A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-08 / 23. szám

TÖRTÉNELMI TÜKÖR június u — 250 éve, 1723-ban Érsekújváron született Pray György történetíró, a magyar történelmi forrás­kutatás kiváló tudósa, a kritikai történetírás megalapítója (Megh. 1801. szeptember 23, Pest.) JONIUS 12 —75 éve, 1898-ban Kijevben született Mihail J. Kolcov szovjetorosz elbeszélő, újságíró, kora ne­ves publicistája, a tárcaírás megújítója és mes­tere. Különösen a spanyol polgárháború idő­szakának eseményeit dolgozta fel igen hatásos művekben (Meg. 1942. április 4.) — 125 éve, 1848. június 12—17: a prágai felke­lés, a csehországi 48-as forradalom csúcspontja. Az osztrák császári seregeknek csak két hét utón sikerült leverniük a prágai nép harcát, s 26-án megszüntetik a cseh forradalom Nemzeti Taná­csát is. JONIUS 13 — 200 éve, 1773-ban Milverstonban szüle­tett Thomas Young angol tudós, kora hí­res személyisége. Ne­véhez fűződik a fény­interferencia-jelen­ség felfedezése és hí­res elmélete a szín­­érzéklés magyaráza­táról (Megh. 1829. május 10, London). JONIUS 14 — 125 éve, 1848-ban Melehovóban született Pjotr L. Lavrov orosz politikus, matematikus, költő és filozófus. 1862-ben csatlakozott a Föld és szabadság forradalmi társasághoz, a II. Sán­dor cár elleni merénylet után letartóztatták és száműzték. 1870-ben megszökött, Párizsba mene­kült, csatlakozott az Internacionáléhoz és kidol­gozta a Párizsi Kommün kormányzatának tan­ügyi reformját (Megh. 1900. február 6, Párizs). JONIUS 15 — 75 éve, 1898: hatalmas földrengés a Csendes­­óceánban. A földrengés által előidézett óriási hullámok végigsöpörnek Japán partjain és mint­egy 22 000 halálos áldozatot követelnek. — 100 éve, 1873-ban Bács faluban született Istók János szobrász- (Megh. 1972. Budapest.) —125 éve, 1848-ban Prágában született Lang Adolf építész. 1870-ben Pesten telepedett le. Fontosabb munkái: a régi Zeneakadémia, a Ma­gyar Színház, a pécsi városháza és a szegedi mű­velődési palota. (Megh. 1913. május 2, Bécs.) — 400 éve, 1573-ban Eperjesen halt meg Veran­­csics Antal humorista, történetíró, diplomata, költő, esztergomi érsek, királyi helytartó, kora sokoldalú műveltségű kiemelkedő személyisége. — 50 éve, 1923-ban Bratlslavóban szüle­tett Juraj Moravec, a Sloboda főszerkesztő­je. Munkásszülőktől származik, maga is géplakatosnak tanult. Már fiatal korában bekapcsolódott a ha­ladó ifjúsági mozga­lomba, a fasizmus el­leni harcba. Tagja volt a Ján Nálepka partlzánbrigádnak, 1945-ben letartóztatták, és internálták a mauthauseni koncentrációs táborba. A felszabadulás után azonnal bekapcsolódott a békés építő munkába. Több jelentős funkciót töltött be. 1947-ben a Strana slobody (Szabad­ságpórt) tagja lett. 1958-ban pedig a központi bi­zottság és az elnökség tagjává választották. Eb­ben az időben a központi bizottság titkári funk­cióját töltötte be. 1958-tól napjainkig a Sloboda főszerkesztője, 1970-ben az építőmunkában szer­zett érdemeiért állami kitüntetésben részesítet­ték. A jubilánsnak lapunk nevében is gratulá­lunk. A HÉT VENDÉGE Dr. JÄN PASKO miniszter, ez SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnöke # Milyen jelentősége van az államigazgatás és a szocialista kapcsolatok mai fokán a népi ellenőrzésnek7 A népi ellenőrzés szerveinek jelentőségéről a szocializmusban sokat beszélhetnénk, már csak azért is, mert fontos feladat hárul rájuk a tör­vények megtartása terén a rendért és a fegyele­mért folyó küzdelemben, különösen gazdasági té­ren. Az ellenőrzés — mint ahogy azt a CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta — fontos része az irányításnak s a dolgozóknak ebben való részvétele viszont fontos tartozéka a szocialista demokráciának. Igen fontos láncszeme tehát ez az igazgatási szférának, igen nagy szükség van rá az állami és gazdasági fegyelem megszilárdí­tása, valamint a szocialista törvényesség megtar­tása szempontjából. Nem