A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-16 / 11. szám
Klement Gottwald kormánya a köztársasági elnöknél Történelmi napok krónikája 1948. március 10-én összeült az Alkotmányozó Nemzetgyűlés. Klement Gottwald ismertette a parlament képviselőivel kormányának programját. Kijelentette, hogy a népi demokráciához hű valamennyi politikai párt és a forradalmi szakszervezeti mozgalom reprezentánsaiból alakult új kormány a megújhodott Nemzeti Front kormánya, mely a munkások, parasztok, iparosok és az értelmiség összefogását fejezi ki. „S ezzel a Nemzeti Front eredeti, az ellenállási mozgalomban, a Szlovák Nemzeti Felkelés és Prágai Felkelés során, valamint a dicső felszabadulás éveiben kialakult felfogásához és szelleméhez térünk vissza“ — hangsúlyozta Klement Gottwald. Az előterjesztett kormányprogram célkitűzései az 1946-os országépítő program teljesítésében elért eredményekre épültek s azoknak a feladatoknak a következetes végrehajtását irányozták elő, amelyek korábban a reakció ellenállásába ütköztek. A kormányprogramban helyet kaptak az üzemi tanácsok és a földműves bizottságok országos kongresszusán hangoztatott, főként az államosítás kiterjesztésére irányuló követelések is. Ezek teljesítését a kormány közvetlen, még a küszöbön álló választások előtt megoldandó feladatnak tekintette. Napirendre tűzte az ötvennél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek kisajátítását, a gazdasági életben fontos szerepet játszó vállalatok teljes, nagyságrendi megkötések nélküli köztulajdonbavételét, a külkereskedelem és a hazai nagykereskedelem államosítását s az ötven hektáron felüli földbirtokok kényszerfelvásárlását. A felsorolt intézkedésekkel az ipari termelés további harminc és a mezőgazdasági termelés húsz százaléka került állami kézbe, ami a burzsoázia még meglevő gazdasági pozícióinak elszámolását jelentette. Ezzel, valamint az államapparátusban és az igazságügyi szervekben meghúzódó reakciós elemek eltávolításával — aminek fontosságát a kormány-nyilatkozat is hangsúlyozta, figyelmeztetve, hogy e folyamat nem rekedhet meg félúton — a burzsoáziát sikerült végérvényesen kirekeszteni a hatalomból hazánkban. A kormány-nyilatkozat az ország külpolitikájával is foglalkozott rámutatva, hogy a februári győzelem ezen a téren is világos és egyértelmű irányvételt eredményezett. A miniszterelnök leszögezte, hogy Csehszlovákia a népi demokratikus országok szövetségese. A parlamenti vita másfél napig tartott, s március 11-én a jelenlevő 230 képviselő (egyesek a szavazás előtt elhagyták a termet) jóváhagyta az új kormányprogramot. A reakció ismét elszámította magát. Klement Gottwald kormánya a parlament bizalmát is elnyerte. Jakál Is a Csehszlovák Rádió magyar aaasanaa loszemesztoje — Tizennégy évvel ezelőtt, 1959-ben, a bratislavai Kábel-gyárból, ahol az üzemi lapot szerkesztettem, kerültem a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségébe. A „rádiós-munkát“ rövid időn belül nagyon megszerettem. Az első hónapokban az ipari műsort szerkesztettem, később a tudomány és technika rovatot is rám bízták, majd az úgynevezett blokk-műsorok szervezésével és összeállításával is foglalkoztam. 1970-ben neveztek ki a magyar adás főszerkesztőjévé — kezdte nyilatkozatát Jakál István főszerkesztő, majd első kérdésünket megismételve folytatta: — Hogy nehéz-e a munkakör, melyet betöltők? Jó és felelősségteljes kollektívával, véleményem szerint, minden, még a legnehezebbnek tűnő feladatok Is megoldhatók. Nyugodtan mondhatom: szerkesztőségünk minden egyes tagja nagy lelkesedéssel dolgozik, és mindenki szívügyének tartja, hogy jó munkával segítse elő adásainkat. Hírszolgálatunk gyors és pontos, a tudományos és ismeretterjesztő rovatunkban a legújabb tudományos és technikai vívmányokat ismertetjük, kulturális műsorainkkal hallgatóink esztétikai nevelését kívánjuk elősegíteni, és nagy visszhangja van szórakoztató műsorainknak is. Hetente hány órás magyar adást sugároz a Csehszlovák Rádió, és mik a távlati tervek? — Régi műsorstruktúránk elavult, két évvel ezelőtt át kellett dolgoznunk. Jelenleg a téli hónapokban hetente 32, a nyári időszakban pedig 33 órán át sugárzunk önálló műsort. Műsorstruktúránkat úgy állítottuk össze, hogy abban a korszerű rádiózás csaknem valamennyi műfaja — a híradástól kezdve a zenés műsorokon keresztül a rádiójátékokig — minden megtalálható. Műsoraink nagy részét hétköznapokon az országos jellegű híradás és publicisztikai műsorok képezik. Fő feladatunknak tekintjük, hogy műsorpolitikánkkal a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra neveljük hallgatóinkat. Ez azt jelenti, hogy tevékenységünket nem szűkítjük le csak a magyarlakta vidékekre, hanem országos viszonylatban foglalkozunk a hazai eseményekkel. Ez természetesen nagy és körültekintő munkát igényel. Milyen tudósító-hálózattal dolgozik a magyar adás? — Szerkesztőségünk munkáját csaknem ötven állandó vidéki tudósító segíti elő, közülük többen telefontudósításokban számolnak be az eseményekről, továbbá több mint harminc állandó szakmai munkatársunk van. Tudósítóinkkal, külső munkatársainkkal rendszeresen megbeszéljük munkatervünket, szaktanácsokkal látjuk el őket, és vidéki tudósítóink számára negyedévenként