A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-08 / 23. szám

Május 25—27-en Bratislavában megtartották a Szlovákiai Szocia­lista Akadémia kongresszusát. A kongresszust üdvö­zölte Ludovlt Pez­­lár, az SZLKP KB elnökségének tag­ja, az SZLKP KB titkára. Ján Janik, az SZLKP KB titká­ra május 28-án fo­gadta a hazánkban tartózkodó vietna­mi fiatalok kül­döttségét. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára május 24-én fogadta Herman Axent, a NSZEP Központi Bi­zottságának titkárát, aki hivatalos látoga­tásra hazánkba érke-KÉPES HlRADÖ Május 25. és 26-án Prágában megtartót-' ták a Csehszlovák Antifasiszták Szövet­ségének II. országos koneresszusát. Május 27-én KoSicé­­ban (Kassán) kerületi béke- és barátsági ünnepélyt rendeztek, melyen fellépett a hazánkban tartózkodó szovjet Alekszandrov­­együttes. A béke távlatai Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtit­kárának ötnapos nyugat-németországi látoga­tása egy egész hosszú diplomáciai időszaknak legjelentősebb eseménye volt, így nem csoda, hogy nemcsak a nyugatnémet sajtóban, rádió­ban, de a világsajtóban is akkora publicitást kapott. A sajtóvisszhang azóta sem ült el, kommen­tátorok vijra és újra visszatérnek a látogatás és főképp a két küldöttségvezető — Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt — által aláírt gaz­dasági megállapodás és a közös nyilatkozat jelentőségéhez. Ezekben a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság vezetői hosszú távra, évtizedekre lehetőséget nyitottak a két- és többoldalú együttműködésnek. Megmutatkozott, hogy két különböző társa­dalmi rendszerű ország, a Szovjetunió és az NSZK vezetői számos fontos politikai kérdés­ben azonos következtetésre jutottak. „A békés együttműködés dialógusa — ahogyan Willy Brandt kancellár mondotta — elvezethet a produktív egymás mellett élés korszakába.“ Előtérbe került az európai enyhülés, az euró­pai biztonság megszilárdításának kérdése. Ezt a célt szolgálja az európai biztonsági és együtt­működési konferencia egybehívésa. A politikai együttműködés — állapította meg Brezsnyev a nyugatnémet gazdaság veze­tőivel történt találkozóján — serkentően hat a gazdasági együttműködés fejlődésére is. Megvilágította előttük a szovjet—nyugat­német gazdasági-ipari-műszaki együttműkö­dési megállapodásban rejlő lehetőségeket, amelyek hosszú időre, akár 30—50 éves táv­latban kínálnak kölcsönösen előnyöket mind­két félnek. A nyugatnémet üzletemberek élénk érdek­lődést tanúsitottak és az foglalkoztatta első­sorban őket, miként juthatnának szovjet energiához. Szó volt a beszélgetésen a Szovjet­unió nyersanyag-lelőhelyeinek nyugatnémet I segítséggel való feltárásáról és a szovjet atom­erőművekben nyert villamos energia Nyugat- Németországba szállításáról és ottani haszno­sításáról. Különös figyelmet keltett az az el­gondolás, hogy közös beruházással új atom­erőműveket építsenek a Szovjetunióban, illet­ve nyugat-németországi atomerőmüveket szovjet dúsított uránnal lássanak el. A meg­állapodás módot nyújt ipari komplexumok létesítésére a Szovjetunióban, közös termelés­re és licenc-cserére. E két központi témakör mellett napirenden szerepelt még sok más politikai kérdés is, így például a megállapodások kiterjesztése Nyu­­gat-Berlinre, amelynek igen nagy fontosságot tulajdonítanak az NSZK-ban. A szovjet­­nyugatnémet közös nyilatkozat egyértelműen tisztázta ezt a kérdést is. Mindkét fél — a megállapodások kiterjesztése mellett — hatá­rozottan leszögezte: szigorúan tartja magát a Nyugat-Berlin státusát rendező négyhatalmi megállapodáshoz, mind annak betűjéhez, mind pedig szelleméhez. A Szovjetunió következetesen folytatja a XXIV. kongresszuson körvonalazott békepoli­tikát. Manapság olyan folyamatnak vagyunk tanúi, amely a körülmények további kedvező alakulása esetén a különböző társadalmi rend­szerű országok egymás mellett élésében min­den eddiginél inkább az előtérbe állítja az együttműködési szándékot. Nem kétséges, hogy az SZKP KB főtitkára a június 18-án kezdődő washingtoni látogatásán is maximális mértékben az egész emberiség békéjének és biztonságának szolgálatában veti latba a ha­talmas Szovjetunió tekintélyét.

Next

/
Thumbnails
Contents