A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-09 / 10. szám

Szabó Zoltán salai (vágsellyei) ol­vasónk azt szeretné tudni, hogy örö­köl hetö-e a rákos megbetegedés? Világszerte feltűnést keltett az az egértörzs, amelyben minden rákkeltő anyag nélkül nemzedékről nemze­dékre szállt az emlőrák. Csakhamar kiderült azonban, hogy itt nem a rák örökléséről van szó, hanem a rák a rákos anyaállat tejének szopásától terjed tovább. Ezt többirányú kísér­letekkel is igazolták; részben azzal, hogy a rákos egéranya újszülöttjeit nem rákos anyával szoptatták, az egészséges anya kölykeit viszont a rákos anyával tápláltatták. A rákos tejet szopó egészséges egerek rákosak lettek, a rákos anyától származók, de egészséges tejjel tápláltak azonban nem. Az emberi rákra vonatkozóan sok nemzedékre kiterjedő kutatások is azt bizonyítják, hogy az emberi rák nem örökölhető. Kovács Sándor levicei (lévai) olva­sónk arra kíváncsi, hogy mekkora állatot képes elnyelni egy kígyó? A legnagyobb állat, melyet fogság­ban élő kígyó — hiteles megállapítás szerint — valaha is lenyelt, egy 38 kg súlyú kecske volt; egy másik, kb. 6 m hosszú kígyó egyszer egy 36 kg súlyú ártányt nyelt el. Egy pitonnak a gyomrából egyszer egy 59 kg súlyú vaddisznó került elő, de nem tudjuk, milyen nagy volt a hüllő. Szakembe­rek szerint legfeljebb 68—70 kg súlyú lehet az az állat, melyet a világ leg­nagyobb kígyója el tudna nyelni, ami bizonyára még mindig messze alatta marad egy bivaly vagy más hasonló nagyságú állat súlyának, melyet ezek a kígyók állítólag lenyeltek. Ilyen tettre valóban képes is lenne egyik-másik óriáskígyó, ha — mint ahogy azt sokan képzelik — a zsák­mányát előzőleg péppé őrölné. A kí­gyó azonban nem úgy öli meg áldo­zatát, hogy összetöri a csontjait, ha­nem halálra szorítja. Szorítja, míg a zsákmány megful, megáll a vérkerin­gése, de ez a szorítás nem változtatja formátlan tömeggé. Sok kígyófaj rendszeresen elnyel kétszer-háromszor olyan nagy álla­tot, mint ő maga. A kígyó e képessé­gének titka a kígyófej felépítésének laza szerkezetében és abban a tény­ben rejlik, hogy a kígyó feje egyes részeit egymástól függetlenül külön mozgatni tudja. Amikor a kígyó zsákmányát le akarja nyelni, „ki­akasztja“ állkapcsait, s a testen fel­váltva tolja előre alsó és felső áll­kapcsát. Kocsis István zeliezovcei (zselizi) olvasónk úgy hallotta, hogy bizonyos betegségben szenvedő embereknek nem szabad repülni. Mi az igazság? A repülés közbeni közérzetet elvi­leg négy tényező befolyásolja: 1. a légibetegség,, 2. a nagy magasságban fellépő légnyomáskülönbségek, 3. a levegő csökkent oxigéntartalma nagy magasságban, és 4. az említett ténye­zőktől való szorongás következtében fellépő félelemérzés. A zavaró ténye­zőket a korszerű repülőgépek techni­kai berendezései ma már nagymér­tékben kizárják. Az orvosok mégis felhívják a figyelmet arra, hogy bizo­nyos esetekben jobb elkerülni a re­pülőgépen való utazást. Nem taná­csos például repülőgépre szállni olyanoknak, akik koronaér-trombó­­zisban, angina pectorisban, aktív vagy kavernás tuberkulózisban szen­vednek. Sebészi beavatkozások után hat hétig ne szálljunk repülőgépre. A hatodik és hetedik hónapban levő terhes asszonyok csak orvosi enge­déllyel repülhetnek, ennél előrehala­dottabb állapotban pedig egyáltalán nem utazhatnak repülőgépen. FÉNYKÉPEZZEN ON IS! Mai számunkban Hupka Gábor nyitrai olvasónk felvételét közöljük. A kép címe: Nyitra legmo­dernebb épülete LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK ÖREGEK. FIATALOK Dolgozó népünk februári győzel­mének 25. évfordulójára a tvrdo- Sovcei (tardoskeddi) általános is­kola tantestülete és diákjai köte­lezettséget vállaltak, hogy kultúr­műsorral örvendeztetik meg a ko­vácspataki szociális otthon lakóit. Kötelezettségvállalásukat teljesí­tették. Változatos műsorukkal va­lóban megörvendeztették az ott­hon idős lakóit. A diákok aján­dékokat is készítettek. A műsort és a bensőséges beszélgetést közös tánc követte, öregek és fiatalok együtt táncoltak, szórakoztak. A szép akcióért dicséret illeti a tan­testületet, különösen Száraz József igazgatóhelyettest, Csomó Árpád­­né és Zemkó József pedagóguso­kat, valamint az efsz vezetőit és a szülői munkaközösség tagjait. Kobolka György EGYESÜLTEK A KIS SZÖVETKEZETEK A Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyi)' járásban a mezőgazdasági termelés további ésszerűsítése és növelése érdekében valóra váltják a CSKP XIV. kongresszusának és a földműves szövetkezetek VIII. kongresszusának határozatait. A kis földterülettel rendelkező szö­vetkezeteket egyesítik a nagy szö­vetkezetekkel, hogy alkalmazhas­sák a modern termelési módsze­reket. A járási szervek által ki­dolgozott terv alapján 3—5000 hektáros közös gazdaságokat hoz­nak létre. Ebben az évben négy kis szövetkezet egyesült. Az egye­sítő közgyűlések azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagság bízik a párt mezőgazdasági politikájá­ban. Svinger István PETÖFI-EMLÉKEST Csodálatos élményt nyújtó Petőfi­­emlékestet rendeztek Zeliezovcé­­ban (Zselizen). A modern kultúr­­ház zsúfolásig megtelt, amikor a CSEMADOK helyi csoportjának rendezésében a gimnázium irodal­mi színpada megkezdte műsorát. Az ötletesen rendezett műsor so­rán felelevenítették a nagy költő életét és a szabadság eszméit sugárzó költészetét. A műsor má­sodik részében Petőfi-dalokat éne­keltek a CSEMADOK-szervezet énekesei, és szemelvényeket mu­tattak be cseh és szlovák írók Pe­tőfivel kapcsolatos műveiből. Az est megrendezéséért őszinte elis­merés illeti az irodalmi színpad tagjait, a tanárokat és az éne­keseket. Török Jenő FARSANGI MULATSÁG A CSEMADOK nesvadyi (naszva­­di) helyi szervezete nagysikerű farsangi táncmulatságot rendezett. Ez volt Naszvadon az első álar­cosbál és ezért nagy gondot oko­zott a falu fiataljainak. Nehéz volt a jelmezek elkészítése és be­szerzése. A négy legötletesebb jelmez tulajdonosát értékes juta­lomban részesítették. Dobosi Mária NÉHÁNY SORBAN ■ Amerikában egyes mezőgaz­dasági cégek azzal foglalkoznak, hogy vadméhek lárváit tenyész­tik, ill. mesterséges fészkeket áru­sítanak számukra. A mérgező vegyszerek túlzott használata ugyanis arra vezet, hogy a méhé­szek nem nagyon szívesen helye­zik el méheseiket a lucernatáblák közelében. A vadméhek pedig ki­tűnően beporozzák ezt a növény­félét. ■ Mi mindent nem szállítanak csövön: ércet, cementet, ként, gya­potot, tejet, teát, sört. Az NDK- ban nemrég megkezdték egy Ros­tocktól Berlinig vezető csővezeték építését, amelyben a Keleti-ten­gerből kifogott hal áramlik, illet­ve úszik majd kizárólag. A halak öt óra alatt teszik meg ezt az utat a csőben. ■ Egy farmer sikeresen hajtott végre egy érdekes kísérletet: egé­szen apró skót pónit, törpelovat nevelt fel. Ha egy hároméves kis­gyermeknek kedve támad, hogy megsimogassa a csöppséget, le kell hajolnia. Szakasztott ilyen póni született a frankfurti állatkertben. A pöttöm nősténylovacskát Twiggynek nevezték el és remény van arra, hogy az állat az új európai törpepóni-nemzedék ős­anyja lesz. ■ Mabel Fitzgerald végre le­­diplomált művészettörténetből az oxfordi egyetemen, méghozzá ki­tűnő eredménnyel. Húszéves ko­rában kezdte tanulmányait és most — százéves korában szerez­te meg a diplomát. ■ Marseille-től kicsit távolabb, egy elhagyott útszakaszon tizen­­valahány bandita leállította a bank páncélautóját, amelyben 1 800 000 frankot szállítottak. A kocsi kísérői bent maradtak az autóban. A banditák pedig min­dent elkövettek, hogy hozzájussa­nak a zsákmányhoz. Először a teherkocsijukkal próbálták „fel­törni“, azután plasztikbombákat robbantottak alatta, majd nehéz­gépfegyverrel rohamozták meg, végezetül csákánnyal és baltákkal igyekeztek kifeszíteni az ajtót. Időközben az őrök bentről, az útonállók pedig kívülről nyomda­­festéket nem tűrő szavakkal illet­ték egymást. Amikor a rablók lát­ták, hogy nem tudnak megbirkóz­ni a páncélautóval, dolgavégezet­­lenül távoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents