A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-07 / 27. szám
ill lile — 1 íem ill lile m köszöntésről Ha étteremben kénytelenek vagyunk olyan asztalhoz ülni, amelynél már mások is ülnek, mielőtt helyet foglalnánk, udvariasan köszöntjük őket és engedelmet kérünk, hogy asztaluknál helyet foglalhassunk. Ha valaki távozik a közös asztaltól, udvarias fejbólintással elköszönünk. Színházban vagy hangversenyteremben ugyancsak üdvözöljük szomszédainkat, mielőtt leülünk. A lépcsőkön vagy a folyosókon való találkozáskor mindig az köszönt, aki előz. A köszöntésre válaszolva mindig a bennünket előző személy felé fordulunk. Olyan eset is előfordul, amikor egyesek a találkozáskor már messziről hajlonganak. Mások viszont megvárják, amíg a másik köszönti őket, a végén aztán úgy történik, hogy csak akkor köszöntik egymást, amikor már elhagyták egymást, vagy pedig egyáltalán nem köszönnek egymásnak. Ez persze helytelen viselkedés. Ezért köszöntsünk mindig mindenkit udvariasan és illedelmesen, hogy elkerüljük a félreértéseket. Ha egy férfi sétál valakivel és társát egy harmadik ember üdvözli, neki is viszonoznia kell a köszöntést, még akkor is, ha társának ismerősét nem ismeri. Egy nő viszont társaságban csak akkor fogadja másnak az üdvözlését, ha biztos benne, hogy őt köszöntötték. Ha sétapartnerünk valakinek köszön, nekünk is köszönnünk kell, bár az illetőt nem ismerjük. Ha egy házaspár egy másik házaspárral találkozik az utcán, kölcsönösen üdvözlik egymást akkor is, ha a házastársak egyikét a másik nem ismeri. Az utcán sétálgató barátok, ha valakivel találkoznak, az illetőt mindketten köszöntik, bár ez csak az egyikük ismerőse. Látogatás alkalmával előbb mindig a háziasszonyt köszöntjük, utána a házigazdát, majd a többi jelenlevő nőt, lehetőleg kor szerinti sorrendben, tehát előbb az időseb- beket és csak azután köszöntjük a férfiakat, természetesen ugyancsak korszerinti sorrendben. A gyermekeket is kioktatjuk, hogy a felnőtteket és a gyermekeket is illedelmesen köszöntsék. Persze, a gyermekeket mi is üdvözöljük. Jelentős személyiségre mindig tekintettel vagyunk és elsőként üdvözöljük. Ha olyan társaságba megyünk, amelynek tagjai már az asztalnál ülnek, először a háziasszonyt és a házigazdát üdvözöljük, majd a társaság többi tagját, tekintet nélkül nemükre és állásukra, egymás után úgy, ahogy ülnek. Közéleti személyiséget vagy művészt még akkor is köszönteni kell, ha nem személyes ismerősünk. Az ilyen köszöntés a tisztelet megadása. A mindennapos társadalmi érintkezés során sok-sok félreértést elkerülhetünk, ha a köszöntésnél következetesen betartjuk az illemszabályokat. Nem is annyira a forma fontos az üdvözlésnél, mint inkább az embert megillető őszinte, mesterkéletlen tiszteletadás. KÖSZÖNTÉS TAGLEJTÉSEKKEL Ez aztán az egyszerű, véli olvasónk e fejezet címének olvasásakor. Azonban figyeljük csak meg, miképpen köszöntik egymást az emberek az utcán. Mindjárt magunk is észrevesszük, hogy az általában szokásos üdvözlésnél mennyi hibát követnek el. Nem illik például túl nagy távolságról vagy közvetlen közelről egymást köszönteni, még kevésbé akkor, amikor már megelőztük egymást. Az utolsó pillanatban odavetett köszöntést könnyen figyelmetlenségnek nyilváníthatják és hanyagsággal magyarázhatják. Néha az emberek a köszöntésnél nagy Ívben magasra emelik kalapjukat. Az ilyen köszöntés nevetségesen hat. Viszont vannak