A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-28 / 30. szám

IlSIKSIi tsíjsil A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. Az Alacsony-Tátra déli része A vadregényes erdőkkel övezett korszerű autóutak mentén az Alacsony- Tátra számos helyén campingek létesültek. A néhánynapos túrák, kirándulá­sok megszervezése nagy gond. Ezt ta­pasztalatból valamennyien jól tud­juk. A turista mindig arra töreke­dik, hogy a rövid túrákon is szép vidéket, sok érdekességet láthasson. Ezért mai cikkünkben azoknak az autóturistáknak adunk tanácsot, akik azon tűnődnek: hol töltsék a hétvé­get vagy rövid, néhánynapos szabad­ságukat. Néhány nappal ezelőtt tér­tem vissza a Garam völgyéből. Ban­ská Bystricától egészen a Garam for­rásáig bebarangoltam a gyönyörű, vadregényes tájat. Az Alacsony-Tát­ra és a Szlovák-érchegység között elterülő hatalmas erdők peremén, a romantikus völgyekben és hegyolda­lakon létesített nyaralókban, cam­­pingekben: a Tálén, a Srdiečkon, a Chopokon, vagy Certovicán kellemes és felejthetetlenül szép napokat tölt­het a pihenésre, kirándulásokra vá­gyó nyaraló. Az alábbi túrát elsősor­ban az autóturistáknak ajánlom, mert a vidéket tömegközlekedési eszkö­zökkel körülményesebb bebarangolni. Utunk kiindulópontja: Banská Byst­rica (Besztercebánya). Előző cikke­inkben már részletesen bemutattuk az ősi bányavárost, mely a második világégés végén a Szlovák Nemzeti Felkelés központja volt. Azoknak, akiknek idejük engedi, ajánlom: tölt­senek néhány napot a város köze­lében levő Donovalyban. Banská Bystricáról kacskaringós úton jutunk el Szlovákia egyik leg­szebb és legismertebb üdülőjébe. Er­dők, pázsitos tisztások a völgyhát mindkét oldalán, majd egy hirtelen kanyar után előbukkan a falu első háza — minha egy szeszélyes óriás ragasztotta volna oda a hegyoldal­hoz. De ilyen az egész község — a házak akár a gombák — egy csomó­ban, vagy egyenként ülnek a dom­bokon felfutó agyagos utak mellett. Jobbra a Sliačany település, balra Hanesy. Fölérünk a dombtetőre: előt­tünk az iskola, mögötte a Donovaly sportszálló. 1010 méterre vagyunk a tenger szintje fölött — olvassuk egy táblán. Ez hát Donovaly — a híres parti­zánközség, melynek lakói — egykori szénégetők kései utódai — oly bát­ran szálltak szembe a német meg­szállókkal. — 1944 augusztusában két szovjet partizán érkezett a faluba — mesél­te még jónéhány évvel ezelőtt Lud­­vik Mjartuš, a helyi nemzeti bizott­ság akkori alelnöke, aki az ottani ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. — A szövetkezeti boltban gyű­lést hívtunk össze és felszólítottuk a falu lakóit, hogy menjenek a hegyek­be, csatlakozzanak a partizánokhoz. A két szovjet partizánnal mindjárt tíz fiatalember és két leány ment a hegyekbe. Így kezdődött... Rövide­sen Szlovákia minden részéből gyü­lekezni kezdtek a faluba az ellenál­lók. A sportszállóban összeült a Szlo­vák Nemzeti Tanács és határozatot hozott a felkelés megindításáról... Erre a fontos eseményre a szálló bejárata fölött elhelyezett emléktáb­la is figyelmezteti a látogatót. Donovalyt általában, mint a téli sportot kedvelők paradicsomát isme­rik: nagyszerű sífelvonója is van. Nagyszerű túrákat lehet tenni a kör­nyéken: mindjárt a sportszálló mel-A Chopok északi része lett felkapaszkodhatunk egy erdő peremére, és onnan a piros turista­­jelzést követve kényelmesen elérhet­jük a Zvolen hegy tetejét, ahonnan valóban pazar kilátás nyílik a kör­nyékre. Egyszóval a nyári Donova­­lynak is megvan a varázsa: a tiszta, remek levegő, a csönd, nyugalom — és a gyönyörű környék. A következő túra-javaslatunk ki­induló állomása szintén Banská Byst­rica. A várost északi irányban el­hagyva, körülbelül tízkilométeres