A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-10 / 45. szám

/« VESZÉLYES KÍSÉRLET ** Rozika vékony kislány, nyafo­­gósabb. fáradékonyabb, mint a többi gyerek a családban. A húga alig ki­sebb nála, a bátyja pedig vasgyúró hozzá képest. — Nem lehet a többi gyerek ro­vására kényeztetni — szabadkoznak a szülök, amikor az osztályfőnök szóvá teszi a kislány sirósságál. Ügy gondolják otthon, hogy edzeni kell, majd megerősödik, csak lustácska egy kicsit. Csakhogy Rozika más alkatú: gyengébb, törékenyebb, érzékenyebb. Elfárad a kiránduláson, fáj a lába a korcsolyázás után, nem szeret a fiúkkal versenyezni futásban, mint a húga. Ez a kislány kíméletre szorul, több pihenésre, célirányos testmozgásra, vitamindúsabb táplálékra. Nem kényeskedik ő! A gondos érdeklődés többet segít, mint a korholás. Rozika tizenegy éves, növésben van, s ha túl erő­szakosan edzik, veszélyessé válhat a kísérlet. Kedvetlenség, álmatlanság, étvágytalanság és gyengébb munkateljesítmény lehet az erejét meghaladó követelmények „eredménye“. A FESTI A SZEMÉT A vakáció alatt Julika építő­táborban volt, A család legnagyobb megdöbbenésére kifestett szemmel érkezett haza. — A lányok megmutatták, hogyan kell kihúzni — mondta kicsit kihí­vóan és harcra készen. Apa kiabál, hogy ő rendes lányt nevelt, nem divatmajmot. Anya csi­­títja, de ő is zsörtölődik, hogy bez­zeg ha ő merte volna ... ! A nagy­mama csendesen fohászkodik az égiekhez segítségért, a szava is el­akad a felháborodástól, Julival nem kellett eddig sokat vitatkozni: elfogadta anyja ízlését az öltözködésben, copfot viselt és fehér gallért 'a köpenyén. De ahogy nő ahogy nőiesedik — egyre többször lesz különb­ség a család és a gyerek elképzelése között. Nem érdemes összeveszni Julival. Az osztályfőnök — ha nagyvonalú: nem törődik a kihúzott szemmel —, ha betű szerint ragaszkodik a rendtartáshoz: megzabolázza a lányo­kat és megmagyarázza, hogy az iskolába nem való a festék, körömlakk, és más efféle. Ha pedig Juli a szemfestéstől felnőttebbnek érzi magát, akkor joggal lehet felelősségteljesebb, felnőttesebb követel­ményeket is támasztani vele szemben az iskolai és az ottho­ni dolgai ellátásában. Ez pedig nem megvetendő szempont. 3. MIT OLVASHAT? Én nem szeretem, ha a gye­rek felnőtt könyvet olvas — mondja a vendég Kovácsnénak. Jancsi ugyanis éppen távozott a hóna alatt kétkötetes vaskos regénnyel. — Ol­vasson mesét, az való neki. Jancsii nem így nevelték. Igaz, aa egészséges gyerek értelmi-érzelmi fejlődéséhez nélkülözhetetlen táplá­lék a mese. De ahogy okosodik, ahogy már többet ért-ismer a világ­ból, mást is olvashat. A rádió és a tv felkeltik érdeklődését másféle dolgok iránt is. Miért tiltanánk meg, hogy kedve szerint tájékozódjon, válasszon a könyvespolcról? Jó, színvonalas irodalmat vásárolnak Kovácsék, s ha érti a gye­rek, ha kedvét leli benne, csak olvassa! HÁROM * JÔ * TANÁCS A TISZTASÁG ÉS A REND ESZTÉTIKUMA AZ ISKOLÁBAN R. Ejdlin szovjet pedagógus A tanulók esztéti­kai nevelése című tanulmányában a Novo Alek­­szandrovszkaja-i 1. számú középiskoláról ír. El­mondja, hogy az iskolában pályázatot hirdettek, ki készíti el az iskolaudvar és a diákszállás csi­nosításának legjobb tervét. Az érdekes pályázatra számos munka, sok értékes javaslat érkezett, ezekről később vita alakult ki. A pályamunkák és a vita alapján háromtagú szervező bizottság dolgozta ki az iskola díszítésének, csinosításának, berendezésének végleges tervét. A szerző ezzel a példával is hangsúlyozza, milyen jól lehet fel­használni az ifjúsági közösséget az esztétikai ne­velés minden területén. Iskoláink egyre csinosabbak. Többségükben tiszták a folyosók és a mellékhelyiségek. Ez szo­ros összefüggésben áll azzal, hogy államunk, ta­nácsaink is egyre többet áldoznak az iskolára, a renoválásra és a tatarozásra, mert e nélkül a legnagyobb pedantéria is meddő igyekezet marad. Hiába indítunk Ugyanis mozgalmat a tisztaságért s adunk büntetést a legkisebb, tanteremben talált hulladékért, ha elhanyagolt az egész iskolaépület, mállik a vakolat, takarításra