A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-15 / 50. szám
§ Válasz M. Gy.-né illésházi olvasónk levelére Forduljon kérvénnyel a járási nemzeti bizottság pénzügyi osztályához és kérje volt családi háza visszaadását. Ha a házat nem használja semmiféle szocialista szervezet s eddig nem adták el más igénylőnek, a járási nemzeti bizottság — a többi törvényes feltétel teljesítése esetén — kérelmére a házat el is adhatja önnek. Válasz több Vefký Cetín-i (nagycétényi) olvasónknak A munkaidőre, a munkaszerződés tartamára és a munkabérre nézve a munkaszerződés rendelkezései az irányadók. Levelükből nem derül ki, hogy a szombati abszenciából milyen hátrány érte önöket, ezért írják meg újból részletesebben a problémájukat. Dr. B. G. six íl mis tsinsíKisiil Meleg fürdők Háromféle gyógyfürdő van: a mozgásszervi betegségeket enyhítő termál, a női betegségeket gyógyító szénsavas, rádiumos, vagy egyéb tartalmú és az emésztőszervi panaszokat rendbehozó, ahol a gyógyvíz főleg ivókúra formájában használatos. És szükségletté, amikor a szakorvosi rendelőintézet javaslatára megy a gyógyulásra szoruló beteg a környezetével, a klímájával is gyógyító gyógyfürdőhelyre. A beutalt beteg rendszerint megkapja a szükséges orvosi tájékoztatást. Kúra előtt még a fürdőorvos is megvizsgálja és pontosan előírja, hogyan használja a beutalt a gyógyvizet. Nem is a beutaltakkal van baj, hanem az egyéni fürdőzőkkel, akik orvosi tanács nélkül veszik igénybe a gyógyfürdők meleg vizét, ott, ahol éppen érik, és addig, amíg kedvük tartja. A meleg fürdőnek komoly haszna lehet, de — sajnos — ártalmai is vannak. Lássuk csak, mi is gyógyít a gyógyfürdő meleg vizében? A legtöbb mozgásszervi ártalom miatt fürdőző beteg az egyenletes meleget értékeli legjobban. A vízben oldott anyagok egy része izgatja a bőrt, fokozza a gyógyhatást, bejut a bőr felszínes rétegeibe, kimossa, átöblíti a pórusokat, eltávolítja a baktériumokat, javítja a szervezet általános állapotát és fokozza ellenállóképességét. A vízben elnyelt gázok felszívódnak a bőrön át, belélegezve pedig a légutakon keresztül is gyógyítanak. A gyógyvizek áldásos hatását gyógyult és javult mozgásszervi betegek százezrei dicsérik. Am a gyógyvizek ártani is tudnak. Az első tudnivaló az, hogy nem szabad a fürdést túlzásba vinni. Gyakori eset, hogy valaki reggel beül a meleg medencébe és annyira elbágyad, hogy néhány óra múlva a fürdőtársak támogatják ki belőle. Sőt, olyan is akad, aki eszméletét veszti, és a fürdőmesterek mentik ki, hogy bele ne fulladjon. Nem minden ember használhatja a meleg gyógyvizet. Még minden reumás sem. Nem fürödhet a beteg, ha testrésze, ízülete gyulladt, dagadt, vörös, forró, vagy ha hőemelkedése van. Nem fürödhet a szívbeteg sem, mert a meleg víz megterheli a szívet, és állapota rosszabbodhat. Annak sem ajánlatos a fürdés, akinek a vérnyomása magas, aki nagyon gyenge vagy nehezen mozgó öreg. A tüdőgümőkóros, a vesegyulladásos, a súlyosan vérszegény és a bőrbetegségben szenvedő betegnek a termálfürdő használata tilos. A terhes asszony se fürödjék meleg gyógyvízben, és az sem, aki valami heveny, lázas betegségben szenved. Lám, amilyen sok a javaslat, olyan sok a tilalom, amilyen sok a jó, olyan sok a rossz. Ha ugyan nem több! Tanúk híján a vád hihető is, nem is Két levélhez szeretnék hozzászólni. Mindkettő a Hét 23. számában jelent meg. Az elsőt egy huszonhárom éves asszonyka írta. Bevallása szerint, az első két évben igen jól megértették egymást, aztán egyszerre beütött a krach. Hogy mi okból, azt ő sem tudja. A leírt vádak alapján nehéz tanácsot adni. Tanúk híján