A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-23 / 8. szám

Csordás Kálmán, Rimavská Sobota-i (rimaszombati) olvasónk úgy tapasz­talta, hogy a gyomnövények magvai több évig életképesek maradnak. Azt szeretné tudni, hogy ezek a magvak hány évig csíraképesek. © Egy amerikai botanikus 1879 őszén 20 különböző vadnövény mag­jait nyitott palackba helyezte, majd a palackot nyílásával felfelé, 50 cm mélységre a földbe ásta — ezen a módon kedvező természetes környe­zetet biztosított a magvak számára. Kísérletének célja az egyes magvak csíraképességének vizsgálata volt. Az első évtizedekben ötévenként, 1920 után pedig * tízévenként vizsgálták meg a magvakat, s még nyolcvan év múltán is három olyan magfajtát ta­láltak, amelyek életképeseknek bizo­nyultak. Somogyi János sládkm'iiovói’(diósze­gi) olvasónk azt hallotta, hogy a láz az ember szervezetében elpusztítja a baktériumokat. Igaz ez? ® Tudjuk, hogy a láz sok fertőző betegség kísérő jelensége. Szerves anyagok (a pirogének) okozzák. Leg­utóbb sikerült e szerves anyagokat dúsítani, elkülöníteni és tisztán lét­rehozni. Kiderült, hogy a pirogének nagy molekulájú, de nem fehérje vegyületek (lipopoliszaharidok), ame­lyek a kísérleti állatokban testsúly kilogrammonként egymilliomod gramm mennyiségben is lázat válta­nak ki. Pirogéninjekció befecskende­zése után azt tapasztalták, hogy a kísérleti állatok ellenálló ereje ál­talában fokozódott a különféle bak­tériumok okozta fertőzésekkel szem­ben. Egyes esetekben annyira ellen­állóvá váltak, hogy az egyébként ha­lálos baktérium-mennyiség ezerszere­sének beoltását is elviselték. Az el­lenőrző vizsgálatok megerősítik azt a feltevést, hogy a láz fontos védel­mi eszköz a behatolt baktériumok ellen. Szabó Sándor koiicei (kassai) olva­sónk úgy hallotta, hogy az afrikai őslakók használat előtt kipróbálják a halálos erejű nyílmérget. Hogyan történik ez a próba? © Az afrikai őslakók legöldöklőbb mérge a nyílméreg. Hatása oly nagy, hogy egész kis mennyisége az ele­fántot is képes megölni. Fűből ké­szített különleges tokban tartják, mi­vel a napsugarak hatására bizonyos idő múlva elveszti erejét. A vadászok használat előtt eredeti módon pró­bálják ki hatásosságát. A vadász fel­vágja felsőkarját, s a vért, amely a sebből karján végigfolyik, tenyeré­be gyűjti össze. A nyílvessző mér­gezett hegyét ebbe a vérbe mártja. A méreg hatására a vér megfekete­dik, mégpedig annál gyorsabban, minél hatásosabb a méreg. Pintér Gábor Nővé Zámky-i (érsek­­újvári) olvasónk arról ír, hogy sokat olvasott a szívátültetésekről és azt szeretné tudni, hogy ki az, aki a leg­hosszabb ideje él idegen szívvel? @ Ma már nem hat szenzációnak egy-egy újabb szívátültetésről szóló hír: Barnard professzor sem igen ke­rül az újságok első oldalára, külö­nösen amióta bejelentette, hogy nem végez többé szívátültetést. (Legutób­bi páciensét ugyanis, aki legjobb ba­rátja volt, nem sikerült megmente­nie.) Néha azonban mégis hallunk hírt azokról, akik több éve élnek idegen szívvel. Egyikük a Marseilles­­ben élő Emmanuel Vitria, aki no­vember huszonhetedikén ünnepelte negyedik „születésnapját“. Négy éve él ugyanis átültetett szívvel, s mint maga mondja, nem hitte, hogy meg­éri ötvenegyedik — igazi — születés­napját. Képünkön látjuk, amint de­dikálja élete utolsó négjj, évéről írott könyvét. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Suminová Júlia Dvory nad Zi­­tavou: Problémájával forduljon a Háztartási Bolt Vállalat bármely Elektro-Rádio szaküzletéhez, ahol megfelelő felvilágosítással szol­gálnak. % Eötvös Gábor, Veiké Kapusany: A lapunkban közölt fénykép ké­szítője Magyarországon él, és így a képen látható lány is bizonyára magyarországi. Címét nem ismer­jük. Negyvenegyedik jeligére: Ver­sei inkább táncdal-szövegnek fe­lelnének meg. Túl könnyűek. Ez pedig az igazi költészethez kevés. