A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-10 / 45. szám
Válasz D. M. rožňavai (rozsnyói) olvasónk levelére A helyi nemzeti bizottság — a községfejlesztési terv szerint — ott adhat házhelyet, ahol azt a helyi körülményeknek megfelelően jónak látja. Ez természetesen a tanács határozata alapján történik s ennek alapján az illető állampolgárral megfelelő írásbeli szerződést kell kötni. Amíg ilyen szerződés nincs a kezében, addig tulajdonképpen senkinek sincs jogigénye telekre. Más kérdés az, hogy a nemzeti bizottság' tagjainak és tisztségviselőinek lágy kell eljárniok, hogy a polgárok bizalmát el ne veszítsék, hogy ezek ne élezzék magukat becsapottnak. Az önök esetében meg kellene állapítani, hogy van-e olyan községrendezési vagy beépítési terv, amely szerint a kérdéses helyre futballpályát vagy pedig egyéni építkezéseket és családi házakat terveztek-e. Eziránt a járási nemzeti bizottságon érdeklődhetnének, ahol a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusainak eljárását is felülvizsgálhatják és az önök panaszát is orvosolhatják. Dr. B. G. m m Idegen test orrban, fülben Sokszor előfordul, hogy a gyermek játékból valamit bedug az orrába vagy a fülébe. Néha a gyermek a testvérének vagy pajtásának orrába vagy fülébe dugja az oda nem való tárgyat. A legtöbbször golyót, üveggyöngyszemet, borsó- vagy babszemet, bogyót, gyümölcsmagot, gombot, gumit nyomnak orrnyílásukba vagy fülükbe a gyerekek. Felnőtt korban sem ritkaság az idegen test, de nem játékból kerül az orrba vagy a fülbe, hanem helytelen tisztogatás, piszkálás közben törik bele pl. a fogpiszkáló vagy más tárgy darabkája és ott marad. A fülbe élő idegen test, pl. légy, poloska, svábbogár stb. is bejuthat. Az idegen test alakjához, nagyságához és jelenléte tartamához mérten elzárja a légzőnyílást, az orr nyálkahártyáján vérbőséget, duzzadást és fokozott váladéktermelést, valamint fájdalmat és ijedelmet okoz. Néha maga a gyermek, társai vagy szülei próbálják kivenni az orrba jutott tárgyat, ami azonban nemcsak eredménytelen, hanem veszélyes kísérlet. Még pinzettával (csipesszel) is, mely a gömbölyű vagy más sima felületű tárgyról visszacsúszhat, mélyebbre lökhetjük az idegen testet. Ha nem sikerül tüsszentéssel vagy crrfúvással eltávolítani, orvoshoz kell vinni a gyermeket, aki rendszerint érzéstelenítéssel, megfelelő műszerrel húzza ki az idegen testet az orrból. A hallójáratban a sima felületű kis tárgyak tünetmentesen hosszabb ideig is észrevétlenek maradhatnak. A hegyes, éles idegen test fájdalmat okozva vonja magára a figyelmet. Bizonyos esetekben csak nagyothallás okát keresve fedezzük fel a fülbe jutott tárgyat. Avatatlan próbálkozás megsértheti a dobhártyát vagy a hallócsontocskákat, a szövődmények közül gondoljunk a fülgyulladásra, a tartós süketségre, az agyhártyagyulladás veszélyére. Ezért minden fülbe jutott idegen test esetében helyesebb orvoshoz fordulni. Ha nem beékelődött tárgyról vagy megduzzadt anyagról van szó, néha úgy is kiesik, ha az orvos a fejet oldalra fekteti. Különben testhőmérsékletre melegített vízzel szokták kifecskendezni a fülbe jutott idegen testet, amit azonban csak sértetlen hallószervnél alkalmazhatunk. Dr. Szántó György sva n mis t:i ii;í i:\miI Kiiiliuri Hiányzik a szeretet Régi olvasója vagyok a Hétnek, és ezért fordulok önökhöz segítségért. Remélem, hogy megértenek, és közük levelemet az Emberi sorsok rovátában. ötvenhat éves özvegyasszony vagyok. Tíz éve vesztettem el a férjemet és azóta egyedül élek a lányommal. Az utóbbi időben egyre jobban érzem, hogy hiányzik a szeretet, a boldog családi élet. A lányomra már sokáig nem számíthatok, huszonhárom éves és így nem sokáig lesz velem. Itt maradok a négy fal között magányosan. Azért határoztam el, hogy írok Önöknek, mert remélem, hogy így megtalálom azt a hozzám illő férfit, aki mellett boldog családi életre, megértésre találok. Jelige: Nyugat-Csehország Ha valaki megosztaná velem a gondjait Bratislava közelében lakom és régi olvasója vagyok a Hétnek. Szeretném ha soraimat közölnék a lapjukban. Harminchét éves, saját hibámon kívül elvált, becsületes munkásember vagyok. Három gyermekem van, s rendesen fizetem rájuk a tartásdíjat. A gyermekeket az édesanyjuk neveli, külön élünk, én egy kis kertes házban lakom egyedül. Nagyon szomorú így, egyedül, az élet, nincs kivel megosztani a gondjaimat és ezért keresek olyan élettársat, aki mellém állna. Egy-két gyermek nem akadály, a fontos, hogy megértsen és hozzám költözzön. Iszákos nem vagyok. Szeretem a zenét és szabad időmet a kertben töltöm. Jelige: Így szomorú Válasz „Legjobb volna elfeledni téged“ jeligére Rendszeres olvasója vagyok