a vád hihető is, nem is. Ez nem azt jelenti, hogy kételkedem ... Véleményem szerint az asszonyka képtelen lekötni férjének az érdeklődését, s a férj ezért szaladgál a „haverok“ után. Ezt nem nevezném csavargásnak. Aki rendesen jár dolgozni, az legfeljebb „kikapcsolódást“ keres, ha a feleség mellett unatkozik. Könnyebb férjet szerezni, mint megtartani. Ami a házimunkát illeti... Ez attól függ, milyen munkát végez. Ha nehéz fizikai munkát, s az asszony nincsen állásban, akkor ez a hibája megbocsátható. Egyébként néha-néha kiveszi részét abból is. Jó volna tudni, mi váltja ki a segítőkészségét. Tanácsot adni a tények ismerete nélkül szinte lehetetlen ... Az, hogy a férje másoknak is hazudik, nem ok arra, hogy elhidegüljön tőle. Merem állítani, hogy bizonyos alkalmakkor minden ember hazudik. Ha mindig igazat mondanánk, többször járnánk bekötött fejjel, mint nem. Mondj igazat, betörik a fejed, tartja a közmondás... Ha egyáltalán lehet tanácsot adni. én azt ajánlanám:, hogy legven olyan a férjéhez, mint az első két évben. Föltételezhető, hogy a férje azért szaladgál „haverok“ után, mert érzi azt. hogy elhidegült tőle!? Arról nem panaszkodik, hogy veri-e a férje, arról sem, van-e szeretője stb. Csupán annyit tudunk, hogy kimaradozásai miatt néhányszor veszekedtek, s ő ilyenkor pár napra, esetleg 1—2 hétre is hazament a szüleihez, de mindig visszajött. Ez azt jelenti, hogy ragaszkodik a családjához, de valami okból menekül a háztól. Ha szeretője volna, akkor nem a szüleihez menne, hanem a szeretőiéhez, és nem is jönne vissza. Nagyobb baj az. hogy a kocsmákban keresi a kikapcsolódást. Inkább a könyvekhez menekülne. Akaratom ellenére beleakaszkodom hencegő jeligéjébe: ..Veszíteni tudni kell.“ Ez úgy hangzik, mintha be akarná bizonyítani. hogy tud veszíteni. Jóllehet ehhez nem kell különösebb tudomány. Fölösleges és ésszerűtlen az ilyen öngvuetatás. Valószínűleg minden rendeződne, ha úgy alkalmazkodna a fériéhez. mint az első két évben. Több mint valószínű, hogy a jelenlegi szituációt nem kimondottan a féri idézte elő. Bármelyikük is a hibás, annak kell alkalmazkodnia jobban, aki boldogságra vágvik.' Raita hát addig, míg nem válik a férj alkoholistává ! A másik levélben a problémák hasonlóak, mint az előbbiben felvetettek. azzal az eltéréssel, hogv ebben az esetben még nehezebb tanácsot adni. Hogv miért? Sajnos igaz, hogv sok ember szívesen tölti az ideiét cimborák társaságában. mint a családfa körében, de vajon miért? A saját hibáiét kevés embernek van mersze bevallani. Nem könnyű elítélni olyanokat, akiknek jótulajdonságait is kimutatják. Aki a fizetését odaadja s azzal sem törődik, hogy mire költik azt, az nem lehet nagyon rossz ember. Nem akarom védeni a gonoszságot, de ez figyelemre méltó eset. Kár, hogy ilyen ember kocsmázásra adja a fejét. Az ilyen emberből mintaférjet lehetne faragni, de nem könyörgéssel. Többet ésszel, mint erővel. A könny inkább űz, mint vonz. Kíváncsi vagyok, hogy miből fedezi a szórakozási költségeit, ha a fizetését hazaadja? Az tény, hogy nem házasélet, ahol a házastársak két-három hétig is eljárnak egymás mellett, anélkül, hogy szólnának egymáshoz. De az is tény, hogy furcsa az efféle kijelentés: „őszintén megvallva: félek a béküléstől, mert tudom, hogy egykét napnál tovább nem tarthat a béke, újra kezdődik minden.