A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-15 / 24. szám

A HÉT VENDÉGE NADEZDA POLÓNYIOVÁ az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma népművelési főosztályának igazgatája TÖRTÉNELMI TÜKÖR JÜNIUS 15 + — Nyolcvan évvel ezelőtt, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a 19. század magyar ze­néjének legjelentősebb mestere, a „magyar opera úttörője“. Zenészcsaládból származik, kezdő ze­nei tanulmányait apjától sajátította el. Már 19 éves korában kitűnően orgonáit és zongorázott. Középiskoláit részben Pozsonyban végezte. Első zenei művei is innét származnak. Később Ko­lozsvárra került. Ezzel kezdődött fél évszázadnál hosszabb színházi muzsikusi pályája. 1838-ban a Nemzeti Színház zenei vezetője, majd az opera karnagya lett. A operai műsor eleinte a német színház pél­dáját követi, de évek munkájával Erkel Ferenc megteremti az önálló magyar operakultúra alap­jait. Híresebb operái: Bánk Bán — Hunyadi László — Dózsa Görg.v -- Bátori Mária — Bran­­kovics György — István király — Névtelen hő­sök — Sarolta. Operákon kívül számos kórus­művet és népszínmű-kísérő zenét is komponált, ö írta meg a magyar Himnusz nagysikerű ze­néjét is (Kölcsey versére). 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével létrejött Budapesten a Zeneakadé­mia, melynek Erkel Ferenc lett az igazgatója. 1890-ben visszavonult a nyilvánosságtól. 83 éves korában hunyt el, általános megbecsülés köze­pette. JÜNIUS 19 + — 350 éve, 1623- ban Clermont-Fer­­randban született Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és gondolkodó. „Ijesztő zseni“ (Cha­teaubriand). Tizenkét éves korában önma­gától eljutott az euklédeszi geometria végpontjáig, és érte­kezést írt a hangról. Tizenhat éves, ami­kor ma is érvényes kutatásait befejezi a kúpsze­letekről, s két év múlva tisztviselő apja számá­ra számológépet szerkeszt. Nincs még huszonhá­rom éves. és megdönti a régi fizikusok egyik legtovább élő tévedését a horror vacui-ról: kí­sérlete során eljut a közlekedő edények egyen­súlytörvényéhez és megszerkeszti a nevét viselő hidraulikus gépet. Igen jelentős mint matemati­kus is: a számelmélet, a valószínűségszámítás, a kombinatorika, a görbék elméletének terén végzet! kutatásai ma is érvényesek, JÜNIUS 20 ♦ — 125 éve, 1848- ban Prágában szüle­tett Václav Myslbek, a cseh szobrászat egyik legjelentősebb alakja. Munkásságá­nak kezdeti idősza­kában a cseh mon­davilágból merítette témáit, később alle­gorikus (Dráma és Opera a prágai Nem­zeti Színház előcsar­nokában), monumentális köztéri szobrokat (Szt. Vencel lovasszobra), valamint portrékat és em­lékműveket készített. (Meghalt 1922. június 2.) JÜNIUS 22 1 — 75 éve, 1898-ban Osnabrückben született Erich Maria Remarque német antimilitarista és antifasiszta regényíró. 1933-ban emigrált Német­országból; 1947-ben az Egyesült Államok polgá­ra lett. 1929-ben megjelent lm Western nichts Neues (Nyugaton a helyzet változatlan, 1929) című regénye, amely az első világháború borzal­mainak a különböző emberi jellemekre gyako­rolt befolyását elemzi,-világhírnevet szerzett ne­ki. További regényei (Visszatérés, 1931; Három bajtárs, 1938; A fekete obeliszk, 1956) a hadvi­seltek beilleszkedését a társadalomba ábrázolják. • Az egész népművelés kiveszi a részét a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és az ideológiai plénumok határozatainak biztosítá­sából . Hogyan tükröződik ez a Művelődésügyi Minisztérium népművelési munkájában? Szocialista társadalmunk jelenlegi fejlődésé­nek feltételei között egyre szembetűnőbben elő­térbe kerül a szocialista állam nevelő hatásá­nak, kulturális-népnevelési hatásának jelentő­sége. A munka és a közéleti tevékenység szocialista