A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-15 / 50. szám

IlSlKSli tsíjsik A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. KOZÍ KAMEŇ - KECSKE-SZIKLA A Králové Holát (Királyhegyet) és a Magas-Tátrát összekötő légvonal közepe táján erdőkkel borított hegy­csoport terül el, melyet általában Vikartovi-hegyhátnak, vagy Kozí ka­meň (Kecske-szikla) hegycsoportnak neveznek. A hegység legmagasabb csúcsa a Kozí kameň (Kecske-szikla). A žilina-košicei vasútvonalon a vo­natból is jól látszik, a Lučivna—Svit közötti útszakaszon, déli irányban. A hegység elnevezése azt sejteti, hogy valaha régen a Magas-Tátra alatt kőszáli kecske csordák éltek. Ezt bizonyítja a Kecske-szikla is, melyet, ha délnyugati irányból né­zünk, elárulja, hogy ez volt valaha a vadkecskék kilátó, figyelő őrhelye. E hegycsoport sokkal több figyel­met érdemelne a turisták részéről, mert rendkívül gazdag természeti szépségében, furcsaságokban, és még­is nagyon kevesen ismerik. A hegy­ség északi oldalán emelkedik a mész­­kőszíklás Luóivnai Baba-csúcs. A Kecske-szikla lejtőjének lábánál hő­források törnek fel a földből, ezek közelében épült Igló-fürdő és Gá­­novce-fürdő. E fürdőhelyek mellett kisebb magaslat, inkább domb, mint hegy emelkedik, az úgynevezett Hrá­dok, melyen már a századfordulón travertint törtek. A hegység flórája szubalpin, faunáját pedig szarvasok és vaddisznók képezik. De nem rit­kaság e hegységben a hiúz sem. A Kozí kameň nemcsak Szlovákia, de Európa fő vízválasztó vonalában fekszik. A vízválasztó az Ural-hegy­­ség északi részéről indul ki, s a Kár­pátokon és az Alpokon keresztül Dél-Portugáliáig vezet. Fő vonala Szlovákiát is érinti, északon a Min­­csoltól kezdve a Levoóai-hegységen, Križován, Križnán át a Kozí kameň­­ra halad, majd Vyšná Sunava község mellett Strba vasútállomásoh és a Lieskovecen keresztül a Štrbské ple­­soig — Csorba-tóig — folytatódik. A Csorba-tónak nincsen látható lefolyá­sa, de a tó mélyén, a keleti oldalon összeköttetésben áll a Mlynicával, a nyugati oldalán a Zöld-patakot és a Csorba-patakot látja el vízzel. A Csorba-patak megszakad és két i­­rányban folyik, ezáltal hidrológiai összefüggést teremt, a Fekete- és a Balti-tenger között. A vízválasztó gyakorlatilag tehát annyit jelent, hogy a Kozí kameňtôl északra folyó patakok és folyók a Balti tengerbe, míg a déli oldalon folyó vizek a Fe­kete-tengerbe folynak. Természetesen egyesülve a nagy folyamokkal. A Kozí kameň csúcs szigetként áll a Magas-Tátra ormainak tengerében és a Királyhegy között. Éppen ez az izolált helyzetje adja meg jelentősé­gét, mert a Kecske-szikláról párat­lan kilátás nyílik mind a négy vi­lágtáj felé. Gyönyörűen látszanak a Magas-Tátra csúcsai, szinte végtelen kilátás nyílik nyugatra az Alacsony- Tátŕára, délre a Szepesgömöri-érc­­hegységre. A napkelte pedig szinte felejthetetlen látvány e szikla ormá­ról. És mégis a Kecske-szikla a legtöbb természetjáró számára „terra incog­nita“. Azonban nem volt ez mindig így. Észak-Szlovákia első szervezett természetjárói 1877-ben Poprád vá­ros segítségével a Záméiska-csúcson (922 méter) egyszobás menedékházat építettek, melynek tetején egy fedett veranda szolgált kilátóul. 1881-ben Kvetnicán (Virágvölgyben) építettek turistaházat. Ezzel tulajdonképpen le is fektették a mai Kvetnica-fürdő alapjait, mert még a XIX. században három szálló épült Virágvölgyben. Ma a virágvölgyi-fürdőtelepen tüdő­szanatóriumok állnak. Magán a Kecske-sziklán 1899-ben építették fel az első kilátót. 