A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-13 / 15. szám
Hogy a lámpa alatt is legyen fény Minden tapasztalt kulturális dolgozó tisztában van azzal, hogy a CSEMADOK-szervezetek életében egyegy jól sikerült munkaértekezletnek nagy ösztönző hatása és mozgósító szerepe van. Ilyen jól sikerült rendezvényként értékelhetjük a CSEMADOK bratislavai városi bizottságának 1973. március 3-án tartott konferenciáját, amelyen mintegy ötvenen vettek részt. A konferencián jelen voltak Lőrincz Gyula, a CSEMADOK országos elnöke, valamint Höes Ladislav és Juraj Doms, a bratislavai városi pártbizottság dolgozói. A CSEMADOK bratislavai városi bizottságának a múlt évben végzett munkásságáról dr. György István, a CSEMADOK Központi Bizottságának titkára a városi bizottság elnöke tartott értékes beszámolót. A beszámoló egyebek között megemlítette azt is, hogy számos tartalmas rendezvény fémjelzi a CSEMADOK városi bizottságának az 1972-es évben végzett munkáját. Ilyennek számít dr. Buga László érdemes orvos tudományos előadása, Hamar Kálmán előadása Petőfi Sándorról és a februári győzelemről, dr. Krammer előadása a többnyelvűség kérdéseiről. Bizonyára mindenki szívesen emlékszik vissza Petőfi Sándor ligetfalusi szobrának ünnepi megkoszorúzására március 15-én. s arra a bensőséges hangulatra is, amely ezt a rendezvényt jellemezte. Ugyanakkor szép emléknek számít az a hajóút, amelynek végcélja a bősi dal-és táncünnepély volt. Sorolhatnánk még a sikeres rendezvényeket, de úgy véljük, hogy a CSEMADOK bratislavai városi bizottsága jóval tartalmasabb munkát végezhetne, ha a főváros magyarsága nagyobb figyelemmel kísérné a CSEMADOK rendezvényeit, és aktívabban vállalna részt munkájából. Fővárosunk magyar értelmiségének nagy része közömbös a Szövetség munkája iránt, ezért részükről nagyobb cselekvő nyugtalanságra lenne szükség. Sajnos egyre kevesebb azoknak a száma, akik a CSEMADOK-ban hajlandók ingyen kulturális munkát vállalni. Az sem különösebb vigasz, hogy hasonló a helyzet a többi tömegszervezeteknél is. A konferencia a CSEMADOK bratislavai városi bizottságának elnöké-A konferencia résztvevői Jurenka Béla a CSEMADOK városi bizottságának titkára megnyitja a konferenciát vé dr. György Istvánt, titkárává pedig Jurenka Bélát választotta. Végezetül érdemes idézni Lőrincz Gyula elvtárs felszólalásából: „A CSEMADOK bratislavai városi szervezetének más a helyzete, mint egy vidékinek. Nem akarhatja és nem is veheti fel a versenyt a főváros színházaival, de talált és bizonyára a jövőben is talál olyan munkaformákat, amelyek érdekesek, pótolhatatlanok és vonzzák a főváros és vidékének magyar dolgozóit. Bratislavában székel a CSEMADOK Központi Bizottsága s ezért is szükséges, hogy a bratislavai városi bizottság példamutató, korszerű munkát végezzen, hogy a lámpa alatt nagyobb legyen a fény..tki, t ÉRTÉKELÉS és ELŐRETEKINTÉS A CSEMADOK koäicei (kassai) városi bizottsága március 16-án tartotta meg konferenciáját. Ritzkó Béla rövid megnyitó beszéde után Tóth Erzsiké a MATESZ Thália színpadának művésznője Juhász Gyula: A munka című versével köszöntötte a küldötteket. E vers címe szinte jelképesen a konferencia mottójává is vált, hiszen az elvégzett és a további munkáról esett a legtöbb szó. ' Szakái László mérnök, a CSEMADOK VB elnökségi tagja beszámolójában az elmúlt évek eredményes munkáját értékelte. A szervezetek nagyon jól együttműködtek a többi társadalmi szervezettel. Tevékenységükkel hozzájárultak a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közötti jó viszony elmélyítéséhez. Négy helyi szervezet működik a városi bizottság irányítása alatt. Mind a négy eredményesen kivette részét a város kulturális életének fellendítéséből. A délvárosi helyi szervezet tagsága inkább fiatalokból áll. Itt élénk klubélet folyik. Vetélkedőket, előadásokat rendeztek. Méltón megünnepelték a februári győzelem 25. évfordulóját. örvendetes, hogy újra jól, felkészülten dolgoznak az Orient irodalmi színpad tagjai. Az északi városrész helyi szervezetének keretén belül dolgozik a Batsányi-kör, mely a haladó magyar irodalom hagyományait ápolja, de emellett színvonalas előadások keretében megemlékezett szlovák írókról is. Irodalmi és egyéb előadásokon kívül jól sikerült népdalestet rendeztek „Röpülj páva“ címen, melyen magyarországi vendégművészek is felléptek. Az óvárosi