“ Ki kezdi újra? És miért nem tarthat? Ezek szerint föltételezhetjük, hogy fél a békétől!? Hogy tehet ilyen kijelentést egy kétgyermekes komoly asszony, ez érthetetlen. Egy-két napi béke többet ér, mint egy-két percnyi háború. Aki nem mer harcolni a békéért, az nem is méltó arra, hogy békében éljen. Ennek ellenére kívánom önnek is a békét. Bizonyára elkeseredésében írta le ezeket a meggondolatlan sorokat. Sajnos ilyen gondolkodás mellett aligha fog teljesülni a vágya. Szeretném látni azt a bölcsét, akitől olyan tanácsot fog kapni, melynek révén kiköt a boldogság szigetén. Levele vége felé valósággal szuggerálja saját magát: „Már tudom, hogy ezzel az emberrel nem lehet új életet kezdeni.“ Elnézést! Ha olyan pozitívan tudja, tulajdonképpen mi célból kér tanácsot?! Aki így gondolkodik, annak a legjobb tanács annyi lesz, mint a falrahányt borsó. Először kéri a segítséget, aztán a zárósoraival mintha visszautasítaná: „Már tudom, hogy a férjem nem tudná jóvá tenni azt a sok bánatot, amit eddig okozott.. .“ Szerintem tudná, de kettőn áll a vásár. Nevelös Vince Válasz „Nem sikerült“ jeligére Én is negyvenéves múltam és csupán annyi köztünk a különbség, hogy tizenkét éve özvegy vagyok, és két kislányommal élek. Azért írok, mert megértem a magányát, ismerem a magány rettentő érzését. Bizony nem csoda, hogy ember emberkerülővé válik. Ha este hazatérnek munkájukból a gyermekeim és látom, hogy jóízűen esznek, elégedettek, akkor eszembe jut, hogy rosszabb is lehetne. Miért is panaszkodjam? Próbálok segíteni magán, de a vigasz sovány. Megérdemli a fejmosást. A férfiak többsége önző és hiú. Nyolc évvel fiatalabb nőt vesznek feleségül és nem gondolnak a jövőre, az öregkorra, amikor az a nyolc év terhessé válik. Hibáztatom abban is, hogy évekig nem törődött a jövendőbelijével és most nem tudja, hogy hogyan élt, kivel barátkozott stb. A legnagyobb hiba azonban az, hogy a jellemét se ismerte, ő azonban hamar kiismerte magát. Rájött, hogy zárkózott, és mit se törődve a fájdalmával egyhónapi házasság után elhagyta. Azt tanácsolom, hogy ne bán- Ródjon, próbáljon okosan a lelkére beszélni. Mondja meg neki, hogy maga olyan asszonyt akar, aki szeretettel várja haza, aki mos, főz, takarít és gondozza az ablakban a virágokat. Ha a rábeszélés mégsem volna hatásos, akkor se szégyellje a válást. Még mindig jobb a magány, mint egy kóbor feleség mellett az élet. Remélem azonban, hogy minden jóra fordul és változás áll be a házasságukban. De ha nem, akkor is annyi szerény otthont szerető nő él ebben az országban, hogy maga is boldog lehet. Az elmondottakból úgy látom, hogy annak a leányanyának valószínűleg csak a nevére volt szüksége. Minden, amit tett, erről tanúskodik, és nem a szerelemről, ragaszkodásáról. Csak számításból lett a felesége. Az egyetlen, amit mondhatok, hogy bízzék a jövőben. Jelige: Magányos Az első udvarlóm ártani akar Állandó olvasója vagyok a Hétnek. Mint sok fiatal, én is Önökhöz fordulok tanácsért. Tizennyolc éves vagyok. Két évig jártam egy fiúval. Először csak barátságból, de a barátságból később szerelem lett. De a fiút nagyon tiltották tőlem a testvérei. Amikor elment katonának, egy évig még leveleztünk, de mivel nagyon tiltották tőlem, szakítottam vele. Most egy 23 éves komoly fiúval járok, aki nagyon tetszik nekem, mert nem kocsmázik, rendesen beszél és viselkedik, nem úgy, mint az előző, aki gyakran elszomorított. A mostani udvarlóm nagyon megértő, szeret és mindenben segít nekem. Sajnos, amióta az előző udvarlóm megtudta, hogy ezzel a fiúval komolyan járok, naponta küldi a leveleket, és mindent elkövet, hogy közénk álljon, egymásnak ugrasson. Én azonban úgy gondolom, hogy nincs boldogság megértés nélkül és ragaszkodom a jelenlegi udvarlómhoz. Kérem adjanak tanácsot, mit tegyek, hogy a jelenlegi helyzetem megváltozzék. Jelige: Éva isinliasi’i IS Ill'll nk 20 héb