túlzók, ha azt mondom, hogy a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött pártprogram megvalósítására irányuló jelenlegi igyekezetünk­ben is igen jelentős szerepet játszik az ellenőrzés és jelentős szerepet fog még játszani. Az ellen­őrzés a tervszerű irányítási rendszer elválaszt­hatatlan része az irányítás valamennyi fokoza­tán, s az ellenőrzés módszereinek kifejlesztésétől függ, hogy milyen mértékben sikerül idejében, összehangoltan és megfelelőképpen megvalósí­tani a XIV. kongresszus valamennyi határozatát. A pórt- és állami szervek ezért szüntelenül oda hatnak, hogy ismét teljes mértékben megélénkül­jön és munkába lendüljön a népi ellenőrzésnek egész rendszere, melynek szerepe igen jelentős a szocialista társadalomban, mint a munkásosztály politikai hatalmának fontos eszköze. Az ellen­őrzésnek ezt az osztólyjellegét hangsúlyozni kell főképp azért, mert a közelmúlt éveiben a szocia­lista állam szerepének a fejlődés adott fokozatán való revizionista magyarázatával kapcsolatban el­vesztek az állam, mint a munkásosztály eszköze, szerepének ezek az osztályszempontjai. Ha tehát ma az igazgatós lenini módszereiről beszélünk az államapparátusban, a képviseleti szervekben s az államhatalmi és — igazgatási szervekben, tekin­tet nélkül arra, hogy központi vagy alacsonyabb fokozatú szervekről van szó, akkor éppen a szo­cialista ellenőrzés a lenini módszereknek egyik legfontosabb láncszeme a szervek munkájában. # Mit kell tenni, hogy az ellenőrzési szer­veknek ne kelljen beavatkozniuk ott is, ahol a vezető beosztású dolgozóknak és a mun­­kakollektiváknak kellene biztosítaniuk a rendet7 Gondolom, mindenkinek közülünk elsősorban is becsületesen és lelkiismeretesen teljesítenie kel­lene állampolgári és munkakötelességeit, ügyel­nie kellene a szocialista törvényesség megtartá­sára, növelnie és védenie kellene a szocialista társadalmi tulajdont. Igaz, említhetnénk még itt számtalan más vonást is, amely bizonyos krédóvá kellene hogy legyen a szocialista társadalom pol­­számárs. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának és egyéb ellenőrzési szerveinek tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy gazdaságunk lényegesen gyorsab­ban és hatékonyabban fejlődnék, ha az egész fronton aktív harc folynék a rendért, a szocia­lista törvényesség, az állami és a munkafegye­lem megtartásáért, valamennyi nemkívánatos je­lenség, az össztársadalmi érdekek megsértői el­len, a különböző rendetlenségek ellen, amelyek fékezői a tervszerű fejlődésnek. Nagy igyekeze­tei kell kifejteni a vezető beosztású gazdasági és más dolgozók erkölcsi-politikai profiljának s a társadalommal szembeni felelősségüknek meg­szilárdításáért. Határozottabban kell eljárnunk azok ellen, akik visszaélve funkciójukkal saját egvéni érdekükben használják fel azt. , Sok negatív jelenség mutatkozik például a be­ruházások területén, ahol az aránytalanságokon és a beruházási követelmények megnövekedése és a kapacitási lehetőségek közötti feszültségen kívül még ma is számos negatívan ható tényező­vel találkozhatunk. Amint látjuk — noha a problémáknak csak bi­zonyos körét említettem —, éppen elég. a múlt időszakban gyökerező hibával és fogyatékosság­gal találkozunk még a népgazdaság különböző ágazataiban. Pedig ezeknek nem kellene előfor­dulniuk, ha a vezető beosztású dolgozók mindig felelősségteljesen teljesítenék ellenőrzési felada­taikat. Nem elég csak kiadni az utasításokat, ren­delkezéseket, de ezeknek végrehajtását rendsze­resen ellenőrizni is kell. Ez a dolgok egyik ol­dala. A másik oldalon, és ezt gyakran hangoz­tatjuk, el akarjuk érni» a legkiterjedtebb ellen­őrzést maguknak a dolgozóknak az útján. Ügy vélem, hogy elég munkaformával rendelkezünk e feladat teljesítéséhez. Tudjuk, hogy a pártszer­vezetek vezetésével a vállalatoknál és az üzemek­ben gyakran értékelik a feladatok teljesítését és intézkedéseket hoznak a feltárt hiányosságok ki­küszöbölésére. E tényezők közé tartoznak nyil­ván az üzemi népi ellenőrzési bizottságok is, amelyeknek megalakítására éppen ebben az idő­szakban kerül sor kiválasztott üzemekben és vál­tatokban. Végezetül csak annyit, hogy ott, ahol az egyének és a munkakollektívák meg tudnak bir­kózni az említett, de egyéb hibákkal és fogyaté­kosságokkal is, ott nem kell beavatkoznia a né­pi ellenőrzésnek. # Milyen fontosabb fogyatékosságok és prob­lémák megoldásával foglalkoznak a népi ellenőrzés szervei? Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága „Az el­lenőrzési munka fő irányelvei a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa után“ című és az SZLKP KB és az SZSZK miniszter­tanácsa által jóváhagyott dokumentumból indul ki. Ennek szellemében s a központi pártszervek és a szlovák kormányszervek határozatai alap­ján, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottságával összhang­ban ezeket a feladatokat ellenőrzési tevékenysé­günk féléves terveire bontjuk le. Tavaly például a népi ellenőrzési szervek egész rendszerével együttműködésben fő figyelmünket a CSKP KB és az SZLKP KB februári plenáris ülései határozatainak megvalósítására összponto­sítottuk. Ezeknek és további feladatoknak végre­hajtásával kapcsolatban összesen 53 ellenőrzést végeztünk. Például a beruházásoknak, a nyers- és alapanyagokkal való racionális gazdálkodás­nak, a mezőgazdasági ágazatokban a hússal és a tejjel való racionális gazdálkodásnak a terü­letén, de — egyebek között — azt is ellenőriz­tük, hogy kiemelt ipari ágazatokban miként hasz­nálják fel a behozatalból származó gépeket és gépi berendezéseket, az építőiparban a munka­erőt és a munkaidőt, és hogy az érdekelt közü­­letek miként gondoskodnak a lakosság szükség­leteinek jobb kielégítéséről. Különös figyelmet fordítottunk az SZSZK kormánya azon határo­zatai teljesítésének ellenőrzésére, amelyek az ál­lami és gazdasági szervek figyelmét a pénzügyi és tervezési fegyelem, megtartására és a szocia­lista társadalmi tulajdon helyes kezelésére és védelmére hívják fel. Az 1973-as esztendő első félévében ellenőrzési tevékenységűnk egész sor döntő társadalmi és gazdasági problémára irányul. Ilyenek például: a mezőgazdaság műtrógyaellátósónak ellenőrzé­se, valamint az anyagi költségek csökkentésére és a műszaki-gazdasági normák tökéletesítésére hozott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése kiemelt vállatokban és üzemekben. Ellenőriztük ugyancsak a gazdasági szabálysértések üldözése bíróságon kívüli formáinak alkalmazását és haté­konyságát, a komplex szocialista racionalizálási programoknak kiemelt üzemek és vállalatok ré­széről történt kidolgozását és megvalósítását s egyebek között a polgárok által a nemzeti bi­zottságokhoz, minisztériumokhoz és más közpon­ti szervekhez benyújtott panaszok, bejelentések és javaslatok elintézését. Ellenőrzéseket végez­tünk továbbá a komplex lakásépítkezések terén mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére ho­zott intézkedések végrehajtása terén. Ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeivel rendszeresen foglalkoznak a párt- és állami szer­vek, megállapításaink és javaslataink alapján megfelelő intézkedéseket hoznak az irányítási te­vékenység színvonalánák emelése és életünk egyes szakaszain az általános helyzet megjavítá­sa érdekében. A CSEMAOOK Központi Bizottságinak képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PN8 - Üstredná expedíció tlaóe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nim. 48/VII. Nyomja a Vjtahodoslovenské tlaíiarne, n. p, Kőéi­vé- Előfizetési díj negyedévre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- K«s. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. INDFX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon I. Grossman, a 24. oldalon PrandI Sándor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents