A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-21 / 29. szám
Az alvás titkai HA VAN EMBER, aki még nem tültött el éjszakát fel-Ielrladozva, félálmában lidérces élményekkel küszködve és nem indult neki a napnak kialvatlanui, felzaklatva és szorongva, csak az tekintheti üres udvariaskodásnak az érdeklődést: hogyan aludtál? júl, pihenten aludni, testileg és szellemileg felfrissülve — kellemes álomhangulatokra emlékezve — ébredni: nem is mindennapos „teljesítmény". Mi a titka, hogy oly sokszor nem sikerül? A megfejtést ősidők éta az álmokban keresték a jósok és álomfejtők. Az élettani kutatások kezdetén egyideig úgy vélték, hogy az álmok csupán a „mindennapos agyvérszegénység“ folytán oxigénszegény agyidegsejtek zavaros képzetei. A korszerű lélektan vitt közelebb az álmok tartalmának megértéséhez, s csak legújabban kezdjük felismerni, hogy az álmodás komputer-módra „szelektálja“ az agy memóriatárának anyagát, s törli belőle a feleslegeset. Az álmok rányomják ugyan bélyegüket az éjszakánkra, de az alvásidőnek csak töredékét töltik ki. Az elején kezdve, már azt is tisztázni kellene, hogy miképpen alszunk el? Állatkísérletek tanúsága szerint az agy talamusz nevű területének izgatása elalvással jár, míg az úgynevezett formatio rctlrulares (hálózatos rendszer) izgatása ébresztést jelent, mindkét esetben bizonyos vegyi anyagok szabadulnak fel, s ezek hatása érvényesül. Nyulak véreben már „tetten érték“ a természetes altatót, s az erőfeszítések most arra irányulnak, hogy tiszta állapotban is előállíthassák, szintetizálják. Ha sikerül, ez lesz az első minden mellékhatástól mentes „igazi“ alvást biztosító gyógyszer. Tapasztalatok szerint fiatal, egészséges emberek kb. 24 óra ébrenlét után — még éiénkitőszerek használata esetén is — többé-kevésbé eltompulnak, felfogóképességük csökken. Az ébrenlétet még bírják ugyan, de 60 óra múlva szellemi működésük már értéktelen, tudatuk zavarossá válik, jelent és múltat, mesét, álmot és valóságot összekevernek, álombéli partnereikkel fennhangon beszélnek stb. Az EEG (az agy bioáramait vizsgáló készülék) tanúsága szerint még elalvás előtt, pusztán az álmosság hatására eltűnnek az úgynevezett alfa-hullámok, s lassúbb, hosszabb, laposabb villamos jeleknek adják át helyüket. Ez az állapot még könnyen megzavarható, az ébrenlét jelei másodpercekre vissza-visszatérnek. Azután válik láthatóvá a lassú alvásra jellemző hosszabb, magasabb hullámsor. Ez az első mély álom, amiből a legtöbb ember nehezen ébred fel. Az éjszakai alvásperiődusok, álomszakaszok megfigyelése a korábbi adatokat erősítette meg: az átaludt időnek kb. egynegyede telik „gyors“ álommal színezett alvással. Az erre jellemző szemgolyó-mozgás csak a született vakoknál hiányzik. Hosszú ébrenlét után azonban az alvásszakaszok másként alakulnak. A kísérletre önként jelentkező orvostanhallgatók 108 óra után tértek aludni: „gyors“ alvásszakaszaik megrövidültek, a lassúak hosszabbá váltak. Közülük azok, akik rendszeresen élénkitőszerekkel élnek, s anélkül mindig álmosak, másként alszanak: éjszakájukban viszonylag több a „gyors“ alvás. Mi tehát a különbség a kétféle alvás között? Melyik a fontosabb, illetve melyiknek mi a szerepe? A kérdés sokoldalú tisztázására törekvő kísérletekben abból a megfigyelésekből Indultak ki, hogy az élet alapja az anyagcsere és a sejtek növekedése, kopása, kicserélődése. Mig azonban pl. a bőrünk rendszeresen kopik és frissül, az idegsejtek nem osztódnak, nem cserélődnek. Kifejlett agyunkban ugyanazok a sejtek dolgoznak egész életünkben. Belsejükben mégis frissülnek: új fehérjemolekulák épülnek fel bennünk, a régiek pedig elbomlanak. A pihentető alvásnak nyilvánvalóan lehetővé kell tennie a sejtek cserélődését, illetve az idegsejtek esetében — megújulást, önként vállalkozók segítségévei ezt egy meglehetősen merész kísérlettel igazolták. Négy fiatal emberrel egy hétig heroint szedettek. „Gyors" alvásuk mennyisége a hét folyamán eleinte erősebben, majd kevésbé észrevehetően, de mindvégig csökkent, majd a hét elteltével ugrásszerűen megnőtt. Ez kétségtelenül a heroin felhalmozódásának volt a következménye. Mintegy két hónapnak kellett eltelnie, amig azután a kísérleti személyek alvása normálissá vált. A heroin az idegsejt fehérjéihez kötődik, hatása ezért addig tartott, amíg az érintett sejtfehérjék kicserélődtek. A megállapítást patkány-kísérletek is igazolták. Az állatok szervezetébe radioaktív hidrogénnel jelzett amlnosavakat juttattak, s megfigyelték, hogy a heroin hatása szorosan összefügg az újonnan felépülő — és a kábltőszert megkötő — fehérjék életével. Ha a fehérjeszintézist átmenetileg gátolták, a megfigyelt folyamat is elakadt. Ugyancsak állatkísérletek ismételten igazolták a gyors alvás nélkülözhetetlenségét. Automata berendezést készítettek, amelyből a gyors alvásba merült kismacskák azonnal vízbe potyogtak. Húsz napig gátolták gyors alvásukat, azután békében hagyták őket; tíz naoig sokkal többet aludtak „gyorsan“, s ezalatt pótolták a mulasztottakat. A „gyors“ alvás jelentőségére altatómérgezéses emberek megfigyelése is rávilágított, öngyílkosjelöltek, akik altatószerrel készültek a halálra, 3—4 nap alatt kigyógyultak a mérgezésből. De még további 4—6 hétre volt szükségük, amig alvásukban a „gyors“ alvás mennyisége a normálisra csökkent. Minden jel arra mutat, hogy a gyors alvásnak az agy biokémiájában van fontos szerepe, az emléktároló, de egyéb sejtekben is. A vegyi ártalmakat — a lehetőséghez mérten — a gyors alvás segíti semlegesíteni. Megfigyelték, hogy Ilyenkor, az ébrenléthez képest, lényegesen megélénkül az agy vérkeringése, tehát szó sincs a korábban képzelt „mindennapos agyvárszegénységről“. Mig az agy vérellátása növekszik, az izmoké mintegy kétharmadára csökken. Az agy hőmérséklete is magasabb lesz. mert folyik benne a „nagytakarítás“, az agysejtek anyagcseretermékeinek eltávolítása. Mesterséges altatásban, műtéti narkózisban hiányzik ez a jelenség: az ilyen alvás minden álmot nélkülöz és csak a fájdalom kivédése a feladata. Az ember agyának fejlődésében legmozgalmasabb időszak a születést megelőző hónap; ezalatt képződik a legtöbb új idegsejt, a nagyagyban egyenesen megkétszereződik a számuk. Koraszülötteknél megfigyelték, hogy „gyors“ alvás szakaszaik lényegesen hosszabbak, mint az időre született csecsemőké. Hogy a gyors alvás mennyire segíti az agysejtek regenerálódását, azt agyvérzéses betegek megfigyelése is alátámasztja. Az alvás — jő alvás titkait kutatva. sajnos még mindig csak az alapok feltárásánál tartunk, de szükség van erre, hogy sok-sok rosszul a'vó emberen segíteni lehessen. Millió és millió ember várja, hogy az orvostudomány a sokféle altató méreg helyett kezébe adja a jé alvás kulcsát, kicsit pontosabban, részletesebben. mint amit az egészséges életmód általános szabályai magukban foglalnak . . (mpl Az agyműködés bioáramait a homlokról és a koponya több más pontjáról elektródok vezetik az EEG készülékbe. A szemhéjra és a szemzugba erősített elektródok a szemmozgást, az állra helyezettek bizonyos izomfeszülést-rándulást jeleznek. Több motorkerékpár — még több moped! A világ minden városában ma már minden téren nagy gondot okoz a közlekedés irányítása. A nagyvárosok eldugult utcáin gépkocsival szinte lehetetlen a gyors közlekedés. Szakértők szerint tíz-tizenöt év múlva a városközpontokból kiszorulnak a személygépkocsik, ott már csak a tömegszállító közlekedési eszközök és a kétkerekű járművek forgalmát engedélyezik majd. A világ autógyárainak a vezetői ezt szem előtt tartva már most terveket dolgoznak ki új típusú motorkerékpárok és különösen kis 50 kcm-es mopedok gyártására. A Szovjetunióban is nagy gondot és figyelmet fordítanak a motorkerékpárok és a mopedek gyártására. Az izsevszkiek már eddig is iskolát csináltak a megbízható motorkerékpár, gyártásából. A szovjet gyár egy- és kéthengeres, kétütemű 350 kcm-es motorjai nemcsak a Szovjetunióban, hanem számos más országban is nagyon kedveltek, különösen a gyengébb minőségű úton jeleskednek. Az IZS konstruktőrei nem a „szemkápráztató“ teljesítmény-értékekkel akarták elragadtatni a motorosokat, hanem a jármű elnyűhetetlenségével és igénytelenségével. Nincs semmi varázslatosság ebben a szerkesztői munkában; viszonylagosan alacsony fordulatszám és mérsékelt sűrítési arány adja a hosszú élet titkát. A váz, valamint a rugózás kialakításánál nemcsak a hibátlan úttartást, hanem a kényelmes utazást is célul tűzték ki. És tegyük mindjárt hozzá: kifogástalanul meg is valósították. A helyesen megválasztott kormányszög, az ideális tengelytáv, a lágyan dolgozó, hosszú rugóútú teleszkópvilla és a hasonló tulajdonságú hátsó rugóstag egészítik ki a „gorombaságok“ iránt érzéketlen, kedvezően áttételezett erős motort. A nagysikerű Planéta-programot a korszerűsített külsővel felruházott „3‘‘ jelzésű típus bővíti. Legszembetűnőbb az új vonalú, 18 literes üzemanyagtartály a jól szorítható térdpárnákkal, és fel kell figyelni az elöl-hátul felszerelt irány jelző villogókra. A motorblokkot kissé szögletesítették, az elektromos részt borító fedelet krómozták, fényezése kétszínű, a porlasztót borító könnyűfém idom színe szürke. A motor hangja csendes, kellemes. A Planéta—3 hengerűrtartalma 346 kcm, teljesítménye 18 LE, fogyasztása 100 km-re 3,55 lit., legnagyobb sebessége 106 km/óra. • FIGYELEMREMÉLTÓ STATISZTIKA. A világon évente kétszázezer ember hal meg közúti baleset következtében. Az UNESCO statisztikája szerint a balesetek nyolc százalékát a rossz állapotban levő közutak, két százalékát a gépjárművek technikai hibái, és kilencven százalékát az elővigyázatlan gépjárművezetők vagy gyalogjárók okozzák. :mt® m®t®r • SZOVJET GYÁRTMÁNYÚ VERSENYAUTÓK SIKEREI. Mint ismeretes, a harkovi Autóközlekedési Kísérleti Intézetben új típusú versenyautók tervezésével is foglalkoznak. Az ott gyártott versenyautók eddig gyorsaságban 32 szovjet és 9 világcsúcsot döntöttek meg. A kísérleti intézetet Vlagyimir Nyikitin, az ismert szovjet autótervező és volt versenyző irányítja. • ÉRDEKES KÍSÉRLET. A lengyelországi útépítő kísérleti intézetben érdekes kísérleteket folytatnak. A lekopott és már használhatatlan gumiabroncsokat porrá őrlik és ezt a port belekeverik az útburkolatot fedő aszfaltba. Az eddigi kísérletek beváltak. Az új gumi-aszfalt burkolat ruganyos és tartósabb. • AZ NSZK AUTÓSZTRÁDAIN — mint arról a nyugatnémet sajtó részletesen beszámol — „vámszedők“ jelentek meg. Rendőregyenruhába öltözött szélhámosok különösen az éjszakai órákban megállítják a kocsikat, melyeken „technikai ellenőrzéseket“ végeznek. Az észlelt hibákért, különösen a gumiabroncsok rossz állapota és a fényszórók helytelen beállítása miatt pénzbírsággal sújtják a gépkocsivezetőket és — a bírságot azonnal „inkasszálják“... hot 19