szaktanfolyamokat is tartunk. A hallgatók részéről milyen az adások visszhangja, melyik műsor tetszik a legjobban? — Naponta rengeteg levelet kapunk. Ezeket külön osztály dolgozza fel. Bírálatok, elismerő szavak, tanácsok érkeznek naponta hallgatóinktól. A levelek feldolgozása igényes munkát követel. Mi ezt örömmel végezzük. — A beérkezett levelek alapján ifjúság; adásainknak, a Kontaktusnak és a Fiatalok a mikrofon előtt című műsorszámainknak van a legnagyobb sikere, ugyanakkor az Orvos a mikrofon előtt, a Tollal és mikrofonnal, Sport és muzsika című műsorainknak és híradásunknak is jó visszhangja van. Az említett műsorokkal kapcsolatosan naponta kb. 100—120 levelet kapunk. Ifjúsági műsorainkat úgy szerkesztjük, hogy fiatal hallgatóink ne csak zenei, szórakoztató műsort kapjanak, hanem tájékoztatjuk őket az ifjúság problémáiról is. Szólunk például az ifjúsági szervezetek munkájáról, terveiről ellátogatunk az üzemek, iskolák fiataljai közé, akikkel elbeszélgetünk közérdekű kérdésekről, problémákról. És ha már erről a műsorról beszélek, érdekes azt is megemlíteni, hogy fiataljaink nem a vad nyugati szélsőségeket kérik, hanem inkább a csehszlovákiai és a magyarországi együttesek, énekesek számait kedvelik. A hazai énekesek közül Karel Gott és Eva Kostolanská a kedvencek, a magyarországi előadóművészek közül pedig Koncz Zsuzsa és a Bergendy-együttes számait kérik a legtöbben. Cgy tudjuk, hogy az irodalmi és népnevelő műsorszámoknak is nagy a visszhangja. — Így van! És ennek természetesen nagyon örülünk. Az Irodalmi élet adásunk az összekötő kapocs szerepét tölti be azzal, hogy bemutatja az irodalmi klubok életét, részleteket közöl a klubok műsorszámaiból és lehetőségeket ad a legjobb versmondók bemutatására is. A Forrás című műsorunk küldetése, hogy hallgatóink körében felkeltsük az irodalom iránti érdeklődést, és természetesen kulturális életünkkel összefüggő valamennyi jelentősebb eseményről is beszámolunk. A beérkezett levelek alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a hallgatók elégedettek, a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége jó munkát végez. Mik azok az eredmények, sikerek, melyeknek a legjobban örülsz? — Még 1971 őszén, a választások előtt szerkesztőségünk fiatal munkatársai nyilvános pártgyűlésen — melyen Fábry István elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke is részt vett — értékes felajánlást tettek. Tíz pontból álló kötelezettségvállalásukkal bekapcsolódtak a szocialista brigád címért folyó versenybe. Többek között vállalták, hogy olyan faluban, ahol még nem működik ifjúsági szervezet, elősegítik annak megalapítását, továbbá segítséget nyújtanak olyan szervezetnek, ahol akadozik a munka, és valamennyien kötelezettséget vállaltak arra, hogy főiskolai tanulmányaik befejezésével növelik szakmai tudásukat. A fiatalok betartották szavukat! Balonyon, a SZISZ járási bizottságának segítségével sikerült megalakítani a helybeli ifjúsági szervezetet, a brestoveci (szilasi) fiataloknak pedig állandó segítséget nyújtanak munkájukban. Ennek a munkának örülök a legjobban, és annak is, hogy fiataljaink most újabb kötelezettségvállalás kidolgozásán fáradoznak, melyet a közeli napokban vitatunk majd meg velük. Fiataljaink munkaszeretete, lelkesedése példakép. És ezt műsoraink is igazolják. Mik a legközelebbi tervek? — Az adott lehetőségekkel élve növelni akarjuk adásaink színvonalát, még jobbat, érdekesebbet kívánunk hallgatóinknak nyújtani. Évente öt-hat hangjátékot mutatunk be. Szerintem ez kevés, azt tervezzük, hogy a jövőben még több hangjátékkal jelentkezünk. Tíz-húsz évvel ezelőtt, sokan azt jósolgatták, hogy a televízió kiszorítja a mozit, és a rádióhangjátékot. A jóslat nem vált be, mert mind a mozinak, mint a hangjátéknak megmaradt a varázsa: statisztikai adatokból tudjuk, hogy még többen járnak a mozielőadásokra, mint azelőtt, és a hangjátékok iránt nemcsak megmaradt, de megnőtt az érdeklődés. És az adástechnika terén milyen fejlesztés, újítás várható? — Adásainkat ma már mindenütt, néhány úgynevezett „árnyékolt“ helytől eltekintve aránylag jól lehet venni. Tervünk, hogy adásaink technikai színvonalát tökéletesítsük. Ha majd rövidhullámon is sugározzuk az adást, a vétel még jobb lesz, és ami a legfontosabb, adásunkat az egész ország területén lehet majd fogni. Ez természetesen az egyik legfontosabb távlati tervünk. Szeretnénk, ha közönségünk éppen olyan szeretettel fogadná adásainkat, mint ahogyan azt mi, a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége előkészíti, és azt, ha a naponta beérkező levelek száma — noha ezzel sok munka van — tovább nőne, tovább szaporodna. Azért, mert ez igazolja majd adásaink népszerűségét, és azt, hogy egyre többen hallgatják műsorainkat — fejezte be nyilatkozatát Jakál István, a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője. A beszélgetést vezette: FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Címlapunkon Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz- és a 24. oldalon tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaée, Prandl Sándor fölvétele 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiame, n. p. Koáice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6 46.
