több olyan építmény került felszínre, amelyeket 2000 éven át vastag homokréteg bo­rított. A DIAFILM ÉS A TUDOMÁNY Diafilmre veszik az egyik angol mű­szaki folyóirat teljes számait. Az elő­fizető egyfelől könnyen tárolhatja, másfelől a dia-készülékben bárme­lyik lapja könnyen felüthető. FÖLDALATTI ÉPÜL BECSBEN vannalakó és az afrikai őserdők la­kója is képviselve van. rendeltetésének az épülő metró első szakaszát. ZAJTALAN ÉPÍTŐGÉPEK és berendezések gyártására speciali­zálta magát az egyik svéd cég. Míg a közönséges légkalapácsok zaja több lakótömbnyire is elhallatszik, az új­fajta svéd fejtőkalapács működése nem kelt nagyobb zajt. mint az asz­falton elhaladó személyautó. A VILÁG LEGNAGYOBB LÉGIKIKÖTŐJE a Párizs melletti Roissyban 1974-re elkészül — jelenti a francia sajtó­­szolgálat. Százezer ember munkáját igényli az új monstre repülőtér, amelynek építése már hat éve folyik. Irányítótornya 80 méter magas lesz, hatezer telefonvonalat kap, s a mun­ka hétmilliárd frankba kerül. Az osztrák fővárosban is az egyre ROSSZUL SZÁMOL növekvő forgalom miatt földalattit építenek. A napokban a földalatti az a komputer, amely a heidelbergi első vonalán bemutatták az első két egyetemre felvehető hallgatók szá­szerelvényt. A sajtóbemutatón közöl- mát állapította meg. Csaknem tízszer ték, hogy még néhány évre van szűk- annyi biológus hallgatót vettek fel. ség ahhoz, hogy Bécsben átadhassák mint ahányra szükség van. KINCSEK A TENGER MÉLYÉN Bengt Olaf Gustafsson harminc­éves svéd mérnök és Stephan Pers­­son huszonhét éves svéd biológia­­tanár szenvedélyes sportbúvárok. Két évvel ezelőtt véletlenül ismerkedtek meg Izlandon. Tavaly ugyancsak vé­letlenül a norvégiai Aalsundban együtt töltötték szabadságukat, ahol ismét véletlenül Eystein Krohn nor­vég sportszer-kereskedővel ismerked­tek meg. Eddig, mint ahogyan emlí­tettük, minden a véletlen műve volt, s hogy a nagy véletlenek láncolata ne szakadjon meg, azt is elmondjuk, hogy a norvég kereskedő, mivel a helyi sportegyesület kirándulóhajóján véletlenül két hely megüresedett, a norvég fjordokba vitte két ismerősét, akikkel — mivel ő is szenvedélyes sportbúvár volt — a tenger mélyét kutatták. Az első napon Gustafsson a ten­ger mélyén különleges kagylókat gyűjtött, Persson a fjordok mélyén a növényvilágot tanulmányozta, Dale pedig a part sziklái között búváros­­kodott. A második napon, mivel a tenger­fenék több mint húsz méter mély­ségre és a víz is szokatlanul hideg volt, csak ők hárman hódoltak szenvedé­lyüknek, a többi sportbúvár szóra­kozott. És a véletlenek láncolata még most sem ért véget. A véletlen szeszélyes ,'átéka volt, hogy ők hárman, a part­hoz aránylag közel felbecsülhetetlen kincsre bukkantak. Tíz napon át tar­tó fáradságos és kemény munkával Rudy sziget közelében hatszáz kilo­gramm aranypénzre és huszonöt ki­logramm ezüstpénzre bukkantak. Az arany- és ezüstpénzek között régebbi spanyol ezüst- és aranyérméket, reá­lokat találtak, melyeket 1870-ig Por­tugáliában, Mexikóban és a dél-ame­rikai államokban különböző súlyban és finomságban vertek, az aztékok­tól és az inkáktól elrabolt aranyból, ezüstből. A norvég hatóságok azonnal kö­rülzárták a kis szigetet, hogy a kincs­keresők invázióját megakadályozzák. A vizsgálatok során megállapították, hogy 1725-ben Rudy sziget közelében a holland „Akerendam" vitorláshajó süllyedt el, melynek fedélzetén áru és nagy pénzösszeg volt — a Holland Kelet-Indiában dolgozó gyarmati iro­dák alkalmazottainak fizetése. A felbecsülhetetlen értékű kincsre tulajdonképpen Persson talált rá. Negyvenezer arany- és ezüstérmét hozott fel a tenger mélyéből. — Szokatlanul hideg volt a víz, de a több mint húsz méter mélységben nagyszerűek voltak a látási viszo­nyok. Már éppen azon gondolkoztam, hogy felbukok, amikor megpillantot­tam a hajó roncsait. Természetesen kíváncsi voltam... A roncsok között egy vasládára akadtam. Könnyen