A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-28 / 30. szám

Történelmi tükör

(1972. VII. 31 — 1972. VIII. 6.)

Augusztus 1

1921-ben ezen a napon hunyt el Alexander Graham Bell skót feltaláló, a mikrofon és a telefon feltalálója. (Született 1847. III. 3-án.)

1959-ben ezen a napon hunyt el Révai József irodalomkritikus és publicista, a Magyar Kommunista Párt kimagasló személyisége. (Született 1898-ban.)

Augusztus 5

1427-ben ezen a napon aratott győzelmet Prokop Holý Tachov mellett a keresztesek hadain. Ez volt a husziták egyik legnagyobb diadala.

1829-ben ezen a napon született Szini Károly író és költő. (Elhunyt 1896. XI. 16-án.)

1912-ben ezen a napon született Otákar Jaroš százados, a Szovjetunió Hőse, a Szovjetunióban alakult csehszlovák katonai egységek tisztje. (Hősi halált halt 1943. III. 3-án.)

1863-ban ezen a napon született Gárdonyi Géza, az Egri csillagok és a sok más kitűnő regény írója. (Elhunyt 1922. X. 30- án.)

Augusztus 4

Augusztus 2

1941-ben ezen a napon hunyt el Babits Mihály költő és író. (Született 1883. XI. 26-án.)

1897-ben ezen a napon hunyt el Adam Asmyk lengyel költő. (Született 1838. IX. 11-én.)

Augusztus 3

Befejeződött a tanév. Tanulóifjúságunk pihenéssel és az új iskolaévre való felkészüléssel tölti a nyarat. Tanítóink, oktatásügyi szerveink pedig gondosan készülnek arra, hogy a CSKP XIV. kongresszusának az oktatói-nevelői munkára vonatkozó határozatát következetesen valóra váltsák. Hogy iskoláinkból milyen szakmai és politikai felkészültségű tanulók

kerülnek ki az életbe, az elsősorban a pedagógusok felelőssége. Es azoké, akik a munkájukat irányítják. Felkerestük Dudás Kálmánt, az SZLKF nyugatszlovákiai kerületi bizottsága ideológiai osztályának dolgozóját, hogy elbeszélgessünk vele ezekről a kérdésekről.

1. Hogyan ítéli meg az eszmei-politikai nevelő munka helyzetét a kerület iskoláiban?

A CSKP XIV. kongresszusa határozatában konkrét irányelveket tűzött ki az iskolai nevelésre vonatkozóan. Kidolgozott s részleteiben átgondolt terveink tehát ezekből az irányelvekből indulnak ki. Az eszmei-politikai nevelés tervezésénél és szervezésénél a közelmúlt eseményeiből vontuk le a szükséges tanulságokat s ennek alapján határoztuk meg legfontosabb teendőinket. Az elmúlt időszakban, de már jóval hatvannyolc előtt, komoly hibák fordultak elő a nevelőmunkában. Időnek előtte kimondták, hogy az osztályharc elhalóban van, elmosódtak és megszűnőben vannak azok a bizonyos határvonalak, amelyek az osztálytársadalom kifejezői, s a tudományos gondolkozásba szinte különösebb ellenállás nélkül hatoltak be a Nyugaton divatos pozitivista filozófiai irányzatok. Ez feltűnően megmutatkozott az iskolai tankönyvekben, de az oktató-nevelő munkában is. Számunkra tehát most a legfontosabb, hogy újra a figyelem középpontjába állítsuk az örökérvényű marxista-leninista elveket. Mert ha elvárjuk ifjúságunktól, hogy megértse szocialista társadalmunk érdekeit és törekvéseit, tisztában kell lenniük az osztályharc történetével, hazai munkásmozgalmunk kezdeteivel és fejlődésével, kommunista pártunk céltudatos és következetes küzdelmeivel a dolgozókért, a kapitalizmus ellen, majd később, a felszabadulás után társadalmunk szocialista átalakításáért. Fiataljainknak kellően megalapozott ismeretekkel, kell rendelkezniük. E cél vezetett bennünket, amikor kerületünkben emlékszobák megnyitását szorgalmaztuk iskoláinkban. Ezek révén propagálni akarjuk társadalmunk szocialista átalakulásának folyamatát. Ezt a célt szolgálja a bratislavai Duna utcai magyar iskolában berendezett Major—Steiner emlékszoba, ugyanígy a nyitrai és trencséni iskolák emlékszobái. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járási pártbizottság is nagyon szép tervet dolgozott ki emlékszobák létesítésére. Tanítóink nagyon fontos feladata, hogy a lehető legaktívabban vegyenek részt emlékszobák létrehozásában. A nemzeti bizottságoknak pedig anyagilag kell támogatniuk a kezdeményezést. Jó, ha az iskolásgyermek látja, kik dolgoztak falujában vagy a környéken illegalitásban, kik vállaltak börtönt, szenvedést napjaink nagyszerű eredményeiért.

Nagyon jól tudjuk, és ez mér egy másik gondolatkör, hogy az eszmei-politikai nevelés középpontjában a tanítóság áll. Amilyen beállítottságú a pedagógus, többnyire olyan a gyermek. A hatvannyolcas esztendő károsan hatott a tanítók tudatára is, s azoknak, akik nem értették meg a marxistaleninista élvek helyességét, meg kellett válniuk az iskolától. Pedagógusaink döntő többsége azonban maradt, s velük olyan értelemben foglalkozunk, hogy tisztán és világosan lássák, milyen küzdelmet folytatunk az antikommunista erőkkel, s ebben a harcban mennyire fontos az ő szerepük. Nagy felelősséget vállalnak és viselnek gyermekeink szocialista tudatának kialakításáért. És hogy ezt a munkát jól tudják végezni, az elmúlt két esztendőben eszmei-politikai iskolázásokat szervezett számukra kerületünkben az iskolaügyi hatóság. Az a tapasztalatunk, hogy az iskolázásokon szerzett ismereteket tanítóink felhasználták az oktató-nevelő munkában, hogy a politikai átképzéshez pozitívan és lelkesen álltak hozzá. Ennek ellenére bizonyos egyedi esetekben formalizmust tapasztaltunk, egyes tanítók az iskolázásokon szerzett ismereteket nem alkalmazták gyakorlati munkájukban. Pedig, ha azt akarjuk, hogy gyermekeink szocialista tudatának formálása következetes és állandó folyamat legyen, tanítóinknak ismerniük kell az időszerű párthatározatokat, a politikai élet eseményeit, érdeklődniük kell irántuk, azaz politikailag állandóan képezniük kell magukat. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy tanítóink munkája az elmúlt tanévben jó és aktív volt, ez a választások során is örvendetesen megmutatkozott.

2. Miben látja az iskolák belső és külső politikaiszervező funkciójának a jelentőségét?

A belső funkció teljesítésénél igen fontos cél a szocialista hazafiságra, a proletár nemzetköziségre, a párthoz, a munkásosztályhoz és a Szovjetunióhoz való hűségre nevelés. S ennek gyakorlati eredménye nem is maradt el. Számos iskolánk kapcsolatot tart fenn szovjet, magyarországi és NDK-beli iskolákkal. Sok-sok pionír levelez szocialista országok úttörőivel. A nyitrai, komáromi, somorjai és más iskolákban már csehszlovák—szovjet diákcserére is sor került.

Külső funkción viszont azt a tevékenységet értjük, amelyet az iskolának vállalnia kell a település, a falu, a város életében. A tanító nemcsak nevelő, de ideológiánk munkása is. Ezt a környezetnek a nap minden órájában éreznie kell. E tekintetben élen járnak kerületünkben közgazdasági technikumaink diákjai és tanárai. Leleményesen reagálnak például pártunk gazdasági programjára. Ábrákon, grafikonokon tüntették fel járásuk eredményeit és azt, milyen náluk a helyzet az ötéves terv kezdetén és milyen lesz a végén. S ezt nemcsak iskolájukban mutatták be, de a városukban is. Arra törekszünk, hogy az iskolák még jobban kivegyék részüket a szemléltető agitációból, hogy állandóan és folyamatosan felhívják környezetük figyelmét az időszerű feladatokra.

3. Milyen eredményekről vagy problémákról beszélhet a tudományos világnézetre való neveléssel kapcsolatban?

A szocialista ember formálásában legfontosabb a szocialista tudat kialakítása. És itt nélkülözhetetlen a tudományos világnézet elsajátítása. A világot fejlődésében látni s ezt a fejlődést a társadalom ismeretével értelmezni és magyarázni igen lényeges és alapvető dolog. Máról holnapra eredményeket felmutatni itt nem lehet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a világnézet kialakulása a fejlődés bizonyos szakaszán megy végbe, s nem várhatjuk el a kisiskolásoktól, de még az általános iskolát végzettektől sem, hogy tudományos világnézetet valljanak a magukénak. A tanítóktól viszont megkívánjuk, hogy a marxista-leninista világnézetnek legfontosabb elemeit vigyék be és tegyék maradandóvá a tanuló ifjúság tudatában. Hogy a tudományos és társadalmi ismeretek átadásával egyidőben a tanulók figyelme azokra a döntő mozzanatokra irányuljon, amelyek szükségesek e világnézet kialakításához. Ez a munka nem korlátozódhat csupán az ateista nevelésre. Pedagógusainknak arra kell törekedniük, hogy a rájuk bízott gyermekek kellő ismeretekkel felvértezve sajátítsák el a marxista-leninista eszméket. Azt akarjuk, hogy minden pedagógus aktívan vegyen részt a fiatalok világnézetének kialakításában. És személyes példamutatással érjenek el eredményeket. A tanulóknak látniuk és érezniük kell, hogy tanítójuk nemcsak magyarázza, de magáénak is vallja a marxista világnézetet. Persze jó eredmények eléréséhez a csalód és a társadalom segítsége is szükséges. Tudjuk, hogy gyermekeinkre nem csupán az iskola, de sok más tényező is hat. A kétféle nevelés káros volta már a szülők előtt is egyre nyilvánvalóbb.

4. Es befejezésül, hogyan készítik fel tanítóinkat az új tanévre?

Ami az új tanévre való felkészülést illeti, megismertetjük tanítóinkat az 1972—73 évi tanév főbb nevelési feladataival, s méltatjuk a szovjet szocialista köztársaságok megalakulásának történelmi jelentőségét és fél évszázados eredményeiket, s felkészítjük őket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Februári győzelem évfordulójának méltó megünneplésére. Magától értetődően ezekkel a eseményekkel kapcsolatban tanítóinktól ismét jelentős politikai aktivitást várunk. Végezetül az ez évi jó munka után kellemes pihenést kívánok iskoláink valamennyi pedagógusának! MÁCS JÓZSEF

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja.

Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: tőszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőság: 328-8S. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná n. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaCe, Bratislava, Gottwoldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, tél évre 78,— Kčs, egész évre 158,— Kčs. Kéziratokat nem Orzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és ievélkézbesltő. INDEX: 45432.

Címlapunkon P. Haéko riportképe, a 24. oldalon P. Havran felvétele