A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-06 / 14. szám

e r issün — A nővérem hallani sem akar már magáról, és mindent visszaküldött, amit magától kapott... — Ma nem kérek konyakot, kis­asszony, inkább cseresznyepálinkát... Feleségem azt szeretné, ha legalább egy héten egyszer gyümölcsnapot tar­tanék. .. — Tízezer év múlva a tudósok meg­pukkadnak az irigységtől... 1 — Mtt képzel!? Hogy poros a ha­jam? Hiszen ez a legdrágább rovarir­tószer! 'JU k Fiatalok voltak, amikor összeházasodtak, úgy­szólván a semmiből indultak. A mai fiataloknál ez így szokás. A menyecskének nincs hozománya, az ifjú férj olyan fiatal, hogy fogalma sincs arról, mi a házasélet. Szerették egymást, és ez volt a fon­tos. Egyik héten a fiú szüleinél laktak, azután pedig a lányéknál. De boldogok voltak. A fiú, a „család­­fenntartó“ rengeteget dolgozott és itt-ott munka után, barátai csábításéra kicsit felhajtott a garatra. A ki­csi asszonyka mindig várta türelmesen az urát és örült, ha az utcasarkon észrevette közeledését. Lakásuk ugyan még nem volt, amikor megérke­zett a kisgyerek. De milyen büszkék voltak rá. Gon­dosan őrizték az álmát, amikor beteg volt, és meg­adtak neki mindent, amit csak kívánt. Még alig tipegett, amikor világrajött a kislány, Olyan picike volt és göndör hajú, mint egy játékbaba. Az asszony­ka boldogan látta el édeskéit. ügyes keze kis kötött ruhácskákkal szépítette a kicsiket, és örült, amikor egy újabb ruhadarab bújt ki kezei alól. Egy napon a férj örömhírrel érkezett haza. Végre megkapták a lakást, négyszobást a legújabb lakó­negyedben. Milyen nagy gonddal és mennyi ötlettel rendezgették be. Egyik hónapban bútor került a szobába, a következőben szőnyegek, majd függönyök és ismét bútorok. Amikor már a fontosabb berende­zés megvolt, előjött az asszonyka az ötleteivel, az asztalokra szebbnél szebb, a legdivatosabb minták­kal ellátott kézimunkák, a heverőre és a fotelekre gyönyörű huzatok kerültek. Azt hitték mindketten, hogy most már minden a legnagyobb rendben van. Együtt aggódtak, amikor a kislány agyhártyagyulla­dást kapott. Már az orvosok majdnem lemondtak róla, de a kicsi erős szervezete kiállta a próbát, és kettőjükön múlott, hogy milyen kimenetele lesz a betegségnek. Érthetetlen volt a lakók számára a he­tek óta tartó zaj a lakásból. Mintha katonák mene­teltek volna. Mint később kiderült, a kislány nem tudott járni, újból kellett tanítani, megfogni mind a két kezecskéjét és csak menni és menni vele állandóan. Mindenki azt látta, hogy boldogok. A látszat azon­ban csalt. A férj egyre jobban szerette az italt és a barátait. Meg volt győződve róla, hogy feleségének mindene megvan, és elégedett, ha ő éjjel-nappal dol­gozik és sok pénzt keres. Azt hitte, hogy örökké halkan és szótlanul tűri majd, ha a munkából nem jön mindjárt haza, és késő éjszakáig, néha reggelig iszik a barátaival. Igen. Sokáig nem szólt, de egy­szer aztán betelt a pohár, kérdőre vonta. Bár ne tette volna! A férfi sértett önérzetében megütötte őt. öt, f törékeny kis asszonyt, akinek egész házasságuk I ideje alatt az volt az egyetlen öröme, hogy férjének és gyerekeinek meleg otthont teremtett, mosott, főzött, takarított, egyszóval otthon dolgozott. Napo­kon, sőt heteken és éveken át csak a bevásárlás volt a sétája, a tévé az egyetlen szórakozása. És amikor ez ellen az állapot ellen fellázadt, a szeretett férj fel­pofozta. Azt hitte akkor, hogy minden összedőlt. De felébredt benne a remény, hogy csak tévedés volt az egész, és megbocsátott. Amikor azonban ez már többször ismétlődött, elhatározta, hogy elhagyja a férjét. Szülei befogadták gyerekeivel együtt. De egy - ■> hét múlva a férfi felkereste őt, könyörgött neki, tér­den állva kérte, Jöjjön haza, és ígérete, hogy meg­változik, mert szereti a családját, valószínűnek mu- -. s tatkozott. Az asszonyka ismét engedett és mindent elfelejtett. Néhány hónapig minden rendben ment. A férj olyan volt, mint egy falat