ki­­nyitódott. A szememnek nem akar­tam hinni: rengeteg arany- és ezüst­pénz feküdt előttem ... A következő pillanatban az az érzésem támadt, hogy legjobb volna a tenger fenekén hagyni a kincset, mert még kellemet­lenségem lesz belőle — mesélte Pers­son az újságíróknak. Persson nem tévedett. Sejtelme be­igazolódott. Kihallgatást kihallgatás követett, egyik jegyzőkönyvet a má­sik után íratták meg vele, s most a Norvégia és Hollandia között ke­letkezett per egyik tanúja, mert mindkét ország igényt tart a kincs­re. Norvégia azért, mert a területén találták, Hollandia pedig azért, mert a kincsek elsüllyedt holland hajóról származnak. BÉRGYILKOSOK A KÁBÍTÓSZER­CSEMPÉSZETBEN Joseph August Ricord 61 éves fran­cia állampolgár most került a New York-i bíróság elé. Az a vád ellene, hogy öt év alatt öt és fél tonna he­roint csempészett be az Egyesült Ál­lamokba. Hálózatát, mely joggal ne­vezhető a világ legnagyobb kábító­szer-vállalkozásának 1964 óta Para­­guayból irányította. Több mint egy évig tartott, amíg az Egyesült Álla­moknak diplomáciai nyomással sike­rült kikényszerítenie Alfredo Stroess­­ner paraguayi diktátortól Ricord ki­adását. A francia bandavezér a második világháborúban Párizsban mint Ges­­tapo-ügypök kezdte pályafutását. A vichyi rendszer összeomlásakor si­került körülbelül 200 millió frankkal Spanyolországon keresztül Dél-Ame­­rikába menekülnie. Távollétében Franciaországban halálra ítélték, de: sok náci bűnözővel együtt ő is me­nedékre talált különböző latin-ame­rikai diktatúrákban. Hálózatában el­sősorban a hatóságok elől bujkáló maffiásokat és fasiszta háborús bű­nösöket használt fel. Üzlete akkor lendült fel, amikor Paraguayban óriási befektetéssel magánrepülőteret létesített, ahonnan valóságos légiflot­ta szállította rendszeresen a heroin­zsákokat Floridába. Lebukása után paraguayi börtönéből tovább irányí­totta bandáját. Ekkor a csempészek Brazíliába helyezték át a székhelyü­ket, amit tavaly ősszel göngyölítettek fel. A csoport egyik női tagja, Hele­na Ferreira buktatta le a bandát. A nyomozás kiderítette, hogy Ricord helyettese, az ugyancsak letartózta­tott francia Christaian David jelen­tős szerepet játszott Ben Barka ma­rokkói emigráns politikus meggyilko­lásában. Tudomány T echnika AZ „ÉGI ÁLDÁS" AMERIKAI ÖRÖMEI Az utahi nemzeti park gondnokai­nak az utóbbi időben megsokszoro­­sodtak a gondjai. A park területén, aránylag alacsonyan átrepülő sugár­­hajtású nehéz katonai repülőgépek felbecsülhetetlen károkat okoznak. Különösen a világon egyedülálló, kö­zel száz méternyi magas szikla-boltív aggasztja őket. Attól tartanak, hogy a repülőgépek okozta hatalmas lég­nyomás ledönti ezt az egyedülálló természeti attrakciót, melyet évente sok százezren csodálnak meg. Gondjaik különösen attól a naptól kezdtek megnövekedni, amikor a szomszédos Arizonából az a hír ér­kezett, hogy az alacsonyan száguldó nehéz katonai gépek légnyomása egy ezeréves indián falut tett tönkre, ahol kő kövön nem maradt. Az utahi nem­zeti park igazgatójának az aggodal­ma azért is jogos, mert a park kö­zelében katonai repülőteret létesítet­tek, ahol rendszeres gyakorlatozások, sőt bombázások is folynak. A szak­értők csodának tartják, hogy a ha­talmas kő-boltív még nem dőlt össze. De sem az utahi nemzeti park, sem Arizona nem az egyedüli hely, ahol gondokat okoznak a katonai repülő­gépek. Például Kaliforniában, Las Vegas peremvárosában nemrégiben egy katonai repülőgép kényszerle­szállásakor ötezer lakás ablaka tört be. A polgárok erélyes tiltakozásainak meglett az eredménye: a hadseregnek kapitulálnia kellett, a városok kö­zelében megszüntették a katonai ki­képzőtáborokat, de a nemzeti park még mindig veszélyben van. Az „égi áldás“ örömeitől még mindig retteg­nek a park vezetői, jogosan féltik a természeti csodákat, melyekben év­századok óta gyönyörködnek a láto­gatók. JIMBO - PRÁGAI LAKOS LETT...

Next

/
Thumbnails
Contents