az Emberi sorsok rovatának. Remélem, hogy elolvassa a levelem és meghallgatja a tanácsomat. A levélben arról ír, hogy a boldogságukról van szó. Szeretik egymást, de az a baj, hogy az udvarlója alacsonyabb. Sajnos azt nem írta meg, hogy a fiú alacsonysága nagyon feltűnő-e? Szerintem az ilyesmi nem lehet komoly akadály. Ha más ellentét nincs, ha teljes maguk között a bizalom és a szeretet, akkor ez nem lehet akadálya a házasságuknak. Nem írt róla, de feltételezem, hogy a fiúban nincs kisebbségi érzés magával szemben. Ha lenne, akkor igyekezzen ezt minél előbb leküzdeni. Ebben maga is segíthet neki. Az én példám az ellenkezője. A fiú, akivel járok, 198 cm magas, én viszont csak 168. De ezt nem ezért említem, hogy ezzel meggyőzzem, hanem mert éppen Prandl Sándor felvétele iiiirsiik vele ültem múltkor a parkban, amikor egy sétáló házaspár haladt el előttünk babakocsival. A férfi egy egész fejjel volt alacsonyabb a feleségénél, s emellett még kopasz is volt és vagy tíz évvel idősebb. Más példa: a fizikatanárom sokkal alacsonyabb, mint a felesége, aki jól megtermett, erős asszony. Két gyermekük van. Sokszor látni őket együtt, boldog és nyugodt családi életet élnek. Az öt év korkülönbség sem nagy. Véleményem szerint, ha két ember valóban szereti egymást, ilyesmi nem lehet akadály. Magyarázzák meg a szüleiknek, hogy a kapcsolatuk komoly és őszinte. Biztosan megértik. Ha elolvassák a levelem és megfogadják a tanácsomat, sok boldogságot kívánok. Szeressék egymást és az élettársával sohase éreztesse ezt a pici hibát. Egy lány, aki ismeri a boldogságot Válasz egy barnahajú csallóközi csalódott kislánynak Ha olyan tanácsot nem is tudok adni, hogy miként hódíthatja vissza a fiút, azért remélem, hogy ez a néhány sorom is segít. Azt írja, hogy a fiú már nem jár magához. Én azt tanácsolom, hogy ne is várja, mert nem érdemes. Legyen erős és ne alázkodjon meg. Több mint egy évig jártak együtt, de amikor a fiú főiskolára ment, abbahagyta az udvarlást. Én úgy gondolom, hogy azért változhatott meg, mert komoly célt tűzött ki maga elé, s ebben a komoly udvarlás akadályozhatta volna. A főiskolai tanulás hosszú évekig tart, nagy szorgalmat és kitartást igényel. Az is lehet, hogy másképp képzeli a jövőjét, de nem akarja magát megbántani, s ezért nem beszél a közös dolgaikról. Én magát a levele alapján rendes és becsületes lánynak tartom, amit az is bizonyít, hogy a fiúval fenntartotta a barátságot. Legyen türelmes, hiszen még elég fiatal. Ha szereti a fiút, fogadja el ezt a barátságot, de járjon társaságba is, társalogjon más fiúkkal, hiszen az idő a legjobb orvos. Lehet, hogy új szerelemre ébred, lehet, hogy a régi feltámad és megerősödik. A türelem valóban rózsát terem. Ne higgye, hogy nem érzek magával együtt. Mindenkivel együtt érzek, aki csalódott, de 18—20 éves korban még kell hogy legyen elegendő remény. Egyszer boldog asszony lesz! De mit tegyen az ember, ha későn, nagyon későn jön rá, hogy csalódott, ha 40 évesen marad egyedül? Marad-e még számára is remény? Jelige: Nehéz az élet Naponta hív telefonon Rendszeres olvasója vagyok az Emberi sorsok rovatának. Szeretnék én is tanácsot kérni Önöktől. Húszéves vagyok. Három évig jártam egy fiúval, akivel öt hónapja szakítottam, mivel nagyon csalódtam benne. Ez a csalódás olyannyira megviselt, hogy öthónapos pszichiátriai kezelésre szorultam. Elhihetik, hogy ezek után nagyon meggondoltam, járjak-e fiúval, habár nagyon sokan próbálkoztak és próbálkoznak udvarolni nekem. Egy kiránduláson két hónappal ezelőtt megismerkedtem egy fiúval, aki nagyon megtetszett, és az első csalódásomból okulva most már nem a külsőt, hanem az emberi tulajdonságait helyeztem előtérbe. Egypárszor adott csak találkát, de telefonon mindennap felhív, amint az ideje megengedi. Rendőrnek tanul, és az ő állítása szerint nagyon kevés ideje van, néha reggel 6-tól este 10-ig dolgozik és iskolába is jár, így csak ritkán lehetünk együtt. Édesanyám és bizalmas barátnőim szerint több időt is tudna szakítani, ha akarna. Ha együtt vagyunk, többnyire közömbös dolgokról beszélünk és még a kezemet sem fogja meg. Én nem tudom, mit gondoljak róla, mert mindig szomorú, igaz, hogy az édesapja nemrégen halt meg. Én próbálom felvidítani, de ez csak néha sikerül. Minden más fiú közeledését elhárítom. Magamnak sem merem bevallani, de szeretem, mert komolynak, rendesnek és becsületesnek ismertem meg. Mindennap felhív telefonon, még eddig egy napot sem hagyott ki, de miért nem akar velem gyakrabban találkozni és miért olyan hideg hozzám? Nagyon szépen kérek minden kedves olvasót, adjanak tanácsot, mit tegyek és mit gondoljak a viselkedéséről. Jelige: Szomorú lány 20