tudatának, a lakosság műveltségi és általános kulturális színvonalának emelkedése, a marxista­­leninista világnézet elsajátítása és az egész tár­sadalmi mozgás osztályjellegének megértése alap­vető feltétele a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP legutóbbi kongresszusa által kitűzött igé­nyes feladatok teljesítésének. Jelentőségüket az összes nevelési tényezők komplex ideológiai rá­hatásának szempontjából ismételten hangsúlyoz­ták és részletesen kifejtették a CSKP KB és az SZLKP KB múlt évi ideológiai plénumái. A XIV. pártkongresszus és az ideológiai plé­numok határozatainak alkalmazása a népműve­lési tevékenység feltételei között a népművelés egyik legalapvetőbb feladata Szlovákiában. Ennek szellemében az egész népművelési mun­ka a következő feladatokra irányul: — hatékony és politikailag elkötelezett népmű­velési tevékenység kifejtése a népművelési reszort egész működési területén azzal a cél­lal. hogy megnyerjük az embereket a párt politikája aktív támogatásának és hogy kikü­szöböljük az ellenséges propaganda káros ha­tását: — a tudományos világnézetre, a szocialista haza­­fiságra. a proletár internacionalizmusra, a munkához, a társadalmi tulajdonhoz való szo­cialista viszonyra és az emberek közötti elv­társi kapcsolatokra való nevelés elveinek kö­vetkezetes alkalmazása azzal a céllal, hogy kiküszöböljük a polgári erkölcs csökevényeit az emberek tudatából, kiformáljuk szocialista erkölcsi jellemvonásaikat s ezzel hozzájárul­junk az emberek közötti szocialista kapcso­latoknak és a szocialista társadalom életstí­lusának végleges kialakításához; — a dolgozók sokoldalú kulturális szükségletei­nek és érdeklődésének teljesebb kielégítése összhangban a fejlett szocialista társadalom általános fejlődési irányzatával; — a kulturális-népnevelési létesítmények rend­szerének racionalizálása. • Mik a feltételei az így irányított kulturális­népnevelési munka sikeres megvalósításának módszertani szempontból a gyakorlatban? Az egységes ráhatás kitűzött eszmei és tartal­mi irányvonalának és elveinek módszertani szem­pontból konkrét és egymással összefüggő intéz­kedésekben is kifejezésre kell jutniuk. Ebből a szempontból a mi feladatunk központi szinten, hogy kialakítsuk a feltételeit a tárca irányító szerepe hatékony érvényesülésének, éspedig min­denekelőtt a népművelésről szóló törvény ren­delkezéseinek következetes megvalósításával a gyakorlatban, a tervezés kötelező módszertani el­veinek meghatározásával, az egész kulturális-nép­művelési tevékenység egybehangolásával és ellen­őrzésével az államigazgatás egész vonalán. Ki­adunk ide vonatkozó jogi normákat és rendelkezé­seket, értékeljük az állami szerveknek és a Nemze­ti Frontban tömörült társadalmi szervezeteknek a kulturális-népművelési munka terén kifejtett kö­zös tevékenységét. Még hatékonyabb kutatási terveket dolgozunk ki a kulturális-népművelési munka területén és gondoskodunk róla, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban alkalma­zásra kerüljenek. Fokozott mértékben igyeke­zünk gondoskodni a népművelési dolgozók szak­mai képzettségének növeléséről. A népművelési reszortnak ez a célirányos tevékenysége oda irá­nyul, hogy a népművelési munka offenzív jelle­get kapjon, meglegyen a világos eszmei irány­vonala. melynek célja öntudatos marxista mű­veltségű, szilárd politikai magatartású emberek nevelése. • Milyen feladatokat tűz maga elé a Művelő­désügyi Minisztérium népművelési főosztálya? A népművelési főosztály célul tűzi ki egész sor koncepciós és operatív jellegű feladat kidolgo­zását a szervezés és az irányítás területén; e fel­adatok vezérfonalul kell hogy szolgáljanak a nem­zeti bizottságok művelődésügyi szakosztályai