1926-ig szolgálta a turistákat. Ma ezen a he­lyen azonban csak a háromszögelési pont tornya áll, melyre csak azok­nak a turistáknak ajánlatos felmász­ni, akik nem szédülnek. A kilátás azonban minden fáradságért kárpó­­tól. Éppen ezért lenne már nagyon szükséges a Kecske-szikla csúcson egy korszerű, mindenki számára megközelíthető kilátót építeni. A hegység turista-útjainak jelzé­sei is sok kívánnivalót hagynak ma­guk mögött. A hevenyészett táblák, melyeket régen szögeztek itt-ott a fákra, már nagyon esővertek, és a kiinduló utak sincsenek rendszeresen megjelölve. A Kozí kameň hegycsoportját négy irányból közelíthetjük meg a legjob­ban. Vasúton Strbáig (Csorbáig), Svi­­tig vagy Poprádig utazhatunk. a) A sviti vasútállomásról a kék jelzésen indulva mintegy másfél ki- | lométert haladunk autóbusszal. A \ gyárépületek után az út balra, dél­felé fordul és keresztezi a Poprád folyócskát. A Baba-csúcs nyugati lejtőin vezet tovább a Lopušná-pa­­tak fölött egy festői kis völgybe, I melyben kristályvízű csermely csőr- í gedezik. A völgyben, ahol nyáron juhásztanya működik és úttörőtábo­rok verik föl sátraikat, felfelé ha­ladunk egész az erdészházig. Itt már a Kecske-szikla lejtőjére érkezünk. Az erdészháztól jobbra a kis patak bal partján vezet az út a nyeregbe, s innen a kék jelzés balra, enyhén emelkedő lejtőn vezet a csúcsra. A túra a vasútállomástól három óráig tart. b) Lučivná vasútállomástól sárga jelzés vezet az országúton a faluba. A falu után délkelet irányban a Lo­­pušná-patak mentén folytatjuk utun­kat. Bal partján rövidesen útelágazás­hoz érkezünk. Itt balra fordulunk a völgybe, ahol zöld jelzés mutatja az utat föl a nyeregbe, ez az út egyesül az említett kék jelzésű úttal. Ezen az úton jutunk föl a csúcsra. Ezen az úton is körülbelül három órányi a túra. c) Személygépkocsin vagy autóbu­szon Nižná Suňava falucskáig utaz­hatunk. A falutól • keleti irányban mintegy háromnegyed órányi járásra elérjük a már említett zöld jelzésű utat, melyen felérünk a nyeregbe, majd a kék jelzésen tovább a csúcs­ra. A gyalogtúra Nižná Suňavától három óra. d) Poprádtól Igló-fürdőig autó­busszal utazhatunk. A fürdőből déli irányban a kék jelzésen haladunk az útelágazásnál álló keresztig. Ezután jobbra fordulunk és a patak balpart­ján közelítjük meg az erdészházat. Innen továbbra is déli irányban ha­ladva jutunk fel Križná és Kozí ka­meň között a gerincre. Tovább ha­ladva elérjük az 1173-as térképészeti jelzést, majd nyugati irányba halad­va jutunk fel a csúcsra. Ha Poprád­­ról gyalogosan indulunk, úgy a túrá­hoz öt órára van szükségünk. A Kozí kameň tehát négy irányból könnyen, minden megerőltetés nélkül érhető el. Az élmény, melyet a Kecs­ke-szikláról nyíló kilátás nyújt, min­den fáradságot kárpótol. Nyugaton kitárul a felső Vág-völgy panorámá­ja, a láthatáron a Kis-Fátra vonula­tai emelkednek, s előtte az Árvai- Magura és a Babia gora hófödte csú­csai fürdenek a napfényben. Észak­nyugatra a Nyugati-Tátra sziklás hegyoldalai meredeznek. Északon a Magas Tátra fensé­ges hegyláncolatában gyönyörköd­hetünk. Mintha egy hatalmas, plasz­tikus térkép terülne szét a sze­műnk előtt. Kelet felé a Bélai­­mészkőhegység láncolata fut a szemhatár felé, s mögöttük a Sze­pesi-Magúra halvány kontúrjai lát­szanak. A hegyek ölén a történel­mi városokra nyílik kilátás, Levočá­­ra, (Lőcsére), Kežmarokra (Kés­márkra), Poprádra, Keleten a Lőcsei­­hegyláncolatban jól látszik a napsü­téses időben a Branyiszkó szeszélyes szerpentinútja. Délkeleten síkságon kalandozhat tekintetünk. Közepén a romantikus Hernád-folyó szeli át Szlovák-Svájc sziklás völgyes, víze­sésekben gazdag vidékét. Az Ala­csony Tátra hatalmas gerince a Ki­rályhegyről egész a Velký bok lán­colatáig fut. Feketén tör magasba a Ďumbier (Gyömbér) északi fala, me­lyen mintha egy rosszkedvű óriás marcangolta volna szét a sziklákat. (kon) í. A Kozí kameň (Kecske-szikla) a Magas-Tátra ormainak tengerében szigetként áll... 2. A Magas-Tátra Kráľova holáról 3. A Kecske-szikláról mintha egy plasztikus térkép tárulna a szemünk elé. . . 4. A vidéken már a századforduló óta travertint törnek. 5. Vadregényes téli tátrai táj

Next

/
Thumbnails
Contents