A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-08 / 49. szám
M anapság, szerencsére, nem olyan országrengető hír az, ha egy falusi kultúrház megnyitásáról hallunk. A recal (rétéi) művelődte! ház megnyitását is el lehetne intézni ezzel a pár szóval: „Ez év október 28-án, az államosítás és a föderáció ünnepén Rétén a helybeli vezetőség te a járási küldöttek, valamint a szépszámú közönség jelenlétében átadták rendeltetésének a Z akcióban épült művelődési házat. Ez azonban mégiscsak kette lenne. Többet érdemel a falu, többet az építők fáradozása. Rétét, azt a Mátyus-földi kis falut 716 évvel ezelőtt (1256-ban) említik írásos emlékek először. Többnyire szabad várjobbágyok, később kurtanemesek lakták és így lakói közvetlen nagy urat nem Ismertek maguk felett. Az ellenreformáció alatt partikuláris hely lévén még a messzi Csehországból is ide jártak a csehtestvérek kereszteltetni, esketni, te egy időben (1714) itt lelkészkedett a fehérhegyi csata után Magyarországra menekült csehtestvérek püspöke, Valestiánus János is. Nyilván, hogy ezekben az időkben nem volt a faluban kultúrház, mert melyikben volt ugyan? Természetesen még sokáig nem volt. A két világháború között a kultúrház szerepét a két felekezeti iskola töltötte be úgyahogy. A felszabadulás után, amikor már megindulhatott magyarul is a kulturális-népnevelő munka, a falu közepén üresen álló, elhagyott ún. „rabbi házat“ építette át a község lakossága filmvetítés és műkedvelő előadások céljaira. Ez lett a falu első kultúrháza te az is maradt addig, amig 1966-ban meg nem roggyant a teteje és életveszélyessége miatt be nem kellett hatóságilag zárni. Ekkor kezdődött aztán a sok kilincselés, utánjárás, előbb azért, hogy a járáson elismerjék, hogy a községnek szüksége van kultúrházra; aztán azért hogy elkészüljenek a tervrajzok, majd hogy az építkezés bekerüljön a község-szépítési Z akcióba. Amikor ez megvolt 1967-ben, előbb le kellett dönteni a már amúgy is düledező falakat te csak utána kezdődhetett az építkezés, az igazi kultúrház falainak felrakása. A falu kulturális élete azonban az építkezés alatt sem aludt el. Amig a CSEMADOK műkedvelőinek volt valamilyen otthonuk, addig évente kéthárom darabot is betanultak. így is színre került (főleg szabadtéri- és vendég-színpadokon) évente egy-egy új vagy felújított darab te nem is akármilyen színvonalon. Az elmúlt öt év alatt háromszor szerezték meg a műkedvelő színjátszók járási versenyének második díját (Gazdag szegények, A vén szerelmes, Kaviár te lencse). Az idén pedig Tóth: Jegygyűrű a mellényzsebben“ c. darabjával az első helyre küzdötték fel magukat és ugyanakkor a legjobb női alakítás diját is rétéi szereplő kapta, Farkas Irma. A műkedvelők 1947 óta egyébként 26 színművet tanultak be, melyekkel 167 esetben léptek fel. Így aztán érthető, hogy főrendezőjük, az ezüst éremmel kitüntetett Pomlchal Lajos te legjobb szereplőik: Farkas Irma. Gyurcsi Zsóka, Hollósi Rózsika, Kleberc Ferenc, Horácsek József, Cséplő Ferenc, Hajzoch Zoltán, Pór Juliska, de a száz tagot számláló egész szereplőgárda türelmetlenül várta az új művelődési otthon felavatását. Az ünnepi megnyitón Farkas Irma hnb-elnök számolt be a kultúrház építésének nem kimondottan zavarmentes történetéről. Elmondotta, hogy a vállalt 10 000 óra helyett 10 938 órát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában az építkezésen te a ténylegesen kifizetett 993 000 korona költséggel 1 323 000 korona értéket hoztak létre. A járási szervek nevében Muzslay te Csorna elvtársak szólaltak fel. Elismerték, már nagyon itt volt az ideje, hogy a község lakosságának legyen egy közös otthona, ahol egyrészt megbeszélheti közös problémáit és terveit, másrészt fejlesztheti szépérzékét, élhet művészeti adottságainak, gyönyörködhet fiataljai jókedvében te tehetségében. A beszédek elhangzása után végre birtokukba vehették a színpadot azok, akiknek épült. Megkezdődött az első műsor. Az óvodások léptek fel elsőként. Utánuk az általános iskolák tanulói szerepeltek, majd a menyecske kórus, a tűzoltók és a műkedvelők. A műsorszámok lepergése után kezdetét vette a bál, aminek vége — szombat lévén — erősen a vasárnapba nyúlt. Ezzel a beszámolót be is lehetne fejezni, ha nem kívánkozna ide egy kis epilógus. 