A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-24 / 47. szám

T udomány T echnika Harcban 121 angstrűmért A szupravezetőből készült mágnesoptika Amikor a mikroszkópok felbontó­képességét már nem lehetett tovább növelni, mert a fénysugarak nem adtak hírt újabb részletekről, a 0,02 mikronnál kisebb méretek tartomá­nyából új segítőtárs jelent meg a mikroszkópiában: az elektronsugár. Hullámhossza sokkal rövldebb, mint a fényé, és mágneslencsékkel a fényhez hasonlóan fókuszálható. A Szovjetunióban 1859-ben épült az első elektronmikroszkóp-gyártó üzem, az ukrajnai Szumtban. Már az első gyártmányok kitűnő opti­kai tulajdonságokkal rendelkeztek, s az UEMV—100 a brüsszeli világ­kiállításon nagydljat kapott. Az 1960-as évek elején jelentős minőségi változás következett be az elektronmikroszkópok fejlődésében. Angliában, Japánban és az NSZK- ban megjelentek a 10 angström fel­bontóképességű mikroszkópok, de ugyanebben az időszakban a szovjet mikroszkópok felbontóképessége a kétszeresére nőtt, s 1969-ben már 3 A-ős mikroszkópok gyártását kezdte meg a szovjet ipar. A szov­jet mikroszkópcsalád UEMV—100 - K típusú első tagja léghljas tér­rel védi meg a vizsgált mintadarab felületét a szennyeződésektől. A tárgy tetszés szerinti szögbe dönt­hető a mikroszkópban, megfelelő hőmérsékletre hevfthető, villamos töltése semlegesíthető stb. A meg­jelenő kép lefényképezhető vagy tv­­képernyőn figyelhető. A mikroszkóp felbontóképessége jobb, mint nyolc angström. Hasonló kedvező tulajdonságok­kal rendelkezik az EMMA típusú elektronmikroszkóp Is. Elődjének előnyein kívül lehetőséget nyújt 150 EZER VOLT FESZÜLTSÉG gyorsítja az elektronokat az EMV— 150 típusú szovjet elektronmikrosz­kópban. Felbontóképessége olyan nagy, hogy ha az ember Is Ilyen élesen látna, két egymástól egy mm távolságban álló gyufaszálat még kétezer kilométer messzeségből Is különállónak érzékelne, röntgensugaras elemzésre is, Így láthatatlan zárványok vegyi ösz­­szetétele deríthető fel segítségével. Az EMV-150 és ennek tökéletesített változata, az EMV—100 L szintén a legkorszerűbb mikroszkópok közé tartozik. A szúrni gyár gázkamrás mikrosz­kópokat is gyárt „élő" és mélyhű­tött tárgyak vizsgálatához, A külön­böző tartozékok kedvező feltétele­ket teremtenek e mikroszkópok használatához. A szúrni gyárban jelenleg több mint 150 különféle elektronmikrosz­kóp készül. De a sikeres vizsgála­tokhoz nemcsak jó mikroszkópra van szükség, hanem a mintadarab tökéletes előkészítésére is, A szö­vetmetszeteket például világszerte gyémántkéssel vágják, és a minta­darabot egy rúd hőtágulásának a segítségével tolják előbbre. Ennek a módszernek csak az a hibája, hogy a rúd tehetetlensége miatt az elő­­retolás sebessége nem szabályozha­tó tetszés szerint. A szovjet szakemberek új meg­oldást találtak. Fémrúd helyett pie­­zokrlstályt alkalmaznak, amely vil­lamosáram hatására változtatja tér­fogatát. Csak egy feszültségsza­bályozó korongot kell elforgatni, Így a metszetek sokkal egyszerűbben és gyorsabban készülnek, 0,01 és 0,005 esredmililméter vastagságban. Az UMTP—2 ultramikrotom már ezen az elven működik. Az utóbbi években vastagabb tár­gyak vizsgálatára is lehetőség nyílt a megnövelt gyorsítófeszültség ré­vén. A mikroszkóp neve mellett megjelent a 100 és 150 kilovolt ér­téket jelző szám. A Jövőben a szovjet ipar a tervek szerint még nagyobb feszültségű mikroszkópo­kat gyárt majd, amelyeknek gyorsí­tófeszültsége eléri az 1—3 millió voltot. A mikroszkópok felbontóké­pessége azonban két angströmnél kisebb értéket már nem ér el, mert a mágnesoptikák működése határt szab a további nagyításnak, Ha azonban a kísérletek sikerre vezet­nek és a szupravezetőkből sikerül mágneslencséket készíteni — elér­hető a bűvös 1 A felbontóképesség. Az elektronmikroszkópok ma már a tudomány és a technika számos területén nélkülözhetetlenek. Nagy segítséget nyújtanak például a meg­határozott tulajdonságú ötvözetek kidolgozásában. A szovjet vegyészek 1863-ban már elektronmikroszkópos elemzéssel dolgozták ki a kalclum­­hldroxid előállításának új technoló­giáját, így a termelékenység a hét­szeresére nőtt. Ugyancsak az elekt­ronmikroszkóp alkalmazásának köszönhető a cikória gyártásának új technológiája is, mely harmincszo­rosára növelte a hagyományos be­rendezések kihasználtságát. Ezek a nagyszerű készülékek a műanyag­iparban, főként a polimerek tulaj­donságainak előnyös alakításában — a höállóképesség, az átlátszóság nö­velése és a törékenység csökkentése terén — váltak be. Segítségükkel ugyanabból a féltermékből a mole­kulaszerkezet alakulásának folya­matát szabályozva, különféle tulaj­donságú anyagok állíthatók