A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-16 / 7. szám

„A képet a volt férjem festet­te" ..A húsz mozdony árát holnap készpénzben deponálom" Brltt átadta a pénzt, majd elki sérte a diplomatát Az emigránsok körülvették a házat, Krlmovval akarnak be szélni Megmentheted a bőrödet, ha átadod nekünk a pénzt..,!“ A HÉT KÉPES MINI-FILMREGÉNYE SZOVJET-SVÉD SZÍNES FILM • FŐSZEREPLŐK: V. TICHONOV ÉS B. ANDERSSON Nagy cseppekben esni kezdett. Krimov lassan, sétálva Britt Stagnelius lakása felé tartott. Út­közben a különféle árukkal telerakott kirakatok előtt megállt, az ízlésesen elrendezett divatcik­keket nézegette, gondolatai azonban másutt jár­tak, Megérezte, hogy figyelik, követik. Az egyik kirakatnál erről meg is győződött. Két, aránylag jól öltözött fiatalember követte kitartóan. A leg­közelebbi útkereszteződésnél letért a kőrút túlsó oldalára, elvegyült a nyüzsgő tömegben. Az egyik élelmiszerboltban hideg vacsorát vásárolt, majd szállására ment. Ügy döntött, hogy Britt Stagne­­liust csak másnap keresi fel. ♦ A svéd mozdonygyár képviselőivel megkezdte tárgyalásait. Tudta, hogy nagyon nehéz feladatra vállalkozott, sejtette, hogy a svéd gyáros és an­nak megbízottjai bizalmatlanok lesznek, de az­zal nein számolt, hogy egyesek ellenségesen vi­selkednek majd hazájával szemben. J~ A szerződést megkötjük, de csak akkor, ha a mozdonyokért járó pénzt itt, a stockholmi bankban deponálja. Mi önöknek hitelt nem nyújthatunk, mert arra nincsen garancia, hogy rendszerük, a jelenlegi oroszországi politikai helyzet tartós lesz. Krimov gondolkozott. — Húsz mozdony árát holnap, előre készpénz­ben kifizetem. A továbbiakat pedig arannyal fi­zetjük. A mozdonygyár igazgatói tanácsának tagjai meglepetten, csodálkozva néztek egymásra, majd rövid tanácskozásra a másik terembe vonultak. — Azt javasolom, hogy a rendelést még ak­kor sem fogadjuk el, ha színarannyal fizetnek — mondotta az egyik. — A gazdasági blokádot be kell tartanunk! Ha ezt nem tesszük, a nyugati nagyhatalmak tiltakozásával számolhatunk. — Tiltakozni fognak? Ml semleges ország va­gyunk, rendelésre, munkára van szükségünk. Van nyugati rendelésünk? Nincsen! Ha nem fogadjuk el a szovjet javaslatot, bezárhatjuk a gyárunkat, a munkásokat pedig elbocsáthatjuk — válaszolta a mozdonygyár igazgatója. A rövid tanácskozás után egyelőre húsz moz­dony gyártására kötöttek szerződést, azzal a ki­kötéssel, hogy Krimov az értük járó összeget a svéd Iparbanknál deponálja. ♦ A tárgyalások befejezése után Krimov Brit't Stagnelius lakására ment. A szőkehajú svéd asz­­szony mosolyogva fogadta váratlan vendégét. — Tegnapi viselkedésemért elnézését kérem — kezdte a diplomata —, de be kell látnia, nem viselkedhettem máshogy. — Teljesen megértem. Foglaljon helyet. A pénzt a másik szobában rejtettem el. Az ember sohasem tudhatja... — mondotta Britt, majd átadta a pénzt. Britt elkísérte a diplomatát. Krimovnak na­gyon megtetszett a bátor asszony, Brittnek pedig nagyon imponált a fiatal, jó megjelenésű, ener­gikus fellépésű diplomata. ♦ Az emigráns terroristák nem tudtak beletörőd­ni abba, hogy a pénz kicsúszott a kezeik közül. Zabotyint állandóan szemmel tartották. Miután egyik megfigyelőjük jelentette, hogy Zabotyin és Krimov ismét Hemlin házában vannak, a bandi­ták úgy határoztak, hogy körülveszik a svéd há­zát és Krimovval tárgyalnak. Így is történt... A szovjet diplomata nem tehetett mást, a terroristák követelését el kellett fogadnia. Nagy meglepetéssel és az első pillanatokban örömmel vette tudomásul, hogy a terroristák egyik veze­tője Izvolszkij, gyermekkori pajtása, volt isko­latársa, akit évek óta nem látott. A találkozás öröme azonban nem tartott sokáig. — Árulókkal nem szoktunk kesztyűs kézzel bánni! — jelentette ki mindjárt beszélgetésük kezdetekor volt pajtása. — Te is megérdemel­néd, hogy itt azonnal végezzünk veled. De bará­tom voltál, azért lehetőséget adok arra, hogy megmentsd a bőrödet. Add át nekünk a pénzt, futni hagyunk! — Nem tudom, milyen pénzről beszélsz — vá­laszolta nyugodt hangon Krimov. — Nagyon meg­örültem, amikor megláttalak. Mindig azt hittem, hogy rendes, becsületes ember vagy. Arra még álmomban sem mertem volna gondolni, hogy rabló lettél... Tőlem azonban semmit sem vi­hetsz el, mert semmim sincs. Izvolszkij egy Ideig dühösen farkasszemet né­zett volt barátjával, majd dühösen szólt: — Engem nem vezetsz félre! Tudom, hogy miért jöttél, és azt is tudom, hogy mire kell az a pénz! Gondolkozás! időt adok! A pénzért eljövök! És ne feledd — fenyegetődzött —, mi itt az árulókkal végzünk! A terrorista köszönés nélkül elment. Britt a drámai beszélgetésből nem sokat értett, de ki­­érezte, hogy az igazság Krimov mellett van, és azt is, hogy a diplomata élete veszélyben forog. Krimov elgondolkozva egy festményt nézege­tett, Britt portréját. — Jó kép, de nincs benne élet. ön a valóság­ban szebb és emberibb. Ki festette? — kérdezte. — A volt férjem — válaszolta röviden Britt. (Folytatjuk) r Film csilla gok ■ SCHÜTZ ILA, a fiatal, nagyon tehetséges magyar színművésznő, a Nyulak a ruhatárban című filmben •* hódította meg a nézőket VIRNA MSI, a Santa Vit- DALLOS SZILVIA a ma­torla című új olasz film \ß- gyár film és a tévé ismert egyik főszereplője #V VENCZEL VERA játssza a főszerepet a Párbaj cí­mű új magyar tévéfilm­ben *

Next

/
Thumbnails
Contents