A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-08 / 49. szám

udomány T ech n A vakok megmentöje Vlagyimir Petrovics FILATOV korszakalkotó felfedezése: a henge­res bőrlebeny alkalmazása nagyobb kiterjedésű borhiányok pótlására. Ez önmagában is megörökítené nevét az orvostudomány történetében. De Filatov még sok mást is tett a szenvedő emberekért. Ogyesszai házában a falakon min­denütt mesteri kézre valló festmé­nyek, vázlatok lepték meg a látoga­tókat. „A festészet kedves foglalko­zásom, szabad óráimban ez az én pihenésem" - mondta nyolcvanéves korában, G. Biok szovjet frónak, aki másokhoz hasonlóan szintén csodál­kozott a Fllatov-ház művészi gaz­dagságán. Még inkább álmélkodott azon, hogy ez a sok, költői látás­mód és biztos kézről tanúskodó fest­mény mind Filatov műve. Érdekes, de bizonyos értelemben természetes is, aki nagyon tud gyö­nyörködni a világ színes és formai sokféleségében, az a látás elveszté­sét tartja a legnagyobb csapásnak. Filatov a nagy egyéniségekre jel­lemző szerénységgel kedvtelésének, pihentető szórakozásnak tekintette a festést, rajzolást. Már fiatalon cél­tudatosan készült arra, hogy visz­­szaadja azoknak a szemük világát, akiket a szaruhártya elhomályoso­­dása fosztott meg szemük látásától. Minden nemzedékben sok millió ilyen ember akadt, és az orvosok úgyszólván semmit sem tudtak ten­ni ellene, akár betegség, akár bal­eset okozta a megvakulást. Filatov 1913-ban kezdte tanulmá­nyozni ezt a betegséget. Ekkor már tekintélyes tudományos múlt állt mögötte, az ogyesszai orvosegyetem szemészeti tanszékét vezette. (A szov­jet kormány 1936-ban alapította szá­mára az Ukrán Szemészeti Intézetet, amelyet később Fllatovról neveztek el. (Már régóta ismeretes volt, hogy a szaruhártya aránylag egyszerű képződmény, érhálózata nincs. De Filatov gondolt arra először, hogy éppen ezért nem sinyli meg a táp­lálás átmeneti hiányát, tehát alkal­mas az átültetésre. Másrészt azon­ban életképesnek kell lennie az alig néhány milliméter átmérőjű szaru­­hártyakorongnak, amelyet a beteg vagy sérült helyre illesztenek. Ko­rábban kiirtásra szánt szemből vet­ték az egészséges szaruhártyát, de ilyen műtét aránylag kevés akadt. Évente legfeljebb egy tucat szaru­­hártyával dolgozhatott az ogyesszai klinika, holott tizszer-hússzor ennyi­re lett volna szükség. Fllatovnak zseniális gondolata tá­madt: holttestek hidegen konzervált szaruhártyájával kellene kísérletez­ni. .. Ma, amikor az egész világon, különleges intézetekben úgy tárolják a „mélyhűtött" szerveket, mint az orvosságokat a gyógyszertárakban, ez természetesnek tűnik. De har­minc-negyven évvel ezelőtt forra­dalmi újításnak számított. Filatov egyszerűsítette, minden szemész számára könnyen elvégez­hetővé tette a kezdetben nagyon bonyolult műtétet. Maga szerkesz­tett és tökéletesített olyan műszert, amely hajszálra egyforma korongot vág ki a beteg és a konzervált szemből. Az átültetett szaruhártya szorosan tapad és még varratokkal is rögzítik. Az utókezelés tökélete­sítésével a gyógyulási eredmény ma már majdnem százszázalékos. Egy fiatal lányról, akit Filatov operált, ezt mondták szülei: „Olyan kristálytiszta lett a szeme, mint a gyémánt". A nagy tudós csendesen megjegyezte: „Talán még szebb. Minden drágakő holt dolog, ennek a lánynak a szeme pedig él." Filatov szemészspecialista volt, de kutatásait — különösen a háború alatt — más területekre is kiterjesz­tette. A sebesültek és rokkantak tö­megén akart segíteni a hengeres bőrlebeny alkalmazásával. „Nincse­nek szűkkörű szakterületek, csak szűklátókörű szakemberek" — mon­dotta, és ez az elv vezérelte több mint fél évszázadra kiterjedő mun­kássága alatt. (rp) A betegségek tükre. Az