út után Slovenská Lupčára érünk. Kö­zelében állnak a tizenharmadik szá­zadban épült várnak a romjai, mely a törökök elleni harcok idején fon­tos erődítmény volt. Utunkat Brusno felé folytatjuk, ahol ismert gyógy­fürdő van, gyomor és máj, valamint az epebajban szenvedők találnak a kis, de híres fürdőben gyógyulást. Utunk további állomása: Nemecká. Álljunk meg itt néhány percre, és áldozzunk azok emlékének, akiket a második Világégés utolsó hónapjai­ban a fasiszták meggyilkoltak; a mészégető kemencébe vetettek. Em­léküket gyönyörű emlékmű hirdeti, Pataky Klára szobrászművész alko­tása. Nemeckáról rövid autózás után a vidék ipari központjába, Podbrezová­­ra érünk, ahonnan az útkeresztező­désnél balra térünk le. Az Alacsony- Tátra legjelentősebb turisztikai köz­pontjába: a Táléra érkezünk. Gyö­nyörű, erdőkkel övezett úton hala­dunk a Bystrá-völgyön át, melynek vadvirágos rétjein camping-táboro­­kat létesítettek. A táléi Partizán szál­ló közelében fürdőzési lehetőségek is vannak, egyszóval: korszerű, komplex üdülőközpont. Autónkkal felkapasz­kodhatunk a Srdiečko hegyiszállóig, melyet a Chopok déli lejtőjén építet­tek. Gyalogos turisták télen-nyáron közlekedő hegyi felvonón is feljut­hatnak a szállóig. A közelben van a Kosodrevina hegyiszálló, melyet 1500 méternyire a tenger szintje fölött építettek. Kitűnő levegő, nagyszerű kirándulási lehetőségek központja. Ha Bystráról nem térünk le Tálé felé, de egyenesen fölfelé folytatjuk utunkat Mýto pod Dumbiéromot és Jarabát érintve a gyönyörű, vadre­gényes erdőkkel övezett szerpenti­nen, az 1238 méter tengerszint fölötti magasságban épült Čertovica (Ördög­lakodalma) üdülőtelepre érkezünk, mely az Alacsony-Tátra síközpontja. Certovicáról kitűnő kirándulási lehe­tőségek nyílnak az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsára: a 2043 m ma­gas Ďumbierre, ahonnan a varázs­latos távoli tájakon gyönyörködhe­tünk. Podbrezováról kitűnő műúton Brez­no irányába is folytathatjuk utunkat. Brezno fontos útkereszteződés. Már a tizenharmadik században fontos bányavároska volt, ahol a hegyek mélyéből gazdagon bányászták az ezüstöt és a vasércet. Az uralkodók Breznóbányának különleges privilé­giumokat adományoztak. A második világháború végén Brezno is fontos ellenállási központ volt: a garam­völgyi ellenállási mozgalmat innen irányították 1944 végén. Breznótól vagy tíz kilométernyire van Čierny Balog, a híres szlovákiai fafeldolgozó’ falu, ahonnan már nin­csen messzire a dobroči erdő, melyet még ma is sokan őserdőnek nevez­nek. Utunkat folytatva a szlovákiai nép­művészet valóságos kincsestárába ér­kezünk. Polomkán színpompás nép­viseletben gyönyörködhetünk, külö­nösen a női viselet nagyon szép, a fekete és a vörös szín dominál raj­ta. A népviselethez gyönyörű, gaz­dagon díszített főkötöt viselnek az asszonyok. A közeli Záhradkán is hasonló a népviselet, színezése azon­ban tarkább a polomkainál. Követ­kező állomásunk Heľpa, melynek népviselete nemcsak országos hírű, de a határokon túl is ismert. A szín­pompás díszítések szinte utánozha­tatlanok. A szlovákiai népművészet leghíre­sebb falujából, Helpáról Šumiac irá­nyába folytatjuk utunkat, melynek közelében emelkedik az ég felé az Alacsony-Tátra északi nyúlványának legmagasabb csúcsa a Kráfova hola (Királyhegy), mai kirándulásunk vég­állomása, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a távoli vidékre. Jó utat, kellemes szórakozást és jó időt kívánunk! (M. K.) (Absolon L. felvételei) A híres népművészeti központ: Heľpa község, melynek faházait megmentik az utókornak Az Alacsony-Tátra bércei alatt még ma is megszólal olykor a havasi pász­torok népi hangszere a fujara

Next

/
Thumbnails
Contents