A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-10 / 45. szám
népek szabad hazája - A SZOVJETUNIÓ KIRGIZIA Megalakult 1926. február 1-én mint ASZSZK, 1936. december 5. óta mint “szövetségi köztársaság a Szovjetunió tagállama Területe: 198 500 km* Lakossága: 2 933 000 (1970) Népsűrűség: 14,8 lakos/km2 Főváros: Frunze, 431 000 lakos (1970) lyen áll a Szovjetunióban a higany- és antimón érc kitermelésében, a második helyen Közép-Ázsiában a szénbányászatban. A legnagyobb szénelőfordulások Kizil-Kija, Szuljukta (barnaszén), Kok-Jangak és Tas-Kumir közelében vannak. Dél-Kirgiziában kőolaj után is kutatnak. A villamosenergia felét vízi erőművek állítják elő. A jelenleg legnagyobb vízi erőmű (180 000 kW) Ucs-Kurgan közelében a Narin-folyón található; egy ennél is nagyobb (1 200 000 kW) Toktogulnál szintén a Narin-folyón épül. A legnagyobb hőerőmű (300 000 kW) a frunzei. Színesfémeket (főként higany- és antimonércet) a köztársaság déli, ólomércet északi részén bányásznak és dolgoznak fel kohászati kombinátokban. Kirgizia azonkívül fejlődő fémfeldolgozó-, gép- és műszergyártó, valamint élelmiszeriparral rendelkezik. A juhnyájak pásztoraikkal egész évben úton vannak. Gondozóik ma már nem élnek egészen nomád életet. Letelepültek, és falujukban, kolhozukban házuk van, ahova szabadságra hazatérnek. (Míg úton vannak, gyermekeik internátusbán laknak és tanulnak.) Ám az év nagy részében mégis hegyről völgybe, fennsíkról fennsíkra vándorolnak a nyájakkal, mert a legeltetés csak így oldható meg. „Házukat'“ — a nemezből, állati bőrökből készült jurtát — lóháton viszik magukkal. É félnomád élet mai körülményeihez tartozik az is, hogy sátrukban gyakran rádió szól, spirituszfőzőn készül az étel, repülőgépek hozzák-viszik leveleiket, és vándor könyvtárak, mozik, egészségügyi rendelők gondoskodnak kulturális igényeik kielégítéséről, egészségükről. Ha pedig hegyi rendelő nincs a közelben, és egy nomád pásztor megbetegszik, rádió útján kérnek segítséget: a frunzei repülőtérről Kirgizia legtávolabbi csücskébe is néhány óra alatt odaér a repülő-mentőszolgálat helikoptere, és kórházba szállítja a beteget. A „repülő orvosok“, akik egyben rendszeres egészségügyi felvilágosító munkával is foglalkoznak, büszkék arra, hogy — kevés kivételtől eltekintve — ma már a pásztor-feleségek is kórházban szülnek. Frunzét, a köztársaság fővárosát 1825-ben alapították mint erődöt Madali kokandi kán parancsára. 1863-ban került Oroszországhoz, ám még a század végén is csak 6300 ember lakta. Éppen ezért lényegében uj városnak számít: amit ma látunk itt, az mind az utolsó évtizedekben épült. Ennek megfelelően tervszerűen épült város, egyenes, széles, egymást derékszögben met sző utcákkal, számos parkkal és fasorral. Minden lakosára 94 (!) m2 zöld terület jut. Az ipar csak a húszas években, pontosabban 1925-ben kezd fejlődni, amikor is Csehszlovákiá-' ból áttelepült kommunista munkások (akik gépeket, szerszámokat is hoztak magukkal) létrehozták az Interhelpo nevű ipari szövetkezetét Akkor ez egy kis gépjavító műhely és posztógyár volt, de lényegében belőle fejlődött ki a mai korszerű frunzei ipar, itt képezték ki az első nemzeti műszaki kádereket. KÉRDÉSEK: --------------------------------------------------1. Szovjet-Kirgi/.ia fővárosa nevét szülötte, Mihail Frunze szovjet hadvezér után kapta 1926- ban. Mi volt a város neve korábban? — Karakol (1) — Dzseti-Oguz (2) — Pispek (x). 2. Lenin-díjas kirgiz író (szül. 1928-ban). Több novellája és kisregénye (Dzsamila szerelme, Életveszélyben stb.) magyarul is megjelent. Neve? — Csingiz Ajtmatov (1) — Toktogul Szatilganov (2) — Alimkul Uszenbajev (x). 3. Az Isszik-Kul-tó egy 3000 m magas hegyek által határolt katlanban terül el 1609 m tengerszint feletti magasságban. 177 km hosszú, szélessége 35—57 km; területe 6332 km2, azaz jó tízszer akkora, mint a Balaton. A tó partján és a közeli hegyekben, gazdag rádium-, nátriumes kalciumtartalmú gyógyforrások vannak, számos üdülőhellyel és szanatóriummal. A fürdőhelyeken kívül két város is áll a tó partján. Ezek egyike a korábbi Karakol, a legelső orosz település Kirgiziában, mai nevét egy ismert múlt századbeli orosz tábornok, utazó, felfedező után kapta, aki itt halt meg 1888-ban. — Ki volt ez az utazó? — Nyikolaj Przsevalszkij (1) — Valerij Cskalov (2) — Timofejev Jermák (x). A 11. számú rejtvény megfejtői közül egyenként 100 korona értékű könyvutalványt nyertek: Fetykó Imre, Kráľovský Chlmec (Királyhelmec), Nagy Mihály, Sládkovičovo, (Diószeg), Németh Erzsébet, Gemer (Gömör). r ■t* %» rr ■P! j 1 ^ . A 13 A beküldő neve « ......................................................... . * , Megfejtés foglalkozása ................................................................ 1 címe.................................................................................. 2 járás .................................................................................. 3 1. Sark község Tasirov kolhozában dolgozik Gljasziddin és Szaodatkhan Gavsziddin. A házaspárnak huszonegy gyereke van. A legnagyobbak főiskolát vagy technikumot végeztek, illetve végeznek, a legkisebb még most tanul járni 2. Kirgiz népi énekesek 3. M. V. Frunze szobra a kirgiz fővárosban 4. Amikor téli szállására hajtják a nyájakat, a csabanok országszerte megrendezik lovasjátékaikat, vetélkedőiket. A képen: az odaris nevű lovas birkózás, a kirgizek nemzeti sportja APN felvételek jrS $ 11
