A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-18 / 20. szám
Komáromi Gábor roiúavai (rozsnyói) olvasónk arra kíváncsi, hogy mekkora a Nap és a Hold fényereje. A jószemű ember még 9,5 kilométer távolságból is észreveszi egyetlen gyertya fényét, így ne csodálkozzunk azon, hogy a Napból érkező sugárözönbe rendszeresen beletekinteni örök vaksággal járna. Koromsötét és derült, holdtalan éjszakán az égbolt összes csillagának fénye együttesen 100 000 egységet tesz ki, annyit, mint egyetlen gyertya 30 méter távolságból. A távoli világok halvány fénye mellett a telihold valóságos fényoázisnak tűnik a maga 26 millió egységével, ám a Hold kölcsönkapott fénye is elsápad a Nap 12,3 billió gyertyafényt képviselő sugárpzönében. Minthogy a Nap 150 millió kilométerre van tőlünk, így ha ebben a távolságban mesterségesen akarnánk pótolni a fényét, kereken 3000 kvadrillió normál egységet kellene a helyén meggyújtani. Szabó Irén fifakovói (füleki) olvasónk arra kíváncsi, hogy min alapulnak a régi mértékegységek. A régi mértékegység emberi testrészek hosszán (láb, hüvelyk) alapult, s uralkodók szerint változott. A mai méter természetes, egyetemes egység, az egyenlítő negyedének tízmilliomod része, s az egyenlítő minden ember tulajdona. Franciaországban a király lábának mérete a törvény erejével bírt, 1668- ban megmérték a király lábát és a Chátelet lépcsőjének alján helyezték el annak vasrúdból készült hatszoros mását (egy amume). Ha Párizs piacán a kofák nem tudtak a mértékegységben megegyezni, jogukban ált elmenni a Chátelet-be és vitájukat az egyetlen elfogadott, hiteles láb mértéke döntötte el: a királyé. Az angol yard szintén ilyen nemes tőből fakadt: I. Henrik kardjának a hossza volt (1101-ben). A régi mértékegységnek azonban talán legnagyobb hátránya, az volt, ami ma is problémája a brit impériumnak. Fennálló mértékegységük nem egyezik a világ valamennyi tudósa által használatos matematikai rendszerrel, azaz a tizedes rendszerrel, amelynek alapja a tizes számjegy. A francia forradalmárok (1790) érdeme ennek a számunkra ma már természetes dolognak a felfedezése. Igaz, hogy évezredek kultúrája kellett annak megértéséhez, hogy a súly- és hosszmértékegységnek a matematikai számrendszeren kell alapulnia. A francia alkotmányozók előtt egyetlen nép ismerte fel ennek fontosságát: a babiloni. Ezek a zseniális csillagászok ugyanúgy használták a geometriát, mint a matematikát, Csakhogy miután a babiloniak arisztokratikus rendszerben éltek, kétféle számlálást használtak: a köznép a tizedes, az elit pedig a 60-as átszámítást, Mindmáig fennmaradt a babiloni számításból, hogy az órát 60 percre, a percet 60 másodpercre, a kört 360 fokra bontjuk. Századokkal később a hinduk újra kitaláltak egy rendszert nullával, majd átadták az araboknak, s ezek ismét tovább adták nyugat felé kilenc további számmal együtt. Egy francia matematikus jelentette ki nemrégiben: „A 10 szegény számjegy. A fele öt, amit nem lehet egész számmá kettéosztani. Sokkal jobb lenne a 12, ennek fele 6, s ezt újra lehet kerek számra felezni. Ennél még kedvezőbb a 8-as, amit 2X4-re, s a 4-et is tovább lehet felezni. Tegyük fel, hogy a világűrben értelmes lényekre lelünk, akiknek esetleg nincs tíz ujjuk. Nem lehet akkor a mi tizedes rendszerünkön alapuló jelzéseket küldeni nekik, mert nem értenék meg.“ Ügy tűnik — ennek ellenére —, hogy a tizedes rendszer ma már megdönthetetlen. Ennek ellenére a méter őshazájában, Franciaországban a háziasszonyok ma is fél font vagy egy font krumplit vásárolnak a piacon és a tojást tucatra számolják. Addig pedig még újabb évek telnek el, amíg Nagy-Britanniában hivatalosan átveszi az uralmat az inch-től és a yardtól a méter. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! Mai számunkban Kobolka György Nővé Zámky-i (érsekújvári) olvasónk felvételét közöljük. A kép címe: Ifjú építők. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK NAGY BÉLA 75 ÉVES Nagy Béla elvtárs 1898-ban Zemné (Szímő) községben született, mint szegény földmunkás szülők gyermeke. Elemi iskolába járt, földmunkásként dolgozott. Az első világháború idején besorozták. Kivitték az olasz frontra, ahol fogságba került. 1920-ban tért haza. Nemsokára megnősült, felesége a szüleitől három magyar hold földet kapott. Feleségével együtt szorgalmasan művelték a földet, belterjes gazdálkodást folytattak. 