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK PETÖFI-EMLÉKTÁBLA Százhuszonöt évvel ezelőtt Petőfi Sándor országjáró útja során falunkba is ellátogatott. Ennek emlékére a CSEMADOK hodejo­­vi (várgedei) helyi szervezete emléktáblát helyezett el a volt Kubinyi kastély falára, ahol a nagy költő az itt tartózkodása so­rán időzött. A vendéglátó Kubi­nyi Rudolf haladó szellemű föld­­birtokos volt és jelentős támoga­tást nyújtott a magyar íróknak. Csépe Pál MAJOR ISTVÁN SZOCIALISTA MUNKABRIGÁD A komárnói Járási Építőipari Vál­lalat hurbanovói (ógyallai) üze­mének dolgozói 1964-ben 37 tagú szocialista munkabrigádot alakí­tottak, amely 1971-ben felvette Major István nevét. A brigád tag­jai Brancsan László vezetésével lelkesen és lelkiismeretesen vég­zik a munkájukat. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1972. évi tervüket 11 hónap alatt teljesítet­ték. Ebben az évben további kö­telezettségeket vállaltak, amelyek­nek teljesítéséhez körültekintő munkával láttak hozzá. Holczer László A MEGSZÉPÜLT ORBÁN-TORONY A koíicei (kassai) Lenin utcán áll az Orbán-torony, amelyet 1628-ban építettek. Az értékes műemlék 1966-ban leégett és jelentősen megrongálódott. Elsősorban a tető­zete és a belső berendezése ment tönkre. A város vezetői a tűzeset után azonnal intézkedéseket hoz­tak a torony megjavítása érde­kében. A torony ma ismét régi szépségében díszíti az ősi várost. Kovács Sándor ■ GYÉMÁNTLAKODALOM Ritka eseménynek örvendhettek a killécsi lakosok. Szőke Ferdinánd és felesége, Borbély Mária nem­rég ünnepelte a gyémántlakodal­mát. A házaspár hét gyermeket nevelt fel, és ma huszonnégy uno­kájuk, valamint huszonnégy déd­unokájuk van. A jubilánsokat a bensőséges ünnepségen a helyi nemzeti bizottság képviselői meg­ajándékozták. Hankó József NÉHÁNY SORBAN VULKÁNKITÖRÉS IZLANDON 1973. január 23-án kitört a Hei­­maey-sziget északi részén elhe­lyezkedő — kialudtnak tartott — 283 m magas Helgafell tűzhányó. A 300 m átmérőjű kráterből ki­törő lávafolyam és forró hamu Izland harmadik legnagyobb vá­rosát a közelben fekvő, 5100 la­kosú Vestmannaeyjar fontos ha­lászati kikötőt fenyegeti. Az izlan­di köztársasági elnök szerint a vulkánkitörés Izland legnagyobb természeti katasztrófája az utób­bi időben. VÁGÁNYOK AZ AMUR JEGÉN Komszomolszk közelében vasúti vágányokat fektettek az Amur folyó jegére. A szokatlan szállítá­si útvonalon a Szovjetunió távol­keleti területeire sok ezer tonna teherárut továbbítanak majd. Komszomolszknál vasúti híd is épül. Ez idővel a különleges szál­lítási módot is feleslegessé teszi. A MOSZKVAI METRO FEJLŐDÉSE A moszkvai metró hálózatának hosszúsága az 1990-es évekig a jelenlegi 156 kilométerről 320 ki­lométerre növekszik. A következő években hét, sugárirányú és egy körvasútvonalat építenek. Míg a jelenlegi tervidőszakban 27 kilométer hosszúságú új vo­nalszakasz kezdi meg működését, a következő ötéves terv idején 34,4 kilométer lesz az újonnan épülő vonalak hossza. A moszkvai metró sokkal in­tenzívebben működik, mint a vi­lág más nagyvárosainak hasonló létesítményei. A világviszonylat­ban New York, London és Párizs után leghosszabb földalatti vasút­hálózat naponta 4,8 millió utast szállít. KAKAS-MATUZSÁLEM Rejtély elé állította az ornitoló­gusokat egy Ljuben nevű kakas a bulgáriai Miglizs faluban. Bár a tudósok általános véleménye sze­rint a tyúkok és a kakasok élet­kora legfeljebb 8—10 év, Ljuben már 20 éve ébreszti kukorékolá­sával reggelenként gazdáját. Mincso Levovnak, a Matuzsálem­korú kakas tulajdonosának olyan nagy híre támadt, hogy sürgősen tudományos bizottságot kellett összehívni a rendkívül hosszú madáréletkor tanulmányozására. A kakas gazdája szerint egyéb­ként e jelenségnek az a titka, hogy Ljuben soha nem dohány­zott, nem vett a szájába, illetve csőrébe szeszes italt, és általában kiegyensúlyozott életet élt.

Next

/
Thumbnails
Contents