A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-03 / 44. szám
AKUPUNKTÚRA ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY T udomány T echnika TV-KAMERA VILAGTALANOKNAK. Az emberi bőrnek a tapintási ingerekre adott válasza funkcionálisan nagyon hasonlít a szem retinájának a látásingerekkel kapcsolatos válaszára. Ezt a tudományos megfigyelést hasznosítva egy San Francisco-i tudományos intézetben olyan hordozható kamerát szerkesztettek, amely tapintási információkkal helyettesíti a világtalanok hiányzó látásingereit. A kis méretű objektívlencséket egy szemüveg keretébe építették be. A készülékhez egy kilogramm súlyú válltáska tartozik, amelyben integrált áramkörös tv-kamerát. továbbá megfelelő átalakító szerkezetet helyeztek el. Mindezeken túl 20X20 rezgőíejet tartalmazó, villamos működtetésű tapintórendszer simul a világtalan hasának bőréhez. A lencserendszerrel felvett tv-képet villamos impulzusokká alakítják át és a térbeli elhelyezkedésnek megfelelően a rezgőfej - rendszerre továbbítják. A kísérletek szerint a világtalanok gyorsan megtanulják a tapintási ingerek alapján a kép felismerését, vagyis felismerik az előttük levő tárgyakat. Bizonyos gyakorlással mélységérzetük is kialakul a rezgések útján közölt képekről, így biztonságosan mozoghatnak a helyiségek bútordarabjai között. TIZENÖT EZER ÉVES JÉG. A szovjet Vosztok délsarki kutató állomáson működő különleges fúróberendezés 520 méteres mélységbe hatolt az Antarktisz jégpáncéljába. A furat mélyéről kiemelt jégmag az elemzések szerint több mint 15 ezer éves. Ezzel a módszerrel a jégbe zárt spórákat, baktériumokat, a földi és esetleg kozmikus porszemcséket kutatják és fontos felvilágosításokat kaphatnak a Föld régmúlt sugárzási és hőviszonyaira vonatkozóan is. A 3400 méteres tengerszint feletti magasságban végrehajtott fúráshoz a leningrádi bányászati intézetben kifejlesztett különleges termikus fúróberendezést használták fel. Ez a hőfúró áthatol a jégen, de belsejében érintetlen marad a jég íúrómag. A tervezők lehetségesnek tartják, hogy az új fúróval sikerül teljesen átfúrni az Antarktisz jégpáncélját, amely a Vosztok-állomás körzetében körülbelül két kilométer vastagságú. Ezen a módon ebben a térségben először sikerülne elérni a hatodik kontinens ősi sziklaágyát. BAJORORSZÁG ELSŐ FŐVÁROSA. Bajorországban, Manching környékén frankfurti régészek rábukkantak egy Ókori nagyváros maradványaira. Az i. e. II. században alapított város 20 ezer embernek nyújtott otthont, és a rómaiak alpesi hadjárata során pusztulhatott el. A védőfalak kiszabadított maradványaiból arra következtetnek, hogy egykor 3,8 millió négyzetméternyi területet övezhettek az erődítmények. A házak maradványaiból, a napvilágra került fegyverekből, üveg- és bronztárgyakból, ékszerekből, érmékből arra következtetnek, hogy a város kézműipara magas műszaki színvonalat ért el. ÖTLET - TALÁLMÁNY FÉNYÉRZÉKENY ÜVEG. A Mainzi Schott Müvekben kifejlesztett új típusú üveg sötétebbre változtatja színét, ha erős fény éri és így kevesebb fényt enged át. A kísérleti üveglemezkét víllanylámpa erős fényével világították meg. Ahol a kulcs eltakarta az üveglemezt, világos színű maradt, a fedetlen részeken azonban sötétebbre változtatja színét, így világosan kirajzolódnak rajta a kulcs körvonalai. Néhány perc múltán visszanyeri eredeti színét a fényérzékeny üveg, amelyből az erős napfényben elsötétülő napszemüvegek, gépkocsiszélvédők készíthetők, de felhasználható lakások, ipari csarnokok üvegezésére, sőt komputeres adattárolás céljaira is. A tűszúrásos kezelést egyidejűleg több tűvel végzi az orvos. A beteg megjelelő helyzetben tartja a kezét, hogy a tűk pontosan célba találjanak A tűszúrás nem mindig okoz fájdalmat, sőt az akupunktúra szabályait alkalmazva érzéstelenítésre vagy kínosnehéz betegségek gyógyítására is alkalmas lehet. A kínai eredetű ősi népi gyógymódot világszerte feltűnő eredményekkel alkalmazzák. Az élettan az elektronikát is felhasználó kiterjedt vizsgálatokkal kívánja tisztázni a tűszúrásos gyógymód természettudományos alapjait. Magyarázatot keres a „csodákra", hogy eloszlassa hamis mítoszát és megteremtse reális elméletét. LÁTVÁNYOS AZ ELLENTMONDÁS a kínai eredetű tűszúrásos gyógymód, az újabban sokat emlegetett akupunktúra két arca között. Az egyik oldal a cáfolhatatlan eredményeké. A másik? Szinte érthetetlen, misztikus jellegű elméleti magyarázat. Mit kezdhet vele korunk természettudománya? Azt, amit általában a népi gyógymódok — évezredek mondavilágában megőrzött — sokaságával. Ezek ősi tapasztalatokon alapulnak, de eredetük és olykor magyarázatuk is homályos. A gyógyító hatású növények — vagy akár a kávé és a tea — „felfedezésének" története