A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-28 / 30. szám
A város központjában a közszolgáltatási üzemek kirakatában találkoztam először a filakovói (füleki) általános iskolával. Furcsán hangzik, de így igaz. Több négyzetméternyi területen helyezték el mindazokat a jutalmakat, melyeket az iskola tanulói az elmúlt évben a különböző versenyeken összegyűjtöttek. Kiléptek az iskolából, és így a város, jobban mondva a városba érkező vándor is betekintést nyerhet mindabba, amit a gyerekekkel foglalkozó lelkes tanítók vezetésével elértek Füleken. Helyes is, hogy így tesznek minden évben, hadd lássa mindenki munkájuk eredményének gyümölcsét. Két úttörőcsapata van az iskolának, s mindegyiknek saját vezetője. Közülük Telek Éva járási értekezleten volt, Tóth Erzsébetet meg éppen az évvégi hajrában találtam. Van ilyenkor munka elég. Számba kell venni az elmúlt iskolaévben végzett munkát s elkészíteni a nyári tervet. 825 pionír és 287 szikra van a gondjaikra bízva. Hogy hogyan bírják a munkát? Csakis úgy, hogy kollégáik, a tanítók segítenek nekik. így közösen lehet sikereket elérni. Együtt azokkal, akik a tanításon kívül is foglalkoznak a gyerekekkel. Vassányi Zsuzsanna tanítónő nevét említi elsőként Tóth Erzsébet. Nem, mintha értékrendet akarna felállítani a tanítók között, de valakivel el kell kezdeni. Vassányi Zsuzsa az iskolai énekkart vezeti. Ebben az évben Zilinán nyertek díjat a gyermekkarok fesztiválján. Lancz Istvánt az iskola asztaliteniszezői dicsérik. Meg is érdemli, hiszen az eredmény magáért beszél. Másodikok lettek a járásban csapatversenyben, az egyéniben pedig Tóth Tamás IX. D osztályos tanuló lett a negyedik. És hogy a sportolóknál maradjunk, Futó Júlia vezeti a lányok kézilabda csapatát. Az egész évi munkát az elért eredménnyel mérik le. Harmadikok lettek a járási versenyen. Az ő érdeme, hogy a járási turisztikai találkozón három első helyezést és két második helyezést értek el az iskola tanulói. Vágó Tibor Vassányi Zsuzsának segít a 80 tagú énekkar vezetésében, ezenkívül az ügyes lábú lányokat és fiúkat tanítja népi táncra, de ő készíti fel a népdalénekes-versenyzőket is. Klein Sándor a sakk-körrel foglalkozik. A körzeti versenyen az első, a járásin a második helyen végeztek. Szilágyi Ida a képzőművészeti kört vezeti. Nincs olyan verseny, ahonnan díjat ne vinnének el. Legutóbb is az iskola I. osztályos tanulója, Valkó Mária nyerte a Kis Építő nagy rajzpályázatának II. díját. A járási versenyeken pedig verhetetlenek a képzőművészeti szakkör tagjai. Szalai Vilmost bízták meg az egészségügyi csoport vezetésével. A biológia-kerti munka szakos tanító a természetrajz versenyekre is felkészíti a gyerekeket. Az ő irányításával lettek az egészségügyi csoport tagjai elsők a járásban, és az országos versenyen a hatodik helyen végeztek. Az iskola úttörői kapcsolatot tartanak a Szovjetunióban levő Kuzovka város pionírjaival. Képeket, jelvényeket, újságokat küldenek egymásnak. Rövid időn belül szeretnék felvenni a személyes kapcsolatot is. Terveikben szerepelt idős kommunistákkal való beszélgetés, melyet valóra is váltottak. Az iskola diákjai találkoztak többek között Holland Árpád magyarországi vöröskatonával. Szlovákiában harcolt partizánok is ellátogattak az iskolába. Szabad szombatokon az iskola pionírjai meglátogatták a partizánemlékműveket. A „Vörös Fülek“ nevét viselő pionírcsapat nyári terve is gazdag. Sportjátékok, kirándulások, társadalmi munkák azok a főtémák, melyek a szabad idő jó kihasználására nyújtanak lehetőséget. Hárman a sok közül nemzetközi úttörőtáborban töltik a nyarat. Geri Magdolna, a csapattanács elnöke, a Tábortűz című lap állandó tudósítója, Bulgáriába megy jutalomüdülésre. Szvorák Katalin és Farkas Éva szintén nemzetközi úttörőtáborban üdül. Tudom, hogy távolról sem mondtam el mindent a füleki pionírokról és lelkes vezetőikről. Egyről