emberek, akik kényelemből alig emelik meg a kalapjukat vagy felületesen megbökik, ami úgy néz ki, mintha szalutálnának. Egyes emberek pedig úgy köszöntének, hogy kalapjukat megfogva merőlegesen a fejük fölé emelik. Kcszöntsünk a következőképpen: Kis félívben emeljük meg a kalapunkat, mégpedig úgy, hogy ne kerüljön feljebb arcunknál. Azzal a kézzel emeljünk kalapot, amely nem zárja el a kilátást az üdvözölt személy elől. Másik kezünkkel csak akkor köszöntsünk, ha nővel megyünk karonfogva vagy ha a másik kezünkben nehezebb tárgyat viszünk. Ilyen esetben azzal a kezünkkel köszöntünk, amely éppen szabad. Persze, ha csak könnyebb tárgyat tartunk a kezünkben, például esernyőt vagy kisebb csomagot, ezeket egyszerűen, minden kapkodás és feltűnés nélkül áttesszük a másik kezünkbe. A kalapot ne tartsuk hosszabb ideig kezünkben, ahogy az üdvözölt elhaladt mellettünk, tegyük vissza fajünkre. Ismerősünk előtt mindig kalapot emelünk és úgy üdvözöljük mindaddig, amíg el nem halad mellettünk. Visszafordulni nem illik utána. Másképpen köszön a férfi, akinek fején sapka van, szőrmekucsmát, esetleg svájci sapkát visel. Az ellenző nélküli sapkát, a szőrmekucsmát vagy a svájci sapkát a fején hagyja és a köszöntésnél nem emeli meg. A fedetlen fejű férfi szembe jövő ismerősét úgy üdvözli, hogy felé fordulva kissé meghajtja magát. Ha az utca másik oldalán akarunk valakit üdvözölni, kissé mélyebben hajtsuk meg fejünket és derekunkat, hogy ismerősünk könnyebben észrevehessen bennünket. Ha azonban ismerősünk több mint harminc lépésnyi távolságra van tőlünk, nem köszöntjük őt. Neveletlenség valakit az utcán át kiabálva köszönteni. Üdvözlés közben nézzünk mindig a köszöntött szemébe. Neveletlenség zsebretett kézzel, cigarettával vagy pipával a szájban köszönteni valakit. A nők köszöntési módja általában sokkal egyszerűbb mint a férfiaké. Elég, ha a nő könnyedén megbiccenti fejét és közben kissé elmosolyodik. Emellett kezét kabátja vagy bundája zsebében tarthatja. Ha valaki üdvözlés közben megáll, tudomásunkra adja, hogy valamit közölni kíván. Ezt rendszerint csak idősebb emberek tehetik meg fiatalabb emberekkel szemben vagy felettes beosztottjával szemben stb. Megfordítva ez illetlenség lenne. Ugyancsak illetlenség, ha a férfi a köszöntéskor egyszerűen állva marad és kivárja, amíg az üdvözölt személy el nem vonul mellette, mint valami katonai szemlén. Üdvözlés közben ne álljunk senkinek az útjában és úgy kcszöntsünk, hogy közben másokba bele ne ütközzünk. A gépkocsivezető, a biciklista és a kocsis menet közben semmi körülmények között sem emelheti meg a sapkáját. Elég, ha fejbólintással köszön. Polgári ruhában nem illik zajosan összeütni a bokánkat és katonásan tisztelegni. Az állami lobogót a férfi kalaplevéve köszönti. Ha hivatalos ünnepségen felhangzik az állami himnusz, azonnal meg kell állnunk és ezt vigyázzállásban, levett kalappal kell végighallgatnunk. Ugyancsak így kell viselkednünk az állami lobogó felvonásánál is. A nők pedig ilyenkor állva maradnak helyükön, és így tisztelegnek. Egyébként a nyilvános helyen való köszöntésekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az utcai üdvözlésekre. vizibizi Húszévesek a szerelemről Franciaországban közvéleménykutatást rendeztek arról, hogyan néznek 1972-ben a húszévesek a szerelemre. A véleménykutatás eredménye nem is annyira meglepő. A mai fiatalok legnagyobb része igazán akar