A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-09 / 10. szám

A LEGFŐBB BŰNÖS - A CIGARETTA! Az utóbbi évek leggyakrabban emle­getett betegségei közé tartozik a rák, a szívinfarktus, a neurózis. Mellet­tük viszonylag kevés szó esik a lég­utak bántalmairól, holott egyikük — a hörghurut — Idült formájában ve­szélyes népbetegségnek tekinthető. Az egész világot foglalkoztató kér­dés: mi váltotta ki az idült hörghu­rut tömeges elterjedését, hogyan be­folyásolja ezt a technikai civilizáció? A hörghurut többnyire negyven­éves, vagy annál idősebb korban vá­lik idültté, s okoz köhögést-kráko­­gást. Az Egészségügyi Világszervezet véleménye szerint idült hörghurutos­­nak tekinthetők mindazok, akik két egymást követő évben három hóna­pig állandóan köhögnek, ugyanakkor biztosan nincs más tüdőbetegségük. Mi okozza a hörghurutot? Mindenekelőtt a hörgők nyálkahár­tyájának izgalma által kiváltott gyul­ladás. A gyulladásos hörgő váladékot termel, amelytől nehezen tud meg­szabadulni. Ezért fokozódik a köhö­gés. Az idült hörghurut tüdőtágulás­hoz, a légzés romlásához, a szív túl­terheléséhez vezet. A megromlott gázcsere kellemetlen, nehéz légzést és az agyműködés romlását okozza. A hörghurut előidézésében az egyik legfőbb bűnös a cigaretta. Ártalmas a nagyvárosok pora. füstje, a techni­kai civilizációnak a levegőt szennye­ző megannyi káros mellékterméke is. A svéd fővárosban, Stockholmban egy első világháborús gázmaszk szű­rője négy egymást követő utcai al­kalmazása után tönkrement. Egy másik, az ideggázok ellen védő kor­szerű maszk szűrője tízszeri igény­­bevételt bírt ki. A nagyvárosok leve­gőszennyeződése ellen mindenütt küz­denek. A legkárosabb hörghurutot okozó közvetlen hatás ellen — a ci­garetta ellen — azonban mindenki­nek magának kell küzdenie. A szakorvosok számtalanszor le­szögezték, hogy az idült hörghurutok kilencven százalékát a dohányzás váltja ki. , A torokgyulladás,- a nátha, az inf­luenza a koratavasz leggyakrabban előforduló betegsége. A meghűléses, hurutos megbetegedések és az inf­luenza nem azonosak. A megfázott ember szervezetének ellenállóképes­sége csökken, és így az egyébként is mindig jelenlevő kórokozók elsza­porodnak. A következmény: nátha, légcsőhurut. A legtöbbször nem jár' magas lázzal, a közérzet sem nagyon rossz, sokan lábon hordják ki. Né­hány lázcsillapító tabletta bevételé­vel elmúlhatnak a legkellemetlenebb tünetek. A náthával szemben az influenzát vírusos fertőzés okozza. Hurutos tü­netei rendszerint nincsenek, gyorsan jelentkező, általános rosszullét, levert­ség, gyengeség, fejfájás, többnyire magas láz és olykor végtagfájdalom jelentkezik. Akár meghűléses megbe­tegedésre, akár influenzára jellemző tüneteket észlelünk, feltétlenül for­duljunk orvoshoz. Csak az orvos tud­ja megmondani, hogy milyen gyógy­szerekre van szükség. Az egyéni vé­dekezés alapja elsősorban a szerve­zet ellenállóképességének fokozása — .tanácsolják az orvosok. ÖTLET - TALÁLMÁNY Teljes menüt tartalmaznak az Auszt­riában most forgalomba hozott „emeletes“ konzervdobozok. A köze­pén elválasztott dobozok egyik felé­be a kész húsételt, a másikba pedig a köretet csomagolják. Angliában újfajta tűzoltóruhát ké­szítettek, melynek