A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-06 / 14. szám
a munka Gerstner István kiállítva Juhász Gyula Én őt dicsérem csak, az élet anyját; Kitől jövendő győzelmünk ered; A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. A gyárkémény harsogja diadalmát S a zengő sínen kattogó vonat. A béke ő, a haladás, igazság. Mely leigázza a villámokat. Nagy városokban, végtelen mezőkön A dala zeng és zúgni fog örökkön, Míg minden bálvány porba omol itt. Én őt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság S kinek világa most hajnaloidik. és mégis Dalom halkulva szólt és ringatón, De mélyén titkosan Ott zsongott mégis a forradalom. Zászlóm fehér volt, szűz, szelíd selyem, De rajta pirosán Világolt vérem és rejtelmesen. Szememből ősi tűz ragyog ma is S bár könny öntözte meg, Ragyogni fog mély éjszakába is. És én tudom, hogy árva temetőn, Fáradt szívem felett Lidérc lebeg majd, hajnalt keresőn. 90 évvel ezelőtt született Juhász Gyula a XX. századi magyar líra kiváló képviselője Mit olvassunk? Két 13 TOVÁBBI MEGJELENT KÖNYVEK: Péter Edel: Képek tanúsálra Verne: Grant kapitány gyermeket Eötvös József: Magyarország 1514-ben Ivan Jefremov: A bika órája Bihari Klára: Kétszer az úton Kalevala — szemelvények a finnek naiv eposzából Alberto Moravia: A megvetés A harmincnégy eves festő második önálló tárlatát Bratislavában, a Zivot szerkesztőségében nyitották meg. Első kiállítására 1970-ben Prágában került sor. Gerstner István é túr óvói (párkányi) származású, így képei főleg szülőföldjéről mesélnek: megvillantja a Duna-táj szépségeit, embereit, múltat idéző viskóit. A kiállítást — mely április 14-ig tekinthető meg — Bohumil Bachraty kritikus nyitotta meg. Gerstner István gyerekkorától vonzódik a művészethez. Eltökélt szándéka volt, hogy festőművész lesz. Pedagógusnak készült. 1966-ban végzett a képzőművészeti szakon. Bánsághi Vince festőművész — a nagybányai festőiskola hazai képviselője — volt a tanítómestere, hosszú éveken át foglalkozott vele. Elsősorban tőle tanulta meg a színkeverést s azt, hogyan kell megkeresni és megtalálni a tájban a jellegzetest, egyúttal a szépet és a maradandó értéket. Nagyon szereti és tiszteli Bazovskyt, főleg egyszerűségéért, festői puritanizmusáért. Nagy hatással volt rá a témakeresésben. Szabó Gyulával is személyes kapcsolata volt. Nagyra értékeli művészetét. A szívósságát szeretné elsajátítani, a mindig újat akaró, lázasan kereső és kutató ambícióját. Gerstner István másfél évtizede fest aktivan és tudatosan. Ez a szerény és tehetséges fiatal művészember megérdemli a figyelmet. Most teszi első lépéseit művészi pályáján: a prágai kiállítása után ez a mostani jelenti számára a második lépcsőfokot. Sikere, munkájának elismerése nyilván buzdítóan fog hatni további alkotó munkájára.-1VA tárlat megnyitása. Jobbról balra a második Gerstner István Prandl Sándor felvételei) PASSUTH LÁSZLÓ: TALÁLKOZTAM ESÖISTENNEI. Passuth László, aki 1939-ben sokirányú lájékozó. dás, lelkiismeretes adatgyűjtés után megírta az Esőisten siratja Mexikót, új könyvében egyhónapos me, xikói tartózkodásának élményeit idézi fel — több évtizedes felkészültséggel s mégis a felfedezések friss örömével számol be arról, hogy mit látott ebben a gazdag múltú és izgalmas jelenű országban. 1 ÜRÖGI GYÖRGY: KLEOPATRA A szerző élénk színekkel ecseteli a forrongó kort, Róma mindent elsöprő terjeszkedési törekvéseit, amelynek az utolsó még önálló ország uralkodónője, Kleopátra minden igyekezetével, politikai tehetségével, sőt nőiségének varázsával akdrt ellenállni, hogy országának függetlenségét biztosítsa. Végül is Róma diadalmaskodott és a királynő életével fizetett. IGNACZ ROZSA: RÓZA LEÁNYASSZONY Ignácz Rózsa közelről Ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész; Benke József és lánya, Laborfalvl Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek és híres írók elevenednek meg a regény lapjain.
