A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-21 / 29. szám
A SZOVJETUNIÓ korszaka. Az újjáépítéssel egyidőben. 1948-ig kiküszöbölték a kapitalista elemeket az iparból és a kereskedelemből, 1950-re pedig befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Szovjet-Lettországban vezető szerepe van a rohamosan, fejlődő iparnak, melyet intenzív állattenyésztésen alapuló mezőgazdaság egészít ki. Már a cári Oroszország egyik legiparcsodottabb területe volt; kedvező közlekedési helyzete folytán a birodalom exportjának és importjának jelentős része itt haladt keresztül. Ipari termelése 19ö8-ban meghaladta az 1913. évinek a 22-szeresét. A háború utáni években több mint 170 nagy ipari létesítmény épült. Villamosenergia-termelése részben a meglevő erőművek (kegumasi vízi erőmű a Dvinán, a rigai, liepajai és daugavpilsi hőerőművek) kapacitásának növelésével, részben új erőművek (Plavingasban egy 825 000 kW teljesítményű vízi erőmű és Rigában egy hőerőmű) építésével növekedik. Jelentős a tőzegtermelés; 15 tőzegtermelő üzem szállít fűtőanyagot a rigai hőerőműnek és más ipari üzemeknek. Főbb ipari termékek (1968) villamos energia 2600 millió kWó; tőzeg, 1.7 mó t; nyersacél 519 000 t, hengerelt 345 000 t; papír 136 000 t; cement 814 000 t; gyapotszövet 52 mó m; alsó kötöttáru 28 mó db; felső kötöttáru 9,2 mó db. A fémfeldolgozás és gépgyártás központjai Riga, Liepaja és Daugavpils (kohászati üzem, Diesel-motorok, elektromotorok, autóbuszok). Vegyipara fejlett (szuperfoszfát, gumi, lakkok és festékek, gyógyszeripar, mikrobiológiai preparátumok). Jelentős cement-, pala-, tégla-, üveg- és porcelángyártással rendelkezik. Előregyártott acélbeton építőelemeket előállító üzemek létesültek Harkalnéban és Jekabpílsban. A könnyűiparban a textilipar dominál. Az egy főre eső felső és alsó kötöttáru előállítása terén Lettország az első helyet foglalja el a szovjetköztársaságok között, papírgyártása pedig a harmadik helyen van. Jelentős bútor-, furnír-, gyufa-, cellulóz- és bőripara. A lett ipar össztermelésének kétharmadát a rigai üzemek adják (vagongyártás, gépgyártás, főleg villamosgépek, rádió- és híradástechnika, műszergyártás). A telefonközpont-gyártással az első helyen áll a Szovjetunióban. A köztársaság összterületének 44 °/o-át hasznosítják mezőgazdaságilag; ennek 57 °/o-a a szántó, a többi rét és legelő. A tejelő szarvasmarha- és hússertés-tenyésztés szolgáltatja a mezőgazdasági össztermék 60 %-át. Állatállomány 1969-ben: szarvasmarha 1 126 ezer (ebből tehén 590 ezer), sertés 839 ezer, juh 336 ezer darab. Mezőgazdasági termékek állami felvásárlása 1968-ban: takarmány 174 ezer tonna, cukorrépa 340 ezer t, burgonya 182 ezer t, hús (marha, sertés, juh és szárnyas) 199 ezer t, tej 1 323 ezer t, tojás 205 millió darab. A kollektivizált mezőgazdaság (727 kolhoz és 199 szovhoz) 1969-ben (15 lóerős gépekre átszámítva) 39 000 traktorral és 5200 aratócséplőgéppel rendelkezett; a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2,8 millió hektárt tett ki. A vasútvonalak hossza 2710 km. Az áruszállítás 87 %-a vasúton bonyolódik le. A közutak hossza 24 100 km, ebből 10 100 km szilárd burkolatú. Jelentős a tengeri közlekedés; a főbb kikötők közül Riga évente 10—11 hónapon át, Liepaja és Ventspils pedig egész évben jégmentes. A nemzeti jövedelem 1960 és 1968 között 79 %-kal emelkedett. Az állami és a szövetkezeti boltok kiskereskedelmi forgalma 1,9 milliárd rubelt tett ki. 1968-ban 7900 orvos folytatott gyakorlatot Lettországban, vagyis 10 000 lakosra 34 orvos jutott. Ismertek a Jurmala környéki tengerparti üdülőhelyek. 1968/69-ben a köztársaság 10 főiskoláján 40 100 hallgató tanult. 55 szakiskolában 40 000 személyt képeztek. A fő- és szakiskolákon 12 000 személy végzett. 1968-ban a köztársaság tudományos intézeteiben 8037 tudományos munkatárs dolgozott. Az 1946-ban alapított Lett Tudományos Akadémia 16 intézetében 1352 tudományos munkatárs tevékenykedik. Lettországban 1968-ban 10 színház, 17 népszínház, 25 népi kórus, 20 néptánc-együttes és 60 700 tagot számláló számos ipar- és képzőművészeti szakkör működött. 1968-ban 1540 nyilvános könyvtár volt Lettországban; a könyvállomány 14,9 millió kötetet tett ki. 45 múzeuma közül a Szépművészeti Múzeum, a Történelmi Múzeum, a Lett Néprajzi Múzeum (szabadtéri múzeum), a Rainis Irodalom- és Művészettörténeti Múzeum (valamennyi Rigában) a legjelentősebbek. Riga — Kommünárok tere A „Május 9" halászszövetkezet tagjai a Rigai-öbölben halásznak (APN felvételek) Riga — hangverseny a dómtemplom- A rigai Lenin Híradástechnikai Gyárban ból kerülnek ki az ismert tranzisztoros rádiókészülékek Kérdéseink : 1. Az 19B8/69-es tanévben az általános Iskoláknak mennyi tanuléfa volt Lettországban? — 351 000 (1) — 268 000 (2) — 412 000 (x). 2. Lett forradalmi költfl és drámaíró (1885—1929), fellépése a haladó ellenzéki tömörülés, az Gj Áramlat kialakulásával kapcsolatos. 1891—95-ben Dienas Lapa (Napi Lap) néven lett demokratikus újságot szerkesztett, amelyben már marxista nézeteknek adott hangot. Neve? — janis Rainis (1) — R. Blaumanls (2) — A. Pumpurs (3). 3. Riga a Báli-tenger második legfontosabb szovjet klkütóje (Lenlngrád után). A Szovjetunió tizenötödik legnagyobb települése. A Daugava folyó torkolatában fekszik. Mi ennek a folyónak ismertebb neve? — Dugyinka (1) — Drina (2) — Nyugatl- Drina (z). A 3. számú rejtvény megfejtöl közül ezúttal a következőknek kedvezett a szerencse: Bodzás Valéria, Bacska; Hornyák Valéria, Clíarovce (Cslcser); Valach László, Nyitca. Megfejtés 1 2 3
