A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-05 / 1. szám

horizontok oldalú együttműködéséről, sőt az sincs kizárva, hogy a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről is. Október végén nyilatkozatban jelentette be a VDK kormánya, hogy Kissingernek, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adójának és Le Dúc Thónak, a VDK kormánya különmegbízott­­jának párizsi bizalmas megbeszélései nyomán elvi megegyezés szü­letett a vietnami fegyverszünetről, tehát semmi akadálya, hogy az egyezmény mindkét részről hamarosan aláírásra kerüljön. Reá­lisnak látszott tehát — s ezt amerikai politikusok derűlátó nyilat­kozatai is megerősíteni látszottak —, hogy még az év vége előtt elhallgatnak a fegyverek Vietnamban. Az amerikai fél azonban húzta, halasztotta a fegyverszüneti megállapodás aláírását, majd Thieu saigoni elnök fenntartásaira hivatkozva „néhány pont tisz­tázására" további bizalmas tárgyalásokat javasolt. A VDK, bizony­ságát adva jószándékának, hajlandónak mutatkozott a tárgyalások folytatására, ezek azonban — amikor az amerikai fél az eredeti megállapodás-tervezettől eltérő újabb követelésekkel lépett fel, különösen, ami a közös parancsnokság alatt álló felszabadító erők­nek Északra való visszavonását és a nemzeti megbékélés tanácsá­nak szerepkörét Illeti — karácsony előtt zsákutcába jutottak, meg­szakadtak. Így a háború a korábbi hevességgel tovább folytatódik, 8 az amerikai agresszorok továbbra is bombázzák a VDK és Dél- Vietnam felszabadított területeit. Az általános világpolitikai eny­hülés azonban itt is meg kell hogy hozza a gyümölcseit, remélni lehet, hogy a vietnami békét előkészítő párizsi szakértői tárgyalá­sokon kívül, amelyek változatlanul folynak, ismét sor kerül Kis­singer és Le Dúc Tho bizalmas tárgyalásaira Is, és ezek eredmé­nyeképpen az amerikai fél is hajlandó lesz elismerni a korábban kitárgyalt megállapodás érvényességét, ami végre meghozhatja a békét a sokat szenvedett vietnami nép és egész Indokina szá-. mára, A Közel-Keleten is élénk diplomáciai tevékenység folyt a konf­liktus békés, politikai rendezésére. Eddig azonban minden kezde­ményezés kudarcot vallott az izraeli agresszorok merev állás­pontja miatt. A cionista világmozgalomnak és az amerikai impe­rialista köröknek támogatását élvező Izrael a megszállt arab terü­letek beolvasztására, Integrálására törekszik, a területi annexió eléggé brutális végrehajtásával, noha az ENSZ decemberben ho­zott határozata leszögezi: a palesztinaiak földjeinek elkobzásával és az ott alapított izraeli telepeknek alapításával kapcsolatos helyzetet semmisnek kell tekinteni. Mindenesetre magában Izrael­ben is fokozódik az ellenállás Golda Meir és Dajan tábornok anne­xiós „héja"-politikája ellen. Még a hadseregen belül is ellenkezést szültek a palesztinul arabok ellen végrehajtott akciók: házaik fel­­robbantása, sivatagi táborokba való internálásuk. Izraeli fiatalok tépik össze nyilvánosan katonai behívójukat, sokan külföldre de­zertálnak, mert nem hajlandók részt venni az arab—izraeli konflik­tusban. Ma már nagy a különbség — mint izraeli újságírók nyíl­tan hangoztatják — azok között a zsidók között, akik „elsőnek érkeztek erre a földre és saját két kezükkel építették a házukat és azok között a gyarmatosítók között, akik ma betelepednek Gázába és elűzik onnan az arabokat meg a beduinokat“. Izraeli és arab fiatalok ma már együttműködnek az Izraeli Kommunista Pártban, mely az egyetlen józan, haladó erő a mai Izraelben. S ez a belső megújhodás, megbékélés lehet a konfliktus békés rendezésének zá­loga. Tovább folyt az elmúlt esztendőben is a gyarmati és félgyarmati sorban élő népek harca az Imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen. Chilében — amely példaképül szolgálhat a nemzeti függetlenségért és a szociális igazságosságért harcoló számos latin-amerikai ország számára — az Unidad Popular, a Népi Egység baloldali kormányának sikerült visszavernie — a chi­lei dolgozók hathatós támogatásával — a reakciónak és az ultra­balos elemeknek a közrend ellen irányuló elkeseredett támadá­sait s megmaradnia az alkotmányosság keretei között. Allende elnöknek nagyszabású decemberi nemzetközi körútja már létre­jöttével is bebizonyította, hogy a chilei politikai kísérletet fenye­gető tartós veszélyek ellenére Latin-Amerika a maga egészében sohase lesz „biztos" stratégiai és politikai befolyási övezet az Egyesült Államok Imperialista körei számára. A Chilében végre­hajtott kormányátalakítás — ekkor bevonták az Unidad Popular kabinetjébe a hadsereg három képviselőjét — megakadályozta annak a törvényellenes szélsőjobboldali terrorhadjáratnak a foly­tatását, amely az ország életének megbénítására irányult és már­­már polgárháborúval fenyegetett. A mélyebb politikai problémákat azonban nem oldhatták meg Ilyen rövid idő alatt. A márciusi par­lamenti választásokon derül ki, hogy az Allende-kormánynak to­vábbra is ellenzéki többségű törvényhozással kell-e küzdenie. Elsősorban Kuba, de Chile, Peru, Venezuela s több más latin­amerikai ország példája is azt igazolja, hogy az Egyesült Államok ebben a vonatkozásban Is kénytelen lemondani a könyörtelen gaz­dasági kizsákmányoláson és politikai zsaroláson alapuló külpoliti­kai irányvonaláról s a realitások talaján kell továbbfejlesztenie kapcsolatait ezekkel az országokkal. Egészben véve elmondhatjuk, hogy az 1972-es esztendő lényege-? sen hozzájárult a politikai horizontok tisztulásához. — ta— Világszerte megemlékez­tek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge megalakulásának 50. évfordulójáról. — A ké­pen: december 18-án kezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka, amely meg­tárgyalja a Szovjetunió 1973. évi népgazdasági tervének javaslatát és költségvetési tervezetét m November végén meg­kezdődtek Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési értekez­letet előkészítő konzul­tatív tanácskozások. — A képen: Oldtich Pav­lovsky (középen), a cseh­szlovák küldöttség veze­tője November 27-én Buda­pestre érkezett — Leo­­nyid Brezsnyev vezeté­sével — hivatalos bará­ti látogatásra a Szov­jetunió párt- és kor­mányküldöttsége. — A ferihegyi repülőtéren Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Brezsnyev elvtársat. m Salvador Allende chilei elnök december elején kéthetes külföldi utazá­sa során hivatalos láto­gatást tett Moszkvában, ahol a szovjet vezetők­kel tárgyalt. — A ké­pen: Allende elnök (kö­zépen) megérkezése után a vnukovói repülőtéren Nyikolaj Podgornij szov­jet államelnök és Nyiko­laj Koszigin miniszterel­nök társaságában (Képek: CSTK külföldi képszolgálata) t hvot, 17

Next

/
Thumbnails
Contents