helyi szervezet egyik sikeres rendezvénye volt a Fábry Zoltán-emlékest. De itt működik az Asszonyok Klubja is. A Globus Bábszínház pedig már nemcsak országos, de külföldi sikerekkel is büszkélkedhet. Hírneve van. Az újvárosi helyi szervezetnek nagyon jó a kapcsolata a körzeti nemzeti bizottsággal, amelytől rendszeres politikai és anyagi támogatást kap. Üj Nemzedék nevet viselő népi táncegyüttese legutóbb Zselizen szerepelt sikeresen — elnyerte a fesztivál nagydíját. Ezenkívül emlékestet rendeztek Lenin születésének 102. évfordulója alkalmából s megemlékeztek Petőfiről is. A városi bizottság jó munkáját dicséri, hogy sikerült kapcsolatokat kiépíteni a város párt- és állami szerveivel, a többi tömegszervezettel, és ez az összefogás a munka javára vált. A vitában felszólalt Rásky Zoltán elvtárs, a párt városi bizottságának elnökségi tagja, aki üdvözölte a konferenciát és kiemelte, hogy a kommunista párt mindig az internacionalista összefogást szorgalmazta és szorgalmazza ma is. Pártunk nagyra becsüli a CSEMADOK munkáját, mert formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrát terjeszt. A vitában az összefogás szép példáit hangsúlyozták a Matica slovenská, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a CSSZBSZ küldöttei is. A konferencián megjelent Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára, aki elismerését fejezte ki a városi bizottságnak, hogy rövid idő alatt sikerült ilyen szép eredményeket elérnie. Ezen az úton kell haladni továbbra is, hogy a jövőben még értékesebb munkát végezhessünk. A konferencia küldöttei a CSEMADOK városi bizottsága elnökévé Schultz György mérnököt, titkárává pedig újra Dvorcsék Jánost választották meg. —d— „Röpülj páva" műsoros est A februári események emlékünnepével kapcsolatban március 4-én „Röpülj páva“ műsoros estet rendeztek Nasvadyn (Naszvadon). Bár a szervezés nehéz volt, mivel a kitűzött időpontig igen kevés idő állt rendelkezésre, de szorgalmas és fáradságot leküzdő igyekezettel végül is sikerült a helyi CSEMADOK-szervezet vezetésével megrendezni az estet. Dobosi József elnök megnyitó szavai után a naszvadi énekkar dalokat adott elő zenekari kísérettel. Méry Kálmán vezetésével. A több mint 500 néző tapssal jutalmazta a kitűnő műsort. Ezenkívül vendégként szerepelt Naszvadon az ímelyi, marcelházi és hetényi kórus. A műsorban táncokat is bemutattak s megszólaltatták az ősi clterát. A szereplők között sok középiskolai tanuló is volt. A naszvadi tánccsoport tagjai többségben tanulók, akik szabad idejüket feláldozva tanulták be a „Jegykendős“ táncot, Szombath András vezetésével. A műsor színvonalas volt. A színvonalat még jobban emelték a kis citerások, akik bár alig érik el az asztalt, mégis nagy sikert arattak. A műsor végén a CSEMADOK helyi szervezetének fiatal nőtagjai virággal köszönték meg a szereplőknek a jó és kellemes műsort. Dobosi Mária Roíftava (Rozsnyó) városa 1973- ban ünnepli fennállásának hétszázadik évfordulóját. A CSEMADOK rozsnyói járási bizottsága szeretne munkájával hozzájárulni az évforduló szebbé, gazdagabbá tételéhez. Elhatárpzta, hogy egybegyűjt a városra ? vonatkozó minden fellelhető anyagot, ezzel is fokozva az ünnepségek fényét. Ahhoz azonban, hogy ez a gyűjtőmunka eredményes legyen, segítségre van szükség. A CSEMADOK járási bizottsága ezért felhívással fordul a rozsnyói „öregdiákokhoz“, hogy a várossal kapcsolatos, olvasott, hallott vagy látott eseményt írják le, jelöljék meg, hpl található ezzel kapcsolatos irodalmi anyag, vagy emléktárgy. Írják le nagyapáik elbeszéléseit, személyes élményeit, s küldjék el a CSEMADOK járási bizottságára. Minden munkát szívesen fogadnak, legyen az történelmi, irodalmi, politikai, képzőművészeti, kereskedelmi, ipari vagy népművelési jellegű. Nagy jelentőséget tulaj-A 700 éves város donítanak a fényképes dokumentumoknak is. Szeretitek összegyűjteni azok neveit, akik itt születtek vagy itt végezték iskoláikat és országos hírnévre tettek szert, vagy a város szempontjából jelentős munkát végeztek. Mivel nem ismeretes minden „öregdiák“ neve és címe, ezért azok is hasznos szolgálatot tehetnek, akik ilyen személyek hollétéről értesítik a járási bizottságot. A város nagy ünnepélyére a begyűjtött anyagokból emlékkönyvet állítanak össze. Rozsnyó város fiatalsága keresi a múltat, hogy arra építhesse a jövőt. Kovács Miklós
