A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-15 / 50. szám

várbeli lakónegyed kanyargós utcáin lépten-nyo­­mon középkori, reneszánsz, barokk épületekkel találkozni. Kiemelkedik közülük a gótikus Má­tyás templom. A mellette levő Halászbástyáról s a még magasabb ponton épített Citadelláról gyönyörű panoráma tárul elénk. A jelenlegi ötéves tervben többek között fel­épül a III. kerületben az ezerágyas dél-pesti kórház, 3800 bölcsődei, 10 ezer óvodai férőhely s 628 általános iskolai tanterem nyílik meg. Az Üllői úton és a kelenföldi lakótelepen új mozi és művelődési központ épül. Új szállóknak is egész sorát adják át rendeltetésének. Sokan nem tudják, hogy Budapest a világ leg­nagyobb fürdővárosai közé tartozik. A főváros belterületén több mint 30 féle értékes gyógyfor­rás tört fel. Számos régi, többszáz év óta hasz­nált gyógyfürdője van a városnak. Tény azonban, hogy a gyógyfürdők befogadó­­képessége nem elégíti ki az igényeket, túlzsúfol­tak. A jelenlegi üzemben levő nyolc fürdő kö­zül, a Rudast, a Lukácsot, a Császárt és a Szé­chenyit az elmúlt években részben felújították. A Gellért rekonstrukciója is folyamatban van. A távlati terv szerint a 15 éves fejlesztési idő­szakban hat új gyógyfürdőt kell létesíteni, hogy valamennyi épülőben levő lakónegyed ellátását meg lehessen oldani. A program megvalósításá­val az idegenforgalmi szempontból már hírnévre szert tett Gellért- és Széchenyi-fürdőt a gyógy­­vendégforgalom szolgálatába állíthatják. Budapest sportlétesítményekben szintén a leg­gazdagabb városok közé tartozik Európában. A lehetőségeket a nemrég lezajlott XX. olimpiai játékok is igazolták, ahol a magyar sportolók kiválóan szerepeltek. Budapest a legjelentősebb vásárvárosok közé tartozik. Minden év májusában nagyszabású nemzetközi ipari vásárt tartanak. Háromévenként szervezik a világszintű nemzetközi mezőgazda­­sági kiállítást. Ezenkívül kisebb-nagyobb méretű kiállítások, bemutatók egész sorát rendezik. 1. Az Országháza 2. A budai Várpalota rekonstrukciója keretében ké­szülnek a belső udvar új szobrai 3. Szabadságszobor a Gellérthegyen 4. őszi látkép a Gellérthegyről 5. Még ebben az évben átadják rendeltetésének a Moszkva téri földalatti állomást Lényegében a magyar főváros jellegzetes ar­culatát, nagyvonalú városszerkezetét száz évvel ezelőtt szabták meg. A sugárutas-körutas útszer­kezet, a rakodópartok, a pályaudvarok, a legfon­tosabb középületek helyét akkor jelölték ki. A tömegközlekedést a villamosok, autóbuszok mel­lett főleg a földalattin bonyolítják le. A részben elkészült kelet-nyugati és az épülő észak-déli fővonalakat a leágazások, a Mexikó útig meg­hosszabbított (régi) milleneumi földalatti, a Kál­vin térig bevezetett csepeli gyorsvasút és a met­róhoz csatlakozó HÉV-vonalak teszik teljessé. Budapest gépkocsiállománya gyors ütemben szaporodik: a század végére több mint 600 ezer autóval számolnak. Az útépítési, korszerűsítési tervek ehhez mérten nagyvonalúak. A Hungária körút, mint gyorsforgalmi út — a bevezető autó­­utakkal — szervesen kapcsolódik a meglevő kö­­rutas-sugaras rendszerhez. A távlati terv a gyors­­forgalmi úthálózaton 63, a belső forgalmin 27 helyen irányozza elő többszintű csomópont kia­lakítását s 88 vasúti kereszteződésnél alul-, illet­ve felüljárót. A száz évvel ezelőtt a tervszerű fejlődés út­jára lépett Budapest a