azbeszt-szövetét alumíniummal és különleges tűzálló anyagokkal bélelték. Az új tűzoltó­ruhában két percig a nagy hőségben is dolgozhatnak a tűzoltók. Az új öltözék kitűnő védelmet nyújthat azoknak is, akik munkájukat erős hőforrások közelében végzik. Másfél évezredes lelet A tadzsikisztáni Kalaidast közelében egy méter magas, kőből faragott szobrot találtak a határban dolgozó parasztok. A mongoloid arcú férfi­alak, jobb kezét ökölbe szorítva, va­lószínűleg a VI—VII. századból szár­mazó kultikus szobor. A hajdani türk törzsek hasonló szobrai Mongólia és Kazahsztán sztyeppéin, valamint Üz­begisztán és Kirgizia hegyvidékein kerültek elő. Származásukról eddig még nem sikerült egységes elméle­tet kidolgozni. tása valószínűsíti azt a feltevést, hogy a Vénusz felszínét vulkanikus folyamatok formálták ki. Gránit a Vénuszon Szovjet bolygókutatók gránitot fe­deztek fel legközelebbi bolygó-szom­szédunkon, a Vénuszon. A legutóbbi szovjet Vénusz-szonda leszállásának színhelyén olyan a felszín összetéte­le, mint a Föld mélyében levő kőze­teké, amelyek megszilárdultak, mie­lőtt a felszínt elérték volna. Ide tar­tozik a gránit is. A kutatók felteszik, hogy a Vénusz-gránit az eredeti ol­vadékból keletkezett, ezt az olvadé­kot azonban megszilárdulása után szétroncsolták a nagyon forró, nagy nyomású gázok, így újra megolvadt. Így jött létre a szemcsés gránit-szer­kezet, amely földpátot, csillámot és kvarcot is tartalmaz. Vegyileg mint­egy 70 százalékban szilíciumoxidból áll. A szovjet kutatók új megállapí-Tízezer éves mammuttetem A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének geológusai egye­dülálló leletre bukkantak a Sandrin­­folyó mentén. Eredetileg a halászok figyeltek fel a folyópartból kiálló mammutagyarra. Hatalmas vízágyúval bontották az örökké fagyott talajt, s így előkerült egy teljesen ép, lega­lább tízezer éves mammuttetem, a fagyott talajban tökéletesen konzer­válódott szívvel, tüdővel, gyomorral. A kutatók vizsgálatai szerint ebben az időszakban jelentős változás tör­ténhetett a klímában, így az öreg mammutok, a fogakból ítélve, egy­szerűen éhen haltak. Az egyedülálló leleten széles körű tudományos vizs­gálatokat végeznek. 120 millió éves rovarok Az eddigi legősibb rovarmaradványo­kat fedezték fel Libanonban, boros­tyánok zárványaiként. A 120—140 millió éves, mindössze 1—2 millimé­ter nagyságú rovarok (pókok, atkák) kitűnő állapotban fennmaradtak, és szervezeti felépítésük minden finom részlete tanulmányozható. A lelet el­ső ízben nyújt lehetőséget, hogy a földtörténet nagyon korai időszaká­nak kisállat-faunáját részleteiben elemezzék. A rovarok evolúciója szempontjából nagyon fontos volt az adott földttörténeti korszak, ugyanis ebben az időben kezdtek kibontakoz­ni a virágos növények, új ökológiai környezetet hozva létre a rovarok fejlődéséhez. Két érdekesség az NDK-ból 1. Lipcse központjában most fejezték be egy 32 emeletes lakóház építését, amelynek tetejére a lipcsei vásár 16 méter magas reklámjelvényét helyez­ték. 2. A világhírű jénai Carl Zeiss mű­vekben készítik a világ legjobb csil­lagászati távcsöveit, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak az űrkuta­tásban.

Next

/
Thumbnails
Contents