A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-02 / 5. szám
Döntő fordulat a második világháborúban 4* Amikor 1941. június 22-én, hajnali 3 óra 30 perckor a fasiszta Németország — mely akkorra már csaknem egész Nyugat-Európát, gazdasági erőforrásaival egyetemben, hatalmába kerítette — megszegve a szovjet—német megnemtámadási szerződést, támadásra indult az egész szovjet—német határ mentén, az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, szerte a világon otthonukért, hazájuk szabadságáért aggódó százmilliók szívszorongva ültek a rádió mellett, olvasták az újságokat, kérdezték egymástól: meg tudja-e állítani a szovjet hadsereg a Nyugat-, Észak- és Dél-Európában győztes német csapatokat. Maguk a náci hadvezérek, az első napok nagy előrenyomulásai után, úgy vélekednek, hogy ezt a háborút 14 nap alatt megnyerik ... Pedig valójában még alig kezdődött meg. Néhány nappal a nácik hitszegő támadása után megalakul a Szovjetunióban az Állami Honvédelmi Bizottság, átállítják az egész országot hadiállapotra, a Vörös Hadsereg elszántan és bátran védelmezi hazáját a betolakodók ellen. De hiába a vöröscsillagos katonák hősies ellenállása, a háború első heteiben a német fasiszták és szövetségeseik jelentős területi nyereségekre tesznek szert. Folyik az óriási méretű harc, de a német hadvezetőségnek aggodalmai támadnak. Július 25-én Haider vezérkari főnök kénytelen beismerni naplójában, hogy a Wehrmacht eddig oly lendületes előrenyomulása zátonyra futott, elakadt... Brauchltsch, a hadsereg főparancsnoka 1941 július végén foglalkozni kezd a téli felszerelés problémájával, de Hitler leinti: a keleti hadjárat még ebben az évben befejeződik ... Augusztusban a 18. német hadsereg megkezdi Leningrád ostromát s októberre körülzárja a várost. Szevasztopol birtokáért szeptemberben kezdődnek a harcok; a középső frontszakaszon a Wehrmacht Szmolenszk gyors elfoglalására törekszik. Június 10-én indul meg a szmolenszki ütközet, több mint két hónapig tart — s végül meghiúsul az OKW, a német hadseregfőparancsnokság szándéka, hogy még az őszi esőzések előtt előnyomulhasson Moszkva alá. De ha a villámháborús tervek kudarcot vallanak is, Hitler és az OKW nem adja fel a reményt, hogy még a tél beállta előtt sikerül elfoglalni Leningrádot és Moszkvát, hatalmukba keríteni az egész Krímfélszigetet és kijutni a Kaukázushoz. Szeptember 15-én Hitler kiadja a parancsot: a középső hadseregcsoport készüljön fel a Moszkva elleni támadásra. A német haditerv szerint Moszkvának október 16-án el kell esnie... Az irtózatos erővel támadó náci hadsereg kezdetben komoly sikereket ér el. És november 7-én, az Októberi Forradalom 24. évfordulóján a halálos veszedelemtől fenyegetett Moszkvában a Vörös Hadsereg egységei felvonulnak a kommunista párt és a kormány vezetői előtt a hagyományos katonai díszszemlén. Ez a hír nagy lelkesedést vált ki a szovjet harcosok között éppúgy, mint az Urálba költöztetett hadiüzemek munkásai vagy a leigázott Európa szabadságszerető népei között. November első hetében megérkeznek a téli hidegek — a rettegett Tél Tábornok. Amikor a szovjet fővárost a legnagyobb veszély fenyegeti, a kommunista párt felhívására a moszkvai kommunisták négy hadosztálya megy ki a frontra. A kommunista hadosztályok irtózatos veszteségeket szenvednek, de egy tapodtat sem hátrálnak és megállítják a németeket Moszkva előtt. S aztán december 6-án a Vörös Hadsereg válogatott egységei 38 fokos hidegben, rettenetes hóviharban ellentámadásba mennek át. Negyven nap alatt 400 kilométerre vetik viszsza a legyőzhetetlennek hitt náci csapatokat Moszkva alól! December 19-én Brauchitsch tá bornagyot felmentik a szárazföldi hadsereg főparancsnoki tisztje alól, Hitler maga veszi át a főparancsnokságot. A német hadvezetőség célkitűzése 1942 nyarán: 1. áttörni a Kaukázuson és elfoglalni a Kaukázuson túli olajmezőket, 2. meghatározott helyen, Sztálingrádnál elérni a Volgát, a várost elfoglalni, kettévágni az orosz közlekedési hálózatot és hátulról megkerülni Moszkvát. Június 28-án hosszú előkészületek után megkezdődött a Volga—Kaukázus offenziva. Augusztus 19-én a 6. német hadsereg parancsnoka, Paulus tábornok kiadta a parancsot: augusztus 25-ig el kell foglalni Sztálingrádot. Négy nap múlva, augusztus 23-án a németeknek sikerült áttörni a várost védő 62. és 64. szov-Sorozatvetők — katyusák — lövik a németek állásait, 1942 október Generalfeldmarschall Paulus vezérkarának tagjaival fogságban Utcai harcok, 1942 december