vár a tanári szoba és a mellékhelyiség. A mozgalom önmagában kevés, ide tisztítószer, festés, takarítás kell. Megfigyelhetjük azonban, hogy ahol újonnan festették az iskolát, tiszták és ápoltak a folyosók és a tantermek, ott sem kötik mindig össze a tisztaságért indított mozgalmat és versenyt az esztétikai neveléssel. Ennek hiányában viszont a tiszta tanterem és SZISZ-szoba csak a nyárspol­gári pedantériát szolgálja, nincs iránya, célja a munkának. Hiányzik a tisztaság és a szépség összhangjának megteremtése mind a nevelésben, mind a gyakorlati tevékenységben. Szőke Sándor tanító több mint hatvan esztendővel ezelőtt írta le ezeket a sorokat A szép a nevelésben című könyvében, de megállapításai ma is aktuálisak. ..Nyerjen megfelelő kifejezést a szép elve az óvo­dától az egyetemig az épület külsejében, tiszta­ságában, külső rendjében, fölszerelésében, tan­anyagában, a tanító és a tanítvány egymáshoz való viszonyában, fegyelemtartásban, a tanítói modorban, tanmódban, az iskola szellemében, egyszóval az egész iskolai életben.“ A. Bondarij szovjet pedagógus is azt vallja Az iskolai rend és tisztaság című cikkében, hogy a tisztaság szervesen hozzátartozik az esztétikai neveléshez. A tanterem és a folyosók tisztasága, a falakon levő egyszerű, ízléses dekoráció nem csupán egészségügyi követelmény, hanem hozzá­járul az egészséges érzékű ember szépség iránti igényének kielégítéséhez is. A szerző ehhez még hozzáteszi: mindez a tisztaság és a rend össze­függ a szocialista társadalmi tulajdon védelmével, s ilyenformán az erkölcsi nevelést is támogatja. Iskoláinkban nagyon sok okos törekvést látha­tunk arra, hogy a tisztaság, a rend és a külcsín társadalmi mozgalommá váljék. Sok helyütt fon­tos szerephez jut ebben a munkában az iskolai ifjúsági szervezet. Egyik iskolában például a szépérzék kifejlesztésére, a tisztaság céljaira tükröt és különböző tisztítószereket vásárol az osztályközösség, ezek minden tanulónak rendel­kezésére állnak reggel fél nyolctól a tanítás be­fejezéséig. Az eredmény: nincs kócos haj, piszkos lábbeli, poros, krétás ruha. A rendben és tisztaságban a közösségé a leg­nagyobb szerep. Ha azt akarjuk, hogy a tiszta­sági mozgalom az esztétikai nevelés szerves része legyen, akkor csak a közösségre támaszkodva érhetjük ezt el. Néhány pedáns gyerek rendszere­­tete még kevés: a tiszta függöny és pad, az ápolt köröm, a fésült haj csak akkor segíthet az eszté­tikai nevelésben, ha ezt mindenkiben vagy legalábbis az osztály többségében tudatosítjuk. Amikor a szépet, a tisztát, a harmonikusát kutat­juk a természetben, a tájban, a művészetben és az irodalomban, önmagunkból és környezetünk­ből kell kiindulnunk, önmagunkon és bensőnk­ben kell elsősorban keresni és megszeretni a har­monikus és rendezett vonásokat. Nincs esztétikai értelemben vett rendezettség, külső és belső tisz­taság nélkül. Az iskolában a diákoknak kell ezt megteremteniök — a segédszemélyzettel együtt —, ez a feltétele annak, hogy rányíljék szemük az életben is mindenfajta szépségre. ÖSSZEÜTKÖZÖTT NIXON AUTÓJÁVAL Orville Jackson a washingtoni utcán kerékpárjával összeütközött Nixon amerikai elnök autójával. A legnagyobb kényelmet és biz­tonságot szolgáló autó értékét fél millió dollárra becsülik. Az össze­ütközésnél a kerékpár épségben maradt, de a páncélozott autón száz dolláros kár keletkezett, amelyet most Jacksonnak meg kelt térítenie. GYŐZELME Hans Boelcko dán fényképész sa­ját csónakjáról kísérte figyelem­mel az olimpiai evezősök verse­nyét. Két postagalambot is vitt magával, így, amikor egy filmet kifényképezett, azonnal a posta - galamb nyakába akasztotta, amely nagyon gyorsan a koppenhágai szerkesztőségbe szállította. A fényképész így legkevesebb Ifi órával megelőzte kollégáit. A NÁTHA ellen Lassan itt a tél, a gyakori nátha­láz is jelentkezik. Nátha elleni ol­tást kaptak a londoni revüszínhaz táncosai, énekesei és a színház személyzete. Amint arról képünk is árulkodik, az orvosnak nem volt nehéz a munkája. mini­magazin

Next

/
Thumbnails
Contents