szá­mára a párt és az állam művelődéspolitikájá­nak megvalósításában. A CSKP XIV. kongresszusának határozatából a Művelődésügyi Minisztériumra háruló egyik leglényegesebb feladat a kulturális-népművelési tevékenység tárgyának és a fejlett szocialista társadalomban való szerepének elméleti tisztázá­sa. A népművelési tevékenységet nemcsak a mű­velődésügyi tárca feladataként fogjuk fel, ha­nem nagy társadalmi feladatnak tekintjük, amelyből hatáskörének keretein belül valameny­­nyi állami, társadalmi és gazdasági szervnek és szervezetnek ki kell vennie a részét. A nevelői ráhatás összes eszközeinek és formáinak optimális felhasználásán és célszerű egybehangolásán ala­puló, ilyen komplex módon értelmezett népmű­velési tevékenység új feltételeket, változásokat kényszerít ki társadalmunk életmódjában és to­vábbi fejlődésének távlataiban. Tevékenységünk a kommunista nevelés megvalósítására irányul s ezért befolyással kell lennie a társadalmi tudat valamennyi szférájára, aktívan kapcsolódnia az emberek legkülönbözőbb kulturális irányú érdek­lődéséhez s reagálni változó kulturális szükség­leteikre. • A világnézeti nevelésen kívül, a kibontakozó­ban levő tudományos-műszaki forradalom s egyál­talán a dolgozók látókörének kiszélesítése szem­pontjából igen nagy jelentősége van az iskolán kívül felnőttoktatásnak. Mik a tapasztalatok ezen a téren? A XIV. kongresszus határozataiban ismételten hangsúlyozta a lakosság műveltségi szintje állan­dó fokozásának szükségességét a szocializmus további építésével kapcsolatban. Ez elsősorban a dolgozók iskolán kívüli művelésére, az ún. felnőttoktatásra vonatkozik. A felnőttoktatás irányításában érvényesülnek mindazok az elvek, amelyeket a szocialista állam szervei a nevelés, a művelődés- és az oktatás­ügy területén alkalmaznak. Az utóbbi években megnyilvánult különféle törekvésekkel kapcso­latban meg kell állapítani, hogy a felnőttoktatás irányítása egyértelműen az állam hatáskörébe tartozik, amelynek szerepe az integrálásban, a koordinálásban nyilvánul meg. A szervezési rendszerben a népművelési intézmények mint legkompetensebb szervek mellett megvan a ma­guk jogos helye a többi specializált intézmé­nyeknek, intézeteknek, társadalmi szervezetek­nek, művészeti szövetségeknek is, amelyeknek részesedése a népművelési munkából a fejlődés folyamán mai formáiban kialakult. Míg elméleti síkon az utóbbi években sikerült számos alap­vető kérdést tisztázni, a gyakorlatban jó néhány probléma szaporodott fel, amelyek ellentétben állnak a felnőttoktatás irányításának és szerve­zésének alapelveivel és központi megoldást kí­vánnak. Szó van itt különösen a társadalmi ne­velés körülhatárolásáról (a társadalmi szükséglet — egyéni és csoportérdek relációban), bizonyos szabályok kötelező alkalmazásáról a felnőttokta­tásban, a tervezés és az ellenőrzés, az anyagi­műszaki biztosítás kötelező módjának megszabá­sáról, valamint egész sor belső jellegű szakmai problémáról. Körülbelül ilyen méretekben mutakozik a je­lenlegi helyzet s ebből erednek azok a problé­mák is, amelyeknek megoldásával a Művelődés­­ügyi Minisztériumnak a többi partner szervezet bevonásásával foglalkoznia kell, hogy a felnőttok­tatást is sikerüljön egységes rendszerként meg­szervezni. E rendszert emellett a kulturális-nép­művelési tevékenység részeként tekintjük, amely rendelkezni fog az önállóság valamennyi feltéte­lével. A C SÉMA DÓK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tlaée, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiame, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat nem orzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­­kezbesitő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents