A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-21 / 29. szám

12IIHI üli III-IIIf IIIIIIII III Rózsák rCi_ az ember életében J8k, Mér kit is félezer érvel ezelfitt meg­kezdődött a rézsik diadalűtja. A görög, a római, az arab, majd a török biroda­lom mlRd-mind hódoltak ennek a szép vlrignak, és ez a szenvedély a mai na­pig tart. Legendik, nagymúltú népek leírásai, népdalok, versek hosszú sora szól a rózsa szépségéről, illatéról. A rózsa mindig a szeretet, a szere­lem szinbóluma volt szinte az egész földkerekségen. A világ minden részén, ahol éghajlati viszonyok megengedik, elűszeretettel termesztik, és egyesületek, társaságok, klubok alakultak, kísérleti telepeket tartanak fenn, hogy minél többet tudjanak meg a rózsáról, és mi­nél eredményesebben foglalkozhassanak vele. A második világháború végét ismét a kert és virágszeretet fellendülése kö­vette, és ebben vezető szerepet tölt be a rózsa. A rózsa tömeges szaporításával lehetővé vált, hogy már szinte nincs is kert rózsa nélkül. Hazánkban a rózsa iránti érdeklődés évről évre nő. Ezt Igazolják a városokban és falvakban meghonosodott rózsabokor szegélyek, az utak mellett a kertekből kikukucskáló sokszínű rózsa, és nem utolsósorban a bratislavai és olomouci virágkiállítá­sok, melyeken hazánk legszebb rózsafaj­táiban gyönyörködhet a virágot szerető látogató. A pusztító háború emlékét őr­zik a lldicei rózsák, melyeket évente több ezer hazai és külföldi rózsakedvelő csodál meg. Rózsák a kertben A rózsa rügyfakadástól a fagyok tel­jes beálltáig gyönyörködtet szépségével. A virágzás minden szakaszában más és más, anélkül, hogy szépségéből és va­rázsából bármit is í^sztene. Gondoljunk csak a tavasszal színesen bontakozó lombozatra, az alig kipattant bimbó kecses alakjára, vagy a kinyílt rózsa szlnpompájára és illatára. Ugyancsak díszítő hatású a bokor őszi lombszine­­ződése, a pirosló termések és a vesszők, ^ valamint a különböző formájú tüskék. A folytonvirágzó rózsafajták, mint a tea­­hibrid, florlbunda, pnlyanta miniatűrök és ezek futóalakjai egészen a fagyokig virítanak. Az egyszervlrágzök piros csip­kebogyó-tömegükkel, lombjuk változatos színeződésével dlszel a kertnek. A virágok gazdag szlnpompája igen változatos, a kék szín kivételével a színskála valamennyi színét megtalál­juk az elképzelhető árnyalatokban. Bárhová is ültetjük a rózsát, és bár­milyen szempontból, arra mindig ügyel­jünk, hogy — a pendullna származékok kivételével — a kert napfénynek kitett részére kerüljön, mert a rózsa szereti a fényt, és nélküle nem dlszllk. Növe­kedése és virágzása fény nélkül csökött lesz, a vesszők nem érnek be, ellenál­­lóképességttk csökken, a színek Is tor­zak lesznek. Rózsák ápolása Célszerű, ha nyáron a talajt takarjuk. Takarásra használhatunk gombatrágyát, tőzeget, őrölt kukoricacsutkát, előzőleg már két évig komposztált fűrészport vagy istállótrágyát. A takaró anyag elő­nye, hogy meggátolja a gyomosodást és a nedvesség elpárolgását. Ha kukorica­­csutkát vagy ffiré8zport használunk ta­lajtakarónak, évközben nitrogénnel több­szőr feltrágyázzuk, hogy elkerüljük a káros pentozánhatást. Ha nem áll mfi dunkban talajtakaróról gondoskodni, úgy az időjárástól függően, a nyár fo­lyamán négyszer, ötször gyomtalanitó kapálást iktassunk be. A talaj nedves­ségének megóvására minden nagyobb esőzés után kapáljunk, vagy nagyobb területen kézi kultlvátorral lazítsuk a talajt. Növényvédelem Az első levéltetvek megjelenését azon­nal kövesse a védekezés. Kéthetenként permetezzünk 2,5 %-os Olazinon-Phen­­kaptonnal, vagy háromhetenként Eka­­tinnal. A permetléhez keverjünk 4 % Cozánt, vagy 2,5 % Vepsynt. Nyár vége felé bármely réztartalmú növényvédő­­szerrel permetezhetünk feketefoltosság ellen. Kerámiai szimpózium Hazánk legnagyobb üveg-kerámiai gyárá­ban, Karlové Varyban évente megrendezik az üveg-kerámia szimpóziumát, melyen nemcsak hazai, de Európa-szcrte ismert külföldi szak­emberek is részt vesznek. Az üres szavak he­lyett itt konkrét munkával, új kerámiai di­szekkel, figurákkal szerepelnek a résztvevők. A nagy konkurrenciának és a tervezők ötlet­­gazdagságának köszönhető, hogy évről évre új színekkel, figurákkal, díszekkel gazdagod­nak kerámia-boltjaink és elsősorban az igé­nyes vásárlóközönség. Porcelándísz. Tervezője Ján Hricsak, Cseh­szlovákia Porcelánrelief. Tervezője Vila Viotti, Svédor­szág Samottplasztika, Jaroslav Jezsák mun­kája — Csehszlovákia

Next

/
Thumbnails
Contents