háborús években megtor­pant, s a második világháború végén nagyon tönkrement. Akkor kevesen hittek abban, hogy egy röpke negyedszázad elteltével soha nem látott ütemben fejlődik majd. TÖTH DEZSŐ Dr. Vejjabula orvosnő a keritök karmai közül kiszabadított volt prostituáltak között az általa alapított otthonban. A tizennégy éves Kalaya szörnyű dolgokat élt át és — egy életre elfelejtett nevetni. . . Mennyibe kerül egy tizennégy ? Bangkokról köztudott, hogy egyike a világ leg­szebb városainak, de az is, hogy a thaiföldi fővárosban a mesés szépségű buddhista templo­mok, a központi hivatalok reneszánsz stílusban épült palotái, a gazdagok és a külföldi üzlet­emberek fényűző villái, pazar kertjei sem tud­ják feledtetni a külvárosok, a lakóbárkák pá­riáinak nyomorát. Bangkokról köztudott, hogy az itteni nők a legszebbek közé tartoznak a világon, de az is, hogy ebben a városban s ebben az ország­ban úgy virágzik a prostitúció, mint talán se­hol másutt. „A nyilvános házak városának“ hívják Bang­kokot az Indokínában harcoló amerikai kato­nák, akik itt töltik minden rövid, párnapos sza­badságukat. Két- vagy háromszázezerre becsülik Bangkokban a prostituáltak számát. Senki sem tudja, mennyi van belőlük pontosan, csak azt tudja mindenki, hogy nyolcvan százalékuk ne­mi betegségekkel fertőzött és hogy általában mint 12—13 éves kislányok jönnek a főváros­ba az ország minden részéből. E szerencsétlen teremtések közül sokat úgy raboltak el az országutakon vagy a rizsföldeken s erőszakkal hurcolták őket a bordélyházakba. Így került oda a tizenhárom éves Ol s a ma is csak tizennégy éves Kalaya, akit egy ismeret­len férfi hurcolt el a szülőfalujából. Ma — noha a kislány egy otthonban élt, amit a hozzá hasonló szerencsétlen kislányok számára dr. Vejjabula orvosnő alapított — még mindig úgy látszik, mintha Kalaya soha többé az életben nem tudna és nem akarna nevetni. S aztán vannak olyan gyerekek is, akit szüleik adtak el — „darabonként“ átszámítva 1500 csehszlovák korona összegért, hogy egy-két hónapig kilá­baljanak a legszömyűbb nyomorúságból. Minél fiatalabb a kislány, annál többet fizetnek érte. „Don Quijot“-nak hívják a városban Vejja­bula orvosnőt, aki e szerencsétlen lánykák megmentésének szentelte az életét, ötszázat sze­dett eddig össze a hotelokban és nyilvános há­zakban, ötszáz él közülük az általa alapított otthonban mint fogadott gyermekei. „Mit vé­tettek ezek a gyerekek? — kérdezi a doktornő. — Mit vétettek, hogy olyan dolgokat kellett átélniük, amik túltesznek a legszörnyűbb hor­rorokon is!“ Szeretne további otthonokat építe­ni a számukra, kórházat, szociálpediátriai isko­lát szervezni, de ehhez pénz kellene, sok-sok pénz, ez pedig egyszerűen nincs. „Az én két kezem — mondja szomorú mosollyal — túl rö­vid. Legnagyobbrészt a szegényeknek rendelek, így hát nem sokat keresek. Meg aztán nem is vagyok már a legfiatalabb, pedig annyit szeret­nék még tenni...“ Természetes, hogy egyetlen ember, akár­milyen jószándékú is, ilyen nagy feladattal nem tudhat megbirkózni. Mégha olyan asszony is az illető, aki számtalan dicséretben, kitüntetésben részesült azért, amit a szerencsétlen leánygyer­mekekért tett. Tíz gyereket kiszabadít az or­vosnő a kerítők karmai közül s azalatt továb­bi húszat juttatnak „szállítók“ a bangkoki nyil­vános házakba. éves kislány

Next

/
Thumbnails
Contents