szeretni, és azt akarja, hogy szeressék. A húszévesek nyitott szemmel járnak, de tele van a szívük nyugtalansággal. És valljuk be őszintén: volt ez valamikor másképpen? ( 6500 méterre a felhők felett Ellen Delafield férjével együtt indult útnak magánrepülőgépükön. A repülőgépet férje vezette. Már 6500 méter magasan jártak, amikor a férj hirtelen rosszul lett és meghalt. Az asszony semmit sem értett a repülőgép irányításához. Szinte önkívületi állapotban kért segítséget rádión keresztül. A jelzéseket felfogta egy Boeing típusú gép kapitánya, Keith Porter és helyettese, Roger Cutter. A két pilóta rádión keresztül mindent aprólékosan elmagyarázott az asszonynak, hogy mit csináljon és rávezették arra, hogy a tusconi (USA) repülőtéren a gép szerencsésen földet ért. Az alsó képünkön Ellen Delafield megmentői társaságában. Algériai filmcsillagocska A világ filmgyártásában szót kérnek azok az országok is, melyekről nemrégen úgy beszéltünk, hogy nagyon elmaradtak a fejlődésben. A filmgyártás fejlődése szinte magával hozza azt, hogy ezekben az országokban új, eddig teljesen ismeretlen filmcsillagok tűnnek fel. Képünkön Edwig Fenech, aki Algériából származik. Tudományos konferencia Az ifjúság kommunista neveié sével foglalkozó országos konferenciát tartottak június 12—13-án Smolenicén. A tudományos dolgozók mellett felszólaltak a Szocialista Ifjúsági Szövetség vezető tisztségviselői is. A konferencia célja volt, hogy foglalkozzék az ifjúság eszmei-politikai nevelésének kérdéseivel, e nevelő munka tapasztalataival. Dr. Juraj Zvara professzor bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a kommunista párt mindig elsőrendű feladatának tartotta az ifjúsággal való törődést. Az ifjúsági szövetség számos küldetést teljesít, a jelen időszakban a fő hangsúlyt a szocialista gondolkodásmód elsajátítására kell fektetni. A SZISZ fő feladatai közé tartozik, hogy a fiatalok, eszmei-politikai felfogását erősítse és elmélyítse. Milan Schmidt, a SZISZ KB titkára, beszélt a többi társadalmi szervezettel való együttműködés lehetőségeiről és rámutatott, hogy az ifjúsági szervezetek irányításában fel kell használni a pedagógiai, a pszichológiai és a szociológiai tudományok legújabb eredményeit. Több előadó foglalkozott az ifjúság társadalmi aktivitásával, a munkához való viszonyával stb. Az ifjúság kommunista nevelésével foglalkozó tudományos konferencia megállapította, hogy a társadalmi tudományok egyes ágazatait kutató és tovább fejlesztő dolgozók összefogására van szükség, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség tovább erősödjék. —cs— Levelezni, ismerkedni szeretnének Nagy Erzsébet, Sokolce, č. d. 146, okr. Komárno. 16 éves vagyok. Szeretnék levelezni hasonló korú fiatalokkal. Kedvelem a beat-zenét. Jakab Klára, Gemerček, č. d. 56, p. Hodejov, okr. Rim. Sobota. 15—17 éves fiatalokkal szeretnék levelezni. Oláh Károly, P. S. 16 Králov Dvűr, Balogh László, Filakovo, Savolská cesta 48, okr. Lučenec. Mihály László, Síd 10, okr. Lučenec. Ismerkedni, levelezni szeretnénk 18—19 éves fiatalokkal. Dobay Anna, Sokolce, č. 185, okr. Komárno. 18 éves vagyok. Hasonló korú fiatalokkal szeretnék levelezni. Kedvenc énekesem Kovács Kati és Peter Spálený. Balatoni Józsefné, Pécs III., Körösi Csorna Sándor jit, 3. II. e. 2, Magyarország. Csehszlovákiai magyar lányokkal és fiatal házaspárokkal szeretnék levelezés útján megismerkedni.
