A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-28 / 30. szám

események hírek levelek Harminc éve, 1942. jú­lius 15-én alakult meg a Szovjetunióban az I. ön­álló csehszlovák hadtest. Ebből az alkalomból Ludvík Svoboda köztár­sasági elnök a prágai várban fogadta a vete­rán harcosokat, köztük Konsztantyin Vaszilje­­vics Krajunyukov tábor­nokot, az 1. Ukrán Front vezérkarának egykori tagját. Véres nyár Ulszterban Elsőnek a trebiiovi (tőketerebesi) járás tett eleget gabonafelvásárlá­si kötelezettségének. A gyors aratást nagyban elősegítik a modern ara­­tógépek és kombájnok. Az ostravai bányászok szocialista munkabri­gádjai túlteljesítették termelési tervüket. Ebből az alkalomból Josef Korčák, a Cseh Szocialista Köztársaság miniszterelnöke fogadta a brigádok küldöttségét. Az amerikai agresszorok folytatják Eszak- Vietnam bombázását. A légitámadások óriási ká­rokat okoznak az ország öntözőberendezéseiben és csatornarendszerében. Felvételünk egy meg­rongált öntözőműről készült. I I I I I I I I I I I I I Évszázadokra nyúlik vissza a mostani észak-Ir vál­ság sok drámai előzménye. Az angol-lr ellentétek tör­ténelmi gyökéről a 15—16. századba nyúlnak vissza. Az elnyomás elviselhetetlen volt. 1586 és 1610 kOzött Eszak-lrországba 120 000 protestánst (Iflleg skétokat) telepítettek. Katolikus íreknek ezentúl nem lehetett több mint egy hektár földjük és nem tarthattak lovat. Egymást érték a felkelések, do ezeket az angol gyar­matosítók mindig vérbe fojtották. Amikor 1921-ben brit domíniumként (mely 1948-ban köztársasági állam­formát vett fel és kilépett a Brit Nemzetközösségböl) megalakult az Ír Szabadállam, a hat északi grófság­ból létrejött Eszak-lrország, mely az Egyesölt Király­ság része. A katolikusok lakta köztársaság testvéreinek tekinti az észak-irországl félmilliós kisebbség tagjait, akik a skót telepesek leszármazottalbúl álló unlonista pro­testáns többség elleni harcnkban a második világhá­ború utáni évtizedekben mindig számíthattak a dél­ről |övő segítségre. A betiltott Ír Köztársasági Had­sereg (1RA) különösen 1956—82 között szervezett sok akciót angol létesítmények, brit hatósági személyek ellen. 1968 őszétől számítható az új válságkorszak Eszak­­lrország életében. Ekkor elemi erővel robbantak ki először Londonderryben, majd Belfastban a polgárjogi megmozdulások s ezek azóta több száz ember életét követelték. Anglia azután, hogy brit csapatokat vezényelt Eszak- Irországba, végül Is kénytelen volt felfüggeszteni Ulster önkormányzatát s a terület Igazgatását köz­vetlenül a londoni kormány vette át. Wlthelow, az észak-lr ügyek minisztere kezdetben hajlékonynak bi­zonyult, megszüntette az oly sokat nehezményezett Internálásokat, s ennek fejében az 1RA fegyverszüne­tet ajánlott fel és hajlandó volt a tárgyalásokra. Az IRA harcosabb, ún. ideiglenes szárnya ugyan elutasí­totta a fegyverszünetet, a katolikusok többsége azon­ban kezdte lebontani a katolikus negyedek köré emelt barikádokat, miután biztosítékot kaptak, hogy angol csapatok nem fogják ellenőrizni negyedeiket. Ezt vi­szont rossz szómmal nézték a protestánsok félkatonai szervezetei, provokációikkal elérték, hogy az IRA is véget vetett a fegyverszünetnek, s Ismét angol kato­nák hatoltak be a katolikus negyedekbe. Ez ellen való tiltakozásul legntébb, július 16-án, vasárnap este a belfasti Lenadoon katolikus negyed csaknem hatezer lakosa elhagyta otthonát és tüntető menetben végigvonulva az utcákon, a közelben levő futballpályán táborozott le. Az emberek, köztük- kis­gyermekes anyák, az éjszakát a szabad ég alatt töl­tötték, s még hétfőn reggel sem voltak hajlandók visszatérni otthonaikba. Szóvivőjük kijelentette, hogy mindaddig ott maradnak, amíg negyedükből az angol katonák ki nem vonulnak. A Whltelov manőverezéseit követő átmeneti enyhü­lés után Ismét hermetikusan elzárkóztak egymástól a protestáns és a katolikus negyedek lakói, sorozato­san robbannak a bombák, orvlövészek teszik bizony­talanná az emberek életét: egyre szaporodnak az áldozatok. A polgárháború új fejezete kezdődött a sokat szenvedett Ulsterban. — ta —

Next

/
Thumbnails
Contents