A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-27 / 17. szám
Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének meghívására Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség tartózkodott hivatalos baráti látogatáson Kubában, hogy viszonozza Fidel Castro tavalyi csehszlovákiai látogatását. Kubában minden évnek külön elnevezése van. A mostani esztendőt a huszadik évforduló évének nevezik. Hogy miért? Az idén június 26- án lesz húsz esztendeje, hogy fiatal forradalmárok egy csoportja Fidel Castro vezetésével támadást intézett a Moncada kaszárnya ellen Santiago de Cubában, megindítva ezzel az élethalálharcot a Batista-diktatúra ellen. Minden, aminek valamelyes értéke is volt az akkori Kubában, az amerikaiak tulajdonában volt — a cukor, a nikkel, a hotelek és a tengeri fürdők. S mikor a sikertelen támadás után Fidel Castrót, a fiatal jogászt bíróság elé állították, odavetette bírái arcába: „A történelem nekem ad igazat!“ És neki adott igazat, öt évvel később szakállas harcosainak élén bevonult a felszabadított Havannába. 1959 januárjában megdöntötték Batista katonai diktatúráját. S ez az amerikai imperializmus veresége és a szocialista átalakuláshoz vezető út kiindulópontja is volt. A kubai forradalom győzelme óta eltelt tizennégy esztendő rendkívül nehéz volt. A kubai nép szabadsága kivívása után az északi szomszédja részéről foganatosított gazdasági és politikai blokád feltételei között, állandó szabotázsakciók, diverzió és nyílt ellenforradalmi invázió közepette kezdett .hozzá a szocializmus építéséhez. A kubai nép azonban — az egész világ haladó erőinek támogatásával — meghiúsította az amerikai imperializmus minden beavatkozási kísérletét, s a Szovjetunió segítségével megtörte az amerikai gazdasági blokádot, és az Egyesült Államok közvetlen közelében eredményesen építi a nyugati félteke első szocialista országát. A Szovjetunió felfegyverezte a forradalmi fegyveres erőket, kombájnokat szállított a cukornád-termés betakarításának gépesítéséhez, küldött halászhajókat és kikötőberendezéseket, járműveket és olajfinomítókat, házgyárat épített fel Kubában stb. Lengyelország segített hajógyárakat építeni. Csehszlovákia kivette részét a nikkelbányák újbóli üzembe helyezéséből, vágóhidak és hűtőházak építéséből. És így sorolhatnánk még tovább a hosszú-hosszú listát. Tíz- és tízezreket tesz ki azoknak a csehszlovák állampolgároknak a száma, akik megismerkedtek ezzel a csodá-1. Havanna modern városnegyede, a Vedado 2. Vaquerók — kubai tehenészek 3. Kuba „fehér aranya“ — a cukor. Cukroszsákok egy hatalmas raktárban 4. A szovjet kombájnok segítségével jelentős részben sikerült gépesíteni a cukornád-betakarítást 5. A Kuba területén levő guantanamói amerikai katonai támaszpont bejárata 6. Ebből a dohányból lesz a világhírű kubai szivar latos országgal, derék, bátor népével és segítettek gazdasági felépítésében. Kuba sok szempontból az élen jár a latin-amerikai országok között. A első és egyetlen ország, ahol az ingyenes állami egészségügyi ellátás az egész lakosságra kiterjed. Az első és egyetlen ország, ahol teljesen felszámolták az írástudatlanságot. A lakosságnak teljes egynegyede látogatja a különböző iskolák nappali és esti tagozatait. A legnagyobb ütemben fejlődő gazdasági ágazatok egyike az építőipar. Talán egyetlen város, városka vagy falu sincs a mai Kubában, ahol ne állna újonnan épült gyár, kórház, korszerű lakónegyed vagy legalább iskola. De talán a legkifejezőbbek ezek az adatok: 1971-ben az előző évihez képest a kubai építőipar volumene, 26 százalékkal, tavaly 44 százalékkal növekedett, s az idén a tavalyi értékhez képest 30 százalékkal emelkedik. Gyors ütemben folyik az építőanyagot termelő üzemek bővítése és korszerűsítése. Csak a cementgyártás több mint 3 millió tonnával növekedik a legközelebbi években. Hasonlóan figyelemre méltó eredményeket mutatnak fel más gazdasági ágazatok is. Gyors ütemben fejlődik az ipari termelés, és sikeresen halad az állattenyésztési termelés bővítése a monokultúra jellegű cukornád-termesztéssel szemben. Rendkívüli jelentőségű volt ebből a szempontból annak, hogy Kuba a múlt évben belépett a KGST-országok sorába. Ha ugyanis Kuba gazdasági és politikai kötelékei a szocialista országokkal a kezdet kezdetétől fogva ténylegesen biztosítéka és feltétele volt gazdasági fejlődésének az imperialista elszigeteltségben, mostani tagsága a KGST-ben egyszersmind igazolása annak, hogy a szocialista Kuba végérvényesen felszámolta a múlt örökségét, hogy ma rendelkezik a szocialista integráció feltételeivel — egyenrangú partner. E tény politikai kihatása a legmarkánsabban a latin-amerikai kontinensen mutatkozik meg, ahol a szocialista Kuba politikai súlya egyenes arányban növekedik gazdasági sikereivel. Kuba, barátai segítségével, megtörte a politikai és gazdasági blokádot. Az Amerikai Államok Szervezetének határozata ellenére, amely megkövetelte a tagállamoktól, hogy a legszigorúbb bojkottot alkalmazzák Kubával szemben, az utóbbi években számos ország újította fel diplomáciai kapcsolatait Kubával. Mexikó után jött Chile, Peru, majd Guayana, Jamaica, Trinidad... Tizennégy évvel ezelőtt Kuba volt Latin-Amerikában az első és egyetlen ország, amely sikerrel szembeszállt az immár 150 éves Monroeelvvel, amely szerint Amerika az amerikaiaké, s amelyet az USA imperialista körei mindig is úgy értelmeztek, hogy Amerika az Egyesült Államoké. A kubai forradalom elindította a felszabadító küzdelmek láncreakcióját, melyet már nem lehet megállítani. —ta— REPUBLICA DE CUBA