'Aki látja a kultúrházat vagy annak fényképét, a szép dekoráció ellenére is az az érzése támad, hogy itt valami nincs befejezve. Mintha hiányozna a ház eleje. A már kész részben van a filmvetítésre te színelőadásokra szánt nagyterem, a ruhatár, a minibüfé, a mellékhelyiségek, és a két öltöző. Viszont: nincs könyvtár, nincsenek klubhelyiségek, szakköri termek, vagy egy jó ízléssel berendezett presszó, ami ma már sok csallóközi faluban nem újdonság. Ezeknek kellene oda kerülni a „ház elejére". De nyilván oda is tervezik a jövőben, hiszen minden jel arra mutat. Csak persze ehhez szükség van a további kitartó munkára, a járásiak indokolt jóakaratára, de főleg az „egészséges elégedetlenségre“. A megnyugvás megállást, a megállás lemaradást jelent. Az elmúlt őt év bebizonyította, hogy az álmokat kitartó munkával meg lehet, meg kell valósítani. CSÜZI CS. FERENC (Huszár Tibor felvételei) Az idei első évzáró Az idei évzáró taggyűlések feladata, hogy a bélés külpolitikai események ismertetése mellett, teljes alapossággal megismertessük tagságunkat a CSEMADOK XI. országos közgyűlésének határozatával. Az évzárók jelentőségét nagyban emeli az a tény, hogy azok egybeesnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 50. évfordulója ünnepségeivel, valamint a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának megünneplésével. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban az első évzárót a CSEMADOK Tubái (libád!) helyi szervezete tartotta. Az előírás szerint két előkészítő vezetőségi ülést tartottak, hogy teljes alapossággal készítsék elő az évzárót, amelyet november 5-én. tartottak meg. Vojtek Károlynak, a szervezet elnökének, a Járási bizottság agilis tagjának megnyitója után Szabó Hona ismertette a helyi szervezetnek az 1972-es évben végzett népnevelő és kulturális munkáját. Libád a járás kis községei közé tartozik és a CSEMADOK szervezet is mindössze 35 tagot számlál, ennek ellenére a járás aktív CSEMADOK szervezetei között tartják számon. Azt, hogy kis létszámmal is lehet jó munkát végezni, már eddig is többször bebizonyították. Az évzáró taggyűlésen Ismertették 1973. évi tervüket, amelyben a szervezeti és egyéb problémák megtárgyalása mellett egy-egy nagyobb akció is szerepel minden hónapban. Ezek közül néhány: Teaest, irodalmi előadással egybekötve. Nótaest, melybe bevonják nemcsak a CSEMADOK-tagokat, hanem a lakosság közül is mindazokat, akik szeretnek te tudnak is énekelni. Petőfi-emlékest. a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A helyi népszokások felelevenítése. Vidáman kezdjük az aratást címmel, műsoros est a legnagyobb mezőgazdasági munka, az aratás megkezdése előtt. Az évzáró taggyűlésen előadás hangzott el a Szovjetunió sikereiről, és a csehszlovák—szovjet barátság jelentőségéről. A gondosan összeválogatott kulturális műsort Szabó Ilona igazgatónő, Kürti Anna és Bognár Terézia készítették elő. Lelkesedésben nincs hiány A CSEMADOK Čierny Brod-i (vizkeleti) szervezete valamikor igen komoly munkát fejtett ki, különösen színjátszói arattak osztatlan sikert környékszerte. Most viszont egy-két év óta mintha aludna a tagság. A vezetőség hosszas töprengés után baráti megbeszélésre hívta meg a régi tagokat. Olyan döntések születtek, melyek a pislákoló szikrát lángra gyújthatják. Első tervük máris sikerrel járt. Kürtössy Sándor hnb-titkár indítványára férfikórus alakult. Szakavatott vezető ugyan mindjárt nem akadt, de a külső segítség sem maradt el. A közeli Diószeg Pintér Feri bácsiját csalogatták maguk közé, akit nem kellett sokáig kérni, mert az ő dalos lelkét Kodály szavai hatják át. Jött irányított, segített, dirigált, tanácsokkal látta el a kórus tagjait, csiszolta a nyers anyagot. Az „öreg“ gárda (mind 40—50 éves férfi) négyhetes szorgalmas gyakorlás és munka után a kultúrházat zsúfolásig megtöltő közönség elé lépett, hogy forradalmi munkás- és népdalokkal együtt ünnepeljen, ily módon köszöntve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját. Méltán arattak sikert. PÉK LAJOS Köt 11