emberi szemíenék a betegségek egyfajta tükre: parányi ereinek elváltozásai­ból következtetni lehet a szív- és érrendszer, az idegrendszer és az anyagcsere zavaraira. Az eddigi módszerekkel azonban olykor nem lehetett elegendő pontossággal ta­nulmányozni a szemfenék elválto­zásainak lényeges részleteit. A Szovjetunió össz-szövetségi orvosi műszerkutatő laboratóriumában most olyan polarizációs oftalmosz­­kópot szerkesztettek, amelynek se­gítségével megfelelő nagyításban ta­nulmányozhatják, fekete-fehér vagy színes filmre rögzíthetik a szemfe­nék elváltozásait, követhetik a kó­ros folyamatok dinamikáját Mór megkezdődött az új műszer sorozat­­gyártása. Segítséget nyújt az orvo­soknak a betegség helyes felismeré­séhez és az olyan betegségek le­folyásának ellenőrzéséhez, mint a magas vérnyomás, az érelmeszese­dés, a cukorbetegség és a recehár­tya-leválás. A legyőzött vakság. A Mihail Krasznov professzor vezette moszk­vai sebészcsoportnak a világon egyedülálló szemműtéttel sikerült visszaadnia szemevilágát egy bale­set következtében teljesen megva­kult betegnek. A több lépcsőben végrehajtott műtét során a két sú­lyosan összeroncsolt szem egészsé­ges hátsó részeit egyetlen szemmé egyesítették, amelynek látása ma már százszázalékos. A bonyolult operációt a II. számú moszkvai szemklinika kísérleti mikrosebészeti laboratóriumában végezték el. A súlyos sérülések következtében Krasznov professzor úgy döntött, hogy a bal szemgolyó hátsó részét a jobb szembe ültetik át. A két szemfél egyetlen szemgolyóvá nőtt össze. A szaruhártya és a szemlen­cse helyére miniatűr objektívet épí­tettek be. Két hónappal a műtét után a beteg újra látott. ötlet - találmány Napfénymérés a tervrajzon. Egy ötletes angol készülék a tervrajz alapján pontosan kiszámítja, hogy mennyi napfényt, árnyékot, naphőt kap majd a tervezett épület. Segít­ségével az építészek megtervezhetik az árnyékolás nélküli legsűrűbb be­építést — anélkül, hogy megtekinte­nék az építkezés kijelölt színhelyét. A szerkezet vizuálisan utánozza a földrajzi szélességtől, az év és nap­szaktól függően a napból érkező fényt. A tervrajzra helyezve kis fénypontot vetít a papírra — ennek alapján pontosan meghatározható, hogy mennyi fényt, árnyékot, hőt kapnak majd az egyes épületek. A fénypont helyzete a műszer testén kialakított skálák beállításával, to­vábbá a hüvelyk és mutatóujj hely­zetétől függ. Külön-külön skálán le­het beállítani egyebek között a tervrajz léptékét, a földrajzi hosszú­ságot, az évszakot és az órát. • TORINO • LONDON • PÁRIZS Már hagyományossá vált, hogy minden év utolsó negyedévében a to­rinói, londoni, végül pedig a párizsi nemzetközi autókiállításon mutatják be az autógyártás legújabb termé­keit, a soronkövetö év újdonságait. Az idei torinói autószalont, ahol el­sősorban az olasz gyártmányok új „csillagait“ mutatták be, különös ér­deklődéssel várták. Két okból: köz­vetlenül az ünnepélyes megnyitó előtt jelentették be a rendezők, hogy takarékossági okokból a jövőben csak minden második évben rendeznek bemutatót, és mind a szakértők, mind pedig az érdeklődők elsősorban arra voltak kiváncsiak, hogy milyen az új Fiat kiskocsi, melynek premierje a torinói szalonban volt. És mindjárt megállapíthatjuk: Ennek a FIAT 126 típusú kiskocsi­nak, mely az 500-as típusra épUlt, óriási sikere volt. A szaksajtó a kiál­lítás „királynőjének“ nevezte el. A szemre is tetszetős kisautóba, négy­ütemű léghűtéses motort szereltek. A 22 lóerős géppel 105 km/ó maximá­lis sebesség érhető el. A fogyasztása 100 kilométerre 4,7 liter(l). Es ami talán a legfontosabb: a 3054xl377x 1335 mm-es kiskocsival ideális a vá­rosi közlekedés, és a parkolással meg a garázsolással