1929-ben Szímőn megalakult a szociáldemokrata párt. Az 1925-ös parlamenti választásokon a CSKP jelöltjeire 140-en szavaztak a községben. Az érsekújvári és komáromi elvtársak segítségével 1927- ben 37 taggal megalakult a CSKP községi pártszervezete, elnöke Nagy Béla elvtárs lett. A pártszervezet őt küldte 1929- ben Petrzalkába (Pozsonyligetfaluba) a januári konferenciára, ahol a jobboldali opportunista Felcán és Zinger vezetőségi tagokat kizárták. Határozatot hoztak, hogy a pártszervezetet bolsevizálják és hozzálátnak a CSKP V. kongresszusának politikai megszervezéséhez. Nagy Béla elvtárs mint választott küldött részt vett a CSKP történelmi V. kongresszusán, ahol Gottwald elvtárssal az élen marxista-leninista, proletár forradalmárok kerültek a párt központi vezetőségébe. 1929 augusztusában Ülést tartott a CSKP Szlovenszkói Vezetősége. Értékelte az V. kongresszus határozatainak alapján addig elért eredményeket. Káderkérdésekről is tárgyaltak. Ennek az előadója Marek Culen elvtárs volt. A CSKP Szlovenszkói Vezetősége Nagy Béla elvtársat bízta meg a parasztság megszervezésével kapcsolatos munkák irányításával. E funkcióban Nagy Béla elvtárs 1938-ig a CSKP Szlovenszkói Vezetőségében és a Nővé Zámky-i (érsekújvári) Területi Vezetőségben igen tevékeny munkát végzett. Az 1938-as mozgósításkor a szímői pártszervezet kiadta a jelszót: „A fasizmus ellen — a köztársaság védelméért“, és 16 lovasszekéren vitték Újvárba a bevonulókat. Nagy Béla elvtárs tartott nekik lángoló forradalmi beszédet. A községi pártszervezet megalakulásától, főleg télidőben, rendszeres politikai oktatást tartottak, ennek eredménye megnyilvánult a harmincas években folytatott harcokban, a tüntetéseken, felvonulásokon. Az osztályellenség is értékelte a szímői kommunisták tevékenységét, amikor 1938 novemberében Horthy pribékjei áztatott kötéllel verték, kínozták őket. A háború idején, 1939—1945-ben a szímői kommunisták kapcsolatot tartottak az illegális mozgalmat szervező újvári elvtársakkal. Nagy Béla 1943-ban Budapestről a béke párt-tói többször körlevelet kapott, Bethlen Margót aláírással. E körlevelek szerkesztője a CSKP régi tagja, az illegalitásban dolgozó Bethlen Oszkár volt. 1944. október 14-én Komáromban egy kovácsműhelyben illegális összejövetelt tartottak a 18 helyről összejött elvtársak; köztük volt Nagy Béla is. Arról beszéltek, hogy a német és Horthy-hadsereg ellen szabotázsakciókat szerveznek. Másnap átvették a hatalmat a nyilasok. Az illegális megbeszélésen részt vettek közül több elvtársat letartóztattak. A felszabadulás után Nagy Béla elvtárs lett az első pártelnök Szímőn. 1947 tavaszán másokkal együtt ő is áttelepült Magyarországra, ahol aktív pártmunkát végzett Komárom megyében. 1961-ben feleségével együtt hazatért, s egyetlen férjezett lányukhoz Dulovcébe (Üjgyallára) költözött, mint nyugdíjas. Itt is bekapcsolódott a politikai munkába. Aktivizálta a Vöröskereszt szervezetét, melynek elnökévé választották. Tagja a községi pártszervezet vezetőségének. Nagy Béla elvtárs 1968—69-ben is helyes leninista, internacionalista álláspontot képviselt. 1969 tavaszán kooptálták, majd a járási pártkonferencián megválasztották a SZLKP komáromi járási bizottságának plénumába, . melynek ma is aktív tagja. Választott küldött volt a párt nyugat-szlovákiai kerületi konferenciáján. Érdemeire való tekintettel a díszelnökségben foglalt helyet. Ugyancsak részt vett Prágában a CSKP XIV. kongresszusán. Mély fájdalom érte őt 1971-ben, amikor hű élettársa, Vilma néni, a kommunista harcostárs meghalt. Nagy Béla elvtárs egyike a párt azon veterán harcosainak, akik érdemekben gazdag munkásmozgalmi múlttal rendelkeznek s még ma is tevékeny és harcos munkát végeznek a pártban és a közéletben szocialista társadalmunk javára. Pálenyik Ferenc NÉHÁNY SORBAN Dante Poklának megfilmesítését tervezi Franco Zefirelli olasz rendező, a világ minden részéről meghívott színészek közreműködésével. A sajtó képviselőinek elmondta, szeretné művét szovjetolasz koprodukcióban elkészíteni, tekintettel arra, hogy sok baletttáncost kíván szerepeltetni, és rendkívül változatos színhelyeken akar forgatni. Buffalo amerikai városban két betörő — minden jel szerint amatőr — elhatározta, hogy kirabolja a bankot. Maszk gyanánt nylonharisnyát húztak a fejükre. Be is léptek és ráfogták revolvereiket a tolóablak mögött ülő asszonyra ezzel a felkiáltással: „Hold up!“ — azaz: rablótámadás. „Elő a pénzzel!“ Erről azonban szó sem lehetett, mert nem bankba, hanem a városi könyvtárba tévedtek.
