A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-06 / 14. szám
Stefan Miklós mérnök, a Stredanad Bodrogom-i (bodrogszerdahelyi) ÁG igazgatója hol a víz az úr, az a táj Bodrogköz. így március elején itt járva elsősorban erre kell hogy gondoljon az ember. Mert így tavaszodván valahogy egy icipicit hasonlít régi önmagához. A folyók ugyan már nem szaladnak ki medrükből, de a csapadék, az elolvadt hóié megáll a földeken, s ragyog a lezúduló napsugarakban, mintha ezer meg ezer tükör volna a barázdák közé rakva. Itt járva az ember akaratlanul is arra gondol, hogy ez a csodálatosan szép táj még a század elején is túlnyomóan lapályos, mocsaras vidék volt, s hogy még a közelmúltban is hatalmas károkat okoztak a tavaszi áradások a mezőgazdaságban. Sokan és sokszor sürgették a folyók szabályozását s a belvizek lecsapolását. De a végleges lecsapolási munkálatok még mindig nem fejeződtek be. Az alapozást azonban már elvégezték. A nagyobb folyók új medret kaptak sok helyen, s védőgátakat, amelyek megakadályozzák tavaszi áradások idején, hogy a folyók kilépjenek a medrükből. Ez azonban Bodrogköz vízszabályozási munkálatainak csak az egyik fele. Mégpedig azért, mert a tavaszi vízbőséget nyomon követi a vízhiány. Ezek a tények általánosak a Bodrogközben. A mezőgazdasági termelés szempontjából azonban alapvetően döntő tényezők. EREDMÉNYEK ES LEHETŐSÉGEK A Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság 3362 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. A szántóföld 2275 hektár. A gazdaság területét a Bodrog pontosan kettészeli, vagyis meghatározó módon — kéretlenkelletlen — beleszól a gazdálkodás hogyanjába és mikéntjébe. Ha a gazdaság eredményességét vizsgáljuk, akkor ezt a tényezőt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Hogy miért? Arról a gazdaság igazgatója Stefan Miklós mérnök valamivel többet tud mondani nálam. Ezért inkább hallgassuk őt. — Bodrogköz időjárása nemcsak szeszélyes, de szélsőséges is. Ez azonban még csak az egyik fele — s a könnyebbik fele — azoknak a tényezőknek, amelyek a gazdálkodást nehezítik. A legfőbb nehézségek a talaj szerkezetéből adódnak. A mi gazdaságunk földterülete alig van magasabban a Bodrog átlagos vízszintjénél. Vagyis mély és nedves talajaink vannak, amelyek egy része még nem is olyan régen láp, mocsár és nádas volt. A szélsőséges időjárás s a fent említett termelési viszonyok erősen megbontják a növénytermesztés egyenletességét. így az egyes évek termelési eredményei is nagyon eltérnek egymástól. Az elmúlt év például az átlagosnál jobb volt. Búzából átlagosan 33,1, árpából 39, cukorrépából 447 mázsát takarítottunk be hektáronként. Kiváló szőlőtermésünk volt. Hektáronként 88,3 mázsát szüreteltünk. — Az elmúlt év termelési eredményeit összefoglaló jelentésben olvastam, hogy az állattenyésztés ,az utóbbi három évben alig mozdult előre valamit. —Az állattenyésztésünk jelenleg az istállózási lehetőségekhez igazodik. S ezek nem valami kedvezőek. A szarvasmarha állományunk 1875 darab, ebből 585 a fejőstehén; a sertésállomány 2227 darab, 171 az anyakocánk. Ezen kívül van még 3844 juhunk is. Valóban, az utóbbi két-három évben az állattenyésztés eredményei nem sokat haladtak előré. De az összefügg a növénytermesztéssel. A növénytermesztést befolyásoló tényezőkkel. Bonyolult kérdések ezek, amelyeket nem lehet különválasztani egymástól, s csupán a komplex megoldás segít rajtuk. — Van-e ilyen átfogó távlati terv? — Van, természetesen. De azt gondolom, jobb lesz, ha megnézzük, mi az, ami már eddig megvalósult belőle. ELTŰNNEK A HOMOKDOMBOK A falu végén állunk meg. Az út bal oldalán mélyen fekvő szántók húzódnak, jobbra kikezdett homokdomb. A bal oldali szántók barázdáiban áll a víz. — Nézze csak a különbséget — mondja az igazgató. — Ez a rész — mutat a baloldalt húzódó szántókra — még nincs alagcsövezve. A másik sincs még, de már ennek az alsó részében elkészült egy csatorna. Ezért nincs ezeken a táblákon már víz. Ha ilyen szép marad az idő, két három nap múlva itt már megkezdhetjük a tavasziak vetését. A