elő. Nem Is lehet felsorolni az ipari termelés valamennyi ágazatát, ahol az elektronmikroszkóp nélkülözhe­tetlen munkaeszközzé vált. A ke­rámiagyárakban például az égetési hőmérséklet legkedvezőbb feltételeit határozzák meg velük. A negatív filmek gyártásában a fényérzékeny bevonat szemcaenagyságát ellenőr­zik folyamatosan. Az építőiparban a betonszerkezetek szilárdságáról ad­nak tájékoztatást a nagy felbontó­képességű elektronmikroszkópok. Annak ellenére, hogy az elektron­­mikroszkóp rendkívül drága beren­dezés, állandóan növekszik a ke­reslet iránta. MERÜLÉSRE kész a gvidon. Az utóbbi években egész sor kísérleti viz alatti járművet készítettek a szovjet szakemberek. A legújabb vál­tozat a három tonna súlyú, kétsze­mélyes Ovidon, amelynek legnagyobb merülési mélysége 250 méter. Két haj­tóműve akkumulátorokból kapja ára­mát, Így öt órán át működhetnek vil­lanymotorjai. A Ovldonnal különféle viz alatti megfigyeléseket végezhetnek, halrajok útjától kezdve a tengerfenék ásványi kincseinek felkutatásáig. Az első próbamerülésekre a Fekete-ten­gerben került sor. I I I I I A müncheni BMW gyár tervezői a napokban mutatták be a továbbfej­lesztett CSL Coupét, amely benzinbefecskendezős, 200 lóerős motorral kerül forgalomba. A feltűnően könnyű, mindössze 1165 kg súlyú kocsival álló helyzetből 6,9 másodperc alatt érhető el a százas tempó, a végsebesség pe­dig 222 km/óra! Az autópiac újdonságai Az 1873-as Volkswagen-típusoknál elsősorban a lámpák, a fényszórók kialakítása és elhelyezése hozott szembetűnő külső változást. Az 1300-as „bogár" az új műszerfallal, a négyküllős volánnal, a kagylósltott első ülé­sekkel, a most már szembetűnően ívelt szélvédővel — és a nyitható tetővel — megint előrébb lépett. (Gyári fotók) Iliit® III®t®l ♦ ALTALANOS SEBESSÉGKORLÁTOZÁST vezettek be a Német Szövetségi Köztársaság egész területén: 1975. december 31-ig a lakott településeken kívül is minden gépjárműre - személyautóra és motorkerékpárra egyaránt — az en-Äezett, legnagyobb sebesség 100 km/óra. A hároméves időtartamra beveze­­bességkorlátozás lényegében kísérleti jellegű és a szakemberek — külföldi tapasztalatokra hivatkozva - arra várnak választ, hogy ezáltal a súlyos kime­netelű közlekedési balesetek száma Így is csökkenthető-e. A rendelkezés megsze­gőit pénzbüntetéssel sújtják, súlyos esetben a jogosítványt Is bevonják. ♦ AZ ANGLIAI FORD GYÁR vevőszolgálata 30 millió font költséggel Daventry­­ben megépítette a világ egyik legnagyobb alkatrészelosztó bázisát. A teljes egé­szében komputerizált rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a sok százezer nyilvántartott Ford-alkatrész bármelyike — még a versenyautóké is — kézi rakodás nélkül a raktár polcairól a rakodólapok és a szállítószalagok révén az alkatrészelosztó kombinát csomagolójába, illetve a világ bármelyik országából jelentkező Ford-autó használóhoz jusson. ♦ MEGJELENT AZ 1973-AS NEMZETKÖZI SZALONOK NAPTÁRA. A hivata­los program szerint az évnyitók jövőre a belgák lesznek, de ott csak úgyneve­zett haszonjárműveket, tehát teherautókat és buszokat, valamint terepjárókat mutatnak be. A többi nemzetközi kiállításon személyautók és azok tartozékai kerülnek bemutatásra. Az 1973-as naptár: Brüsszel — január 19—28, Amszterdam — február 8—18, Helsinki — március 2—11, Genf — március 15—25, Barcelona - április 5-15, Belgrád — április 21—29, Frankfurt - szeptember 13-23, Párizs — október 4—14, London — október 17—27, Torino — november 3—13. Az 1973-as évre tervezett versenykocsi-klállltások helyét és idejét később álla­pítják meg. A JÔ TANÁCS - ARANYAT ERI ♦ AZ ŐSZI ÉVSZAK, illetve a biztonságos közlekedés érdeke megköveteli, hogy az autó vezetője esőben, párásodáskor is jól lásson. Rendszeresen ellen­őrizzük tehát a kocsi légfúvójának működését, no meg az ablaktörlőt is időben vizsgáljuk át. Szükség szerint állítsuk be a karok helyzetét, ha pedig kell, cse­réljük ki a kopott aumilapátokat. Es még egy fontos tanács: hibás világítással ne induljunk útra! Veszélyeztetjük mások és a magunk életét! ♦ ÜJABB ERDEKE8 KÍSÉRLETEKET végeztek - ezúttal a mannheimi Ma­gasfeszültségű Berendezések Laboratóriumában — annak bizonyítására, hogy zivatar Idején a legtöbb motorizált kiránduló a legbiztosabb helyet az autójában találja. A teljesen körülzárt karosszéria hatása ugyanis olyan, mint az angol fizikus-kémikus Faraday híres ketrece, amelybe a villám nem tud behatolni. De nagyon fontos, hogy a közelgő viharnál az antennát behúzzuk, mert éppen a rádió képezi az egyébként biztonságos burkolaton az egyetlen olyan részt, amelyen keresztül a villám behatolhat. Höfe 19

Next

/
Thumbnails
Contents