meggyőződtem rövid ott-tartózkodásom alatt, hogy a felsorolt eredmények csakis az iskolát irányító és a gyerekeket vezető pedagógusok jó együttműködésének köszönhetők. A pedagógusok nem hagyják magukra a pionírvezetőket. Közösen, kölcsönösen segítik egymást a munkában. És ahol így van, ott a fáradozásukat siker koronázza. CSIKMÁK IMRE Iskola csodagyerekeknek A „kis zsenik“ iskoláját a tervek szerint Nizzában létesítik, mégpedig az átlagon felül tehetséges gyermekekkel foglalkozó, egyik országos szövetség kezdeményezésére. Franciaországban létezik már „a zsenik klubja“ is, amelynek tagjai mindazok az emberek, akik bizonyos vizsgákon és teszteken — ahol az elérhető legmagasabb pontszám száz — túllépik a 132 pontot. Ennek a klubnak a tagjai — talán éppen azzal a jelszóval, hogy „minden korú zsenik, egyesüljetek!“ — gondoskodni akarnak az utánpótlásról, illetve a már meglevő utánpótlásnak lehetőséget szeretnének nyújtani arra, hogy megfelelő képzésben részesüljenek, gyorsabban és jobban oktassák őket, mint az átlagos tehetségűeket. Terveik szerint a kiválasztódásnak már az óvodában meg kell kezdődnie. A négyéves gyermekekkel teszteket hajtanak végre, hogy megvizsgálják tehetségűket, intelligenciájukat és személyiségüket. A „csodagyermek“ pályafutása akkor kezdődik, ha eléri a 120 teszt-pontot. Ebben az esetben a gyermek már négyéves korában a „megfelelő“ iskolába kerülhet, amelyet külön a kis „zseniknek“ létesítettek, és ahol a legjobb tanerők oktatnak. Persze, felvetődhet az emberben, hogy „csak“ normális tehetségűeknek nagyobb szükségük van a jobb tanerőkre, míg a „zsenik“ egyébként is jól tanulnak. Médecin polgármester már tantermeket is biztosított a kis „zsenik“ részére, de még az oktatásügyi minisztériumtól jóváhagyást várnak a tanítás beindításához, annak ellenére, hogy ez magániskola lesz. A minisztérium azonban egyáltalán nincsen elbűvölve az ötlettől. A terv más ellenzői figyelmeztetnek arra, hogy a „zsenik“ iskolája veszélyezteti a gyermekeket is, mert azzal, hogy értésükre adják, mennyivel okosabbak, mint a többiek, „felsőbbrendűségi“ komplexusok alakulhatnak ki bennük. Az erkölcsös spanyolok így nyáron nagyon sok turista látogat el a spanyol tengerpartra. Persze, a kirándulóknak be kell tartaniuk a helyi szokásokat, még az öltözködésben Is. Nemrégen tilos volt a bikini vlselete és a forró nadrág hosszát Is meghatározták. Erről jut eszünkbe: némely esetben nem ártana nálunk sem előhúzni a centimétert, és megmérni a forró nadrágot. Olimpiai divat Néhány évvel ezelőtt a grenoblel téli olimpián a lengyel sportolók nem annyira sporteredményelkkel, mint gazdagon hímzett Irhabundáikkal arattak sikereket. A Saporröban viselt bundák' már nem voltak ugyan hímzettek, de Igen tetszetősek. Ügy hírlik, hogy Münchenben mérsékeltebb divatsikerre lehet számítani. A Moda Polska divattervezőinek — amikor bemutatták az olimpiára tervezett ruhákat — a szemükre vetették, hogy elegánsak, de túlságosan szolldak a modellek. Kevés bennük a fiatalosság, a fantázia. Az ünnepi megnyitón a nők fehér blúzt viselitek majd vörös kabátkával. a férfiak fehér Inget sötétkék zakóval. A tervezők a hűvösebb. esős müncheni napokra Is gondoltak: sötétkék körgalléros köpenyt terveztek. (A pelerín legombolható.) A férfiak ballonkabátja azonos alapanyagból készült, és valóban feltünésmentes. A sportolónők viszont színes, mutatós fejrevaló selyemsálakat kapnak. A lengyel szurkolók szerint nem is árt, ha dlvatslkerek helyett érmekkel jönnek haza . . . < rizibizi Menő fej? KI ez? Honnan jön? Hová megy? Talán marslakó?! — találgatták a New York-i Central Parkban sétálgatók, amikor ez a különös jelenség föltűnt. A többiről nem szól a krónika: a fotós csak azt fűzte még hozzá a hatalmas „menő" fej képéhez, hogy aligha a földalattit kereste, mert oda még normális fejjel is alig lehet beférni . . .