kenyér. A gyerekek is nevettek, mert nem kellett rettegniök. De az asz­­szony mindig panaszkodott ismerőseinek, hogy olyan egyedül van, emberek közé vágyódik. A férj állan­dóan dolgozott és egyáltalán nem volt olyan típus, aki szórakozni szeretett. Meg is említette egyszer neki, hogy szeretne dolgozni menni. A gyerekek már nagyok, mondta, önállóbbak, mehetnének óvodába. De a férjnek ez nem tetszett. Amikor azonban talált magának munkahelyet a szemközti bölcsődében, mégiscsak beleegyezett. Milyen örömmel és kitar­tással intézte az egészségügyi igazolványt, amíg végre eljött az első nap, amikor munkába léphetett. Szombaton azonban hiába várta haza a férjét. Amikor késő este csengetett és kinyitotta neki az ajtót, érthetetlen volt számára, hogy miért olyan haragos. Pedig nem is kérdezte tőle, hogy hol volt, de már a tekintetéből érezte, hogy félnie kell. Nem is volt részeg és mégis kiabált. Szidta a tévét, mert rossz a műsor, és amikor elé tette a vacsorát, még mérgesebb lett. Ugyanis aznap nem főzött friss ételt, mert nem akarta kidobni a maradékot. Nem is emlékszik arra, szólt-e valamit, csak ismét érezte férje kezét az arcán. Ekkor hirtelen elhatározással beszaladt a szobába és magára zárta az ajtót. De az erős férfi vállának az ajtó engedett. Az asszony utolsó erejével kinyitotta a másik ajtót, a legvégső pillanatban kirohant a folyosóra és kopogott a szom­szédban. Erőtlenül, zokogva és a félelemtől remegve kérte a szomszédját, engedje meg, hogy reggelig ott maradhasson. Ekkor már tudta, meg volt róla győződve, hogy soha többé nem bocsájt meg annak a férfinak, aki­től csak megértést és szürke hétköznapjaiban nap­fényt remélt. — P ~ JUHASZ GYULA születésének 90. évfordulója alkal­mából „Milyen volt?“ című költemé­nyéből idézünk a vízszintes 1, függő­leges 31, és a függőleges 14. sorban. Vízszintes sorok: l'4. Német hölgyek. 15. Gondoskodás­ban vagy szükséges kellékekben része­sít. 16. Éretté lesz-e? é. h. 17. Lendü­let. 18. Ilyen ünnepély is van valaki­nek az avatásával kapcsolatban. 19. Visszagyűrni! 20. Atmoszféra része. 21. Idegen görög. 22. L. S. É. 24. Névelő (ford.). 26. Nem egészen olyan. 27. Száz kilogramm. 28. Ismeretlen névjele. 29. Kikötőváros Svédországban. 31. Nem tegez. 32. Az első bárkás. 33. Orosz női név. 35. Veszteségek. 36. Angol Tamás. 37. Egy franciául. 38. Lanthanum vegy­­jele. 39. Piszkos. 40. Paripáját 41. Éke. 43. Latyak. 44. Indiában honos papa­gájfajta. 45. Időhatározói névutó. 46. Ráma. 47. Nem nekem. 48. Időmegha­tározás. 49. Lassú, háromnegyedes üte­mű portugál tánc. 50. Mennyel szlová­kul. 54. Háziállat. 52. Vaj szlovákul (tbsz. fon.). 53. Érzékszerv. 54. Molyb­­daenum kémiai jele. 55. Spion. Függőleges sorok: 1. Sziget a Földközi-tengerben. 2. Mohamedán pap. 3. Fontos ipari nö­vény. 4. Kettős betű (ford.). 5. Gyer­mekek oktatásával hivatásszerűen fog­lalkozó személy. 0. Szlovák vonatok. 7. .... fecskendő, tűz megfékezésére hasz­nálják. 8. Laoszi néptörzs. 9. A múlt idő jele. 10. Muzsikus. 11. Strázsa. 12. Kiütésben van! 13. E. K. Y. 18. Zamat. 19. Férfinév. 22. Város Nigériában. 25. Folyó az NDK-ban. 27. Arad folyója. 28. Vándor pásztor. 29. Egyforma más­salhangzók. 30. Nem egészen balra. 32. Kim .......híres filmszínésznő. 34. Női név. 35. Állam Távol-Keleten. 36. A vi­lág legnépesebb városa. 39. A legalsó és legelnyomottabb indiai kaszt tagjai. 40. Lakkal bevon. 42. Szabadság kezde­te. 43. Halfarkú nőnek képzelt vízi tün­dér. 44. Ruhaanyag. 46. Piszok. 47. Hiá­nyos norma. 49. Fával benőtt. 50. A varjú hangja. 51. Folyadék. 52 . . . fair Lady, zenés játék. 53. A csehszlovák repülőgépek ismertető Jele. 55. Kerek szélei. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 31, és 14. számú sorok megfejtése la­punk megjelenésétől számított 8 napon belül. ' Az előző rejtvény helyes megfejtése: „A tanítók a nemzet napszámosai, a legnemesebb hivatás elkötelezettjei.“ 14 hét

Next

/
Thumbnails
Contents