A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-28 / 30. szám

események

hírek

levelek

Harminc éve, 1942. július 15-én alakult meg a Szovjetunióban az I. önálló csehszlovák hadtest. Ebből az alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök a prágai várban fogadta a veterán harcosokat, köztük Konsztantyin Vasziljevics Krajunyukov tábornokot, az 1. Ukrán Front vezérkarának egykori tagját.

Véres nyár

Ulszterban

Elsőnek a trebiiovi (tőketerebesi) járás tett eleget gabonafelvásárlási kötelezettségének. A gyors aratást nagyban elősegítik a modern aratógépek és kombájnok.

Az ostravai bányászok szocialista munkabrigádjai túlteljesítették termelési tervüket. Ebből az alkalomból Josef Korčák, a Cseh Szocialista Köztársaság miniszterelnöke fogadta a brigádok küldöttségét.

Az amerikai agresszorok folytatják Eszak- Vietnam bombázását. A légitámadások óriási károkat okoznak az ország öntözőberendezéseiben és csatornarendszerében. Felvételünk egy megrongált öntözőműről készült.

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

Évszázadokra nyúlik vissza a mostani észak-Ir válság sok drámai előzménye. Az angol-lr ellentétek történelmi gyökéről a 15—16. századba nyúlnak vissza. Az elnyomás elviselhetetlen volt. 1586 és 1610 kOzött Eszak-lrországba 120 000 protestánst (Iflleg skétokat) telepítettek. Katolikus íreknek ezentúl nem lehetett több mint egy hektár földjük és nem tarthattak lovat. Egymást érték a felkelések, do ezeket az angol gyarmatosítók mindig vérbe fojtották. Amikor 1921-ben brit domíniumként (mely 1948-ban köztársasági államformát vett fel és kilépett a Brit Nemzetközösségböl) megalakult az Ír Szabadállam, a hat északi grófságból létrejött Eszak-lrország, mely az Egyesölt Királyság része.

A katolikusok lakta köztársaság testvéreinek tekinti az észak-irországl félmilliós kisebbség tagjait, akik a skót telepesek leszármazottalbúl álló unlonista protestáns többség elleni harcnkban a második világháború utáni évtizedekben mindig számíthattak a délről |övő segítségre. A betiltott Ír Köztársasági Hadsereg (1RA) különösen 1956—82 között szervezett sok akciót angol létesítmények, brit hatósági személyek ellen.

1968 őszétől számítható az új válságkorszak Eszaklrország életében. Ekkor elemi erővel robbantak ki először Londonderryben, majd Belfastban a polgárjogi megmozdulások s ezek azóta több száz ember életét követelték.

Anglia azután, hogy brit csapatokat vezényelt Eszak- Irországba, végül Is kénytelen volt felfüggeszteni Ulster önkormányzatát s a terület Igazgatását közvetlenül a londoni kormány vette át. Wlthelow, az észak-lr ügyek minisztere kezdetben hajlékonynak bizonyult, megszüntette az oly sokat nehezményezett Internálásokat, s ennek fejében az 1RA fegyverszünetet ajánlott fel és hajlandó volt a tárgyalásokra. Az IRA harcosabb, ún. ideiglenes szárnya ugyan elutasította a fegyverszünetet, a katolikusok többsége azonban kezdte lebontani a katolikus negyedek köré emelt barikádokat, miután biztosítékot kaptak, hogy angol csapatok nem fogják ellenőrizni negyedeiket. Ezt viszont rossz szómmal nézték a protestánsok félkatonai szervezetei, provokációikkal elérték, hogy az IRA is véget vetett a fegyverszünetnek, s Ismét angol katonák hatoltak be a katolikus negyedekbe.

Ez ellen való tiltakozásul legntébb, július 16-án, vasárnap este a belfasti Lenadoon katolikus negyed csaknem hatezer lakosa elhagyta otthonát és tüntető menetben végigvonulva az utcákon, a közelben levő futballpályán táborozott le. Az emberek, köztük- kisgyermekes anyák, az éjszakát a szabad ég alatt töltötték, s még hétfőn reggel sem voltak hajlandók visszatérni otthonaikba. Szóvivőjük kijelentette, hogy mindaddig ott maradnak, amíg negyedükből az angol katonák ki nem vonulnak.

A Whltelov manőverezéseit követő átmeneti enyhülés után Ismét hermetikusan elzárkóztak egymástól a protestáns és a katolikus negyedek lakói, sorozatosan robbannak a bombák, orvlövészek teszik bizonytalanná az emberek életét: egyre szaporodnak az áldozatok. A polgárháború új fejezete kezdődött a sokat szenvedett Ulsterban. — ta —