másik oldalra jó ha két hét múlva rá tudunk menni. — Nem gondolja, hogy a túlzott vízlevezetés valahol megbosszulja magát? — Értem mire céloz. Ellentmonasztal lapja. Ha jól meggondolom, az, amit mi most végzünk alapozás a jövő gazdálkodása számára. Nehéz, és költséges munka, de el kell végezni, ha színvonalas gazdálkodást akarunk teremteni. — Ha már a gazdaság és a gazdálkodás jövőjéről esett szó, milyen lesz a szakosítás iránya? — Szarvasmarhatenyésztés, tejtermelés és hizlalás. Már épül az új gazdasági udvar, ahol korszerű, gépesített tehénistállót, valamint takarmányszárítót építünk. A növénytermesztés teljes mértékben ennek lesz alárendelve. A tervek szerint 1975 május elsejére készül el. Körülbelül az egész építkezés 30—35 millió koronába kerül. Lényeges helyet foglal el még távlatilag a gazdálkodásunk menetében a szőlőtermesztés. Kiváló adottságaink vannak rá. Jelenleg 116 hektár a szőlőterületünk, Kiváló adottságaink vannak rá. Jelenleg 116 hektár a szőlőterületünk, s ebből 74 hektár a termő: De a legközelebbi öt éven belül ezt a területet négyszáz hektárra növeljük. A FALD ÉS A GAZDASÁG Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely) nagy falu, úgy háromezer körüli a lakosainak a száma. Sokan eljárnak a faluból dolgozni, főleg Ágcsernőre, de azért sokan dolgoznak az állami gazdaságban is. A faluban egységes termelőszövetkezet nincs. Valamikor volt ugyan, de gyengén ment a gazdálkodás, s beolvadt az állami gazdaságba. Mindezt azért mondtam el, mert gondolkodásunkban inkább a termelőszövetkezet-falu viszony rögződött, s nyert birtokjogot. Az ilyen helyzet, mint itt Bodrogszerdahelyen van, ritka. Ezért érdekelt, hogy az állami gazdaság mit ad, adhat a falunak? Hogy társadalmi és kulturális életével összefonódik-e úgy, ahogy a termelőszövetkezet? Ahogy kiderült, az állami gazdaságnak is vannak eszközei, amelyekkel társadalmi és kulturális törekvéseket támogathat. Nemrégen épült fel a nemzeti bizottság és az állami gazdaság közös akciójában az új óvoda. De az állami gazdaság építette fel a szabadtéri színpadot is, amely megfelel színházi előadások rendezésére, népművészeti együttesek fellépésére, de használható szabadtéri 4 Épül a gazdaság új telepe Az állami gazdaság igazgatósági épülete ahol a víz az úr Metszik a szólót dósnak tűnik, de az az igazság, hogy le kell csapolni a gazdaság területét, s a lecsapolt vízmennyiséget egy öntözési rendszerrel visszajuttatni, ha elérkezik a szárazság. Az ok nagyon egyszerű. A termőtalaj alatt ugyanis van egy réteg, amely nem ereszti át a vizet. Ezért tavasszal megáll a víz a szántóföldeken. De ha ez eltűnik, a termőréteg a talajvízből nem kap egy cseppnyit sem. Ha változtatni akarunk'a termelési eredményeinken, akkor ezzel a kérdéssel kell kezdenünk. Megbontani a talajrétegeket, ellátni alagcsövekkel, felépíteni az öntözőrendszert, s akkor merem állítani, elérjük a csallóközi átlagokat. — Van-e konkrét tervük egy ilyen kompex meliorációs munkára a gazdaságon belül? — A harmadik ötéves terv végéig 680 hektáron végezzük el ezeket a munkálatokat. Az alagcsövek lefektetése és az öntözőberendezés felépítése mellett nagyszabású földmunkákat is végzünk. Eltüntetjük a homokdombokat, s akkor ez a határ olyan szép egyenletes lesz, mit az moziként is. Vásárolt az állami gazdaság még hangszereket is a zenekar számára. Bodrogköz. A mezőgazdaság szempontjából még mindig csak a lehetőségek földje. S nincs ez másként a Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaságban sem. Talán csak annyi a különbség, hogy itt már valamivel előbbre vannak azok a munkálatok, amelyek eredményeként a mostani terméshozamok belátható időn belül elérhetik az országos átlagokat, vagy azokat felül is múlhatják. Ahogy Stefan Miklós, a gazdaság igazgatója mondta: „amit most végzünk, az alapozás a jövő számára." Minden a vizen múlik. Egyszerre küzdenek érte és ellene. Nehéz, költséges és hosszan tartó harc ez, de nem hiábavaló, nem kilátástalan. Az eddig elért eredmények bizonyítják, hogy érdemes végigcsinálni. GÁL SÁNDOR