sincsen olyan gond, mint a nagykocsival. Es ha már bemutattuk a „király­nőt“, a „király“ bemutatását sem mulaszthatjuk el. A londoni szalon látogatói ismerkedhettek meg vele. A neve: Rolls-Royce Silver Shadov. Angliai alapára: 10 550 font! Nyolc­­hengeres, 6745 köbcentiméteres mo­torja hangtalanul működik, és a ko­csi kéttonnás súlya ellenére is spor­tosan, puhán fut, és a 190-es tem­pónál is nyugodtan viselkedik. Az Alfa Romeo 1600 Z típusú két­üléses luxus-sportkocsit torinói sike­re után Párizsban is kiállítják. Ka­rosszériáját a hires olasz mester Za­­gato készítette. Érdekes megfigyelni, hogy a tervező ennél a kocsinál is elhagyta a fölösleges díszítéseket, a kocsi vonala sima, a karosszéria köny­­nyen karbantartható. Az Alfa Romeo 1600 Z típus maximális sebessége 190 km/ó. (Gyári felvételek) ♦ ÜT — HÓBÓL. A Szovjetunió északi és keleti területein tömörített havat szándékoznak útburkolatként felhasználni. Az első kísérletek eredményei sze­rint a tíz centiméter vastagságú tömörített hótakaró szilárdsága a négyzetcen­­timéterkénti tíz kilopondot is elérheti. Két eljárással is létrehozhatják a hóutat. Az első: hómaróval a kijelölt nyomvonalra szórják a havat, majd forró gázzal megolvasztják. Ezt követően a nedves havat megfelelő gépekkel tömörítik. Ha a kijelölt nyomvonalon elég vastag a hótakaró, a második eljárás szerint a for­ró gázt közvetlenül a hóra irányítják. Megfelelő csúszásgátló, jól tapadó anya­gokat, például homokot is beépíthetnek a hóból készült útburkolatba. Ezzel a módszerrel a télen egyébként járhatatlan területeken is gyorsan készíthetnek gépkocsikkal járható utat. ♦ KEGYETLEN INTÉZKEDÉS. Ki kell lyukasztani valamennyi, az úttest köze­pén vagy a járdán parkoló gépkocsi minden kerekét! — rendelte el a kamerumi Duala rendőrsége a szabályellenes parkolás megakadályozására. A nem minden­napos, kegyetlen intézkedésnek nagy visszhangja van. ♦ HULLAMSIRBAN lelte halálát egy nyugatnémet gépkocsi négy utasa, amikor a vezető elvesztette uralmát a jármű felett, és az a Leine folyóba zuhant. A kormánykeréknél ülő nőt a zuhanás kirepítette a kocsiból, és ez mentette meg az életét. Négy utasa azonban — valamennyien nők — már nem menekül­hettek. ♦ ÓRIÁS TEHERGÉPKOCSI. A belorusz gépkocsigyárban megkezdődtek az új óriás tehergépkocsi, a Belasz—549 üzemi próbái. A 120 tonna teherbírású bille­nőszekrényes járművet főként a nagy építkezéseken, továbbá a külszíni bányák­ban használják majd fel. ♦ GÁZTURBINÁS SZUPERVONAT. Az első próbafutások során óránként 307 kilométeres sebességet ér el a francia államvasutak TGV—001 jelzésű gázturbi­nás kísérleti szerelvénye. A Bordeaux és Morceux közötti pályaszakasz a színhe­lye a kísérleteknek: ezen a szakaszon állították fel 1955-ben a vasutak ma is érvényes 331 km/órás abszolút sebességi világcsúcsát. ♦ SZOVJET MINITÉVÉK. A leningrádi Pozitron Tudományos Termelő Egyesü­lésben elkészült a személyautóban használható szovjet minitévék első szériája. A tizenkétcsatornás újdonság súlya mindössze két és fél kilogramm. A telesz­kópos antenna az adótoronytól 80 — 85 kilométeres távolságra is kitűnő vételt tesz lehetővé. A készüléken automata állítja be a képet. Egyébként a kocsi akkumulátoráról és hálózatról egyaránt működik. (APN) ♦ ÜJ SZOVJET AUTÓGYÁR. Nemrég kezdődött meg Szibériában, Kraszno­­jarszkban egy új, nagy autógyár építkezése. Az első épületszárny üzembevéte­lekor ötvenezer, a gyár teljes elkészülte után százezer darab haszonjármű gyár­tását tervezik évente. Az épülő üzem közelében egy város is létesül. Az első házakban az építők és családtagjaik kapnak lakást. Egyébként 300 ezer lakos részére tervezik a várost. 19

Next

/
Thumbnails
Contents