éppoly ismeretlen, mint amilyen rejtélyesek például az ősemberek idejében végzett — tárgyi emlékekkel bizonyított — koponyaműtétek. A tudomány tiszteli a tapasztalat tényeit, megvizsgálja a belőlük fakadó hagyományokat is, de éles kritikával válogatja meg, hogy mit vegyen be a gyógyítás fegyvertárába. Eleve elutasítja a misztikus hiedelmeken alapuló babonát és folyamatosan kiselejtezi a túlhaladottakat. Az elfogadás feltétele a cáfolhatatlan eredményesség, illetve a természettudományos magyarázat. „Csodát“ ugyan sohasem ismerhet el a természettudomány, de mai ismereteinkkel valóban nehezen magyarázhatók meg az akupunktúrával elért eredmények. Borsarello orvos-alezredes, a francia űrorvosi központ kutatója egyik legújabb megjelent cikkében megemlíti, hogy a televízió a közelmúltban tűszúrásos érzéstelenítéssel végzett, látványos műtéteket közvetített. A nézők talán valami trükkre gyanakodtak, de nem így azok a Kínában járt európai és amerikai orvosok, akik már láttak hasonlót. Az amerikai National Geographie Magazine egyik legutóbbi számában Audrey Topping leírja, hogy végignézett egy gégeműtétet, amelyet altatás és gyógyszeres érzéstelenítés nélkül végeztek, pusztán az akupunktúra támogatásával. A beteg fülkagylójának bizonyos pontjába — fájdalom okozása nélkül — tűt szúrtak be, s azt kellő sebességgel forgatták. A beteg a műtét szüneteiben beszélgetett orvosával, majd közvetlen utána narancslevet ivott . . . Hasonló érzéstelenítéssel egyaránt végeznek nagy mellkasi operációkat és császármetszést, vagy kisebb rutin sebészeti beavatkozásokat. Az érzéstelenítést szolgáló akupunktúrás tűt kézzel vagy motorral forgatják. Ha a beteg mégis valamit megérez — a tű forgatását gyorsítják, és ezzel mindig elérik a kellő érzéstelenítő hatást. Az akupunktúra tapasztalatait Kínában járt európai orvosok a XVII. században vitték el Hollandiába, Francia-, Német- és Olaszországba, majd AmeGYÓGYÍTÁS tüszúrassal rikába. 1816-ban L. Berlioz (a zeneszerző atyja) könyvben, 1828-ban Pjotor Csarukovszkij pétervári orvos egy katonai folyóiratban számolt be az addig ismert eredményekről. Akkori — és mai — tapasztalatok szerint az akupunktúrás kezelés legnagyobb hatású a pillanatnyi fájdalomcsillapításban, de tartós eredményre vezethet a belső szervek görcseiben, heveny és krónikus mozgásszervi, reumás betegségekben és migrénben szenvedők gyógyításában, ezenkívül alkalmazható magas vérnyomás, asztma, emésztőszervi, ideg, bőrés női betegségek, cukorbaj, valamint a fül és a szem bizonyos megbetegedései esetén. Van olyan lázas fertőző betegség is — például a malária —, amelyet sikerrel gyógyíthat a tűszúrás. Bármilyen hosszú is az előbbi felsorolás. az akupunktúra fanatikus hívei sem állítják, hogy minden betegségben és minden esetben egyetemes „csodaszernek“ bizonyul. Mint ahogy a nálunk használatos módszerekkel sem lehet mindig mindenkit meggyógyítani, mert vannak gyógyíthatatlan esetek vagy helyrehozhatatlan rokkantság stb. A tűszúrásos gyógyítással, kezeléssel elért eredmények látványosak, különösen akkor, ha egybevetjük azzal, hogy milyen egyszerű, szinte primitív művelet maga az akupunktúra. Lényege, hogy a test meghatározott pontjain a bőrbe, illetve a bőr alatti kötőszövetbe vékony tűt szúrnak. A tű 2,5—12,7 milliméter mélyre hatol be és fájdalmat nem okoz. Meghatározott ideig a szúrásban hagyják, esetleg forgatják, majd kiemelik. Bizonyos esetekben egyetlen tűszúrás elegendő, máskor hosszabban tartó kezelésre, a szúrások időnkénti megismétlésére van szükség. A tűszúrásos kezelés hatása változik a szúrás helye, iránya, mélysége és időtartama, a közben elfoglalt testhelyzet és a tű anyaga szerint is. A szúráspontokat feltüntető atlaszok és modellek kezdetben 670, majd 693 helyet jelöltek ki a kezelés céljára, közülük kb. 100 a lényeges, a többi szerepe másodlagos. A szúrás lehet a bőrre merőleges, 45 fokos vagy 12—15 fokos. A követendő eljárás meghatározásában a hagyományos kínai gyógyászat a legnagyobb súlyt a pulzus vizsgálatára helyezi. Nemcsak az egyik csukló ütőerét tapintják meg, hanem — két kézzel egyszerre — mind a kettőt, szükség szerint több ponton is, továbbá esetleg a nyak és a láb ütőerét is. Többféle lehet a pulzus megtapintása is: felületes vagy mély. Francia orvosokkal végzett közös vizsgálatokban az európaiak felhasználták a szokásos diagnosztikai módszereket, az akupunktúrások pedig csak a pulzust vizsgálták. Az esetek 79 százalékában azonos eredményre jutottak. Az akupunktúra előírásai mintegy 4—5000 éves múltból származnak. Ä legenda szerint egy paraszt a mezőn véletlenül megszúrta magát, ettől elmúlt állandó kínzó fejfájása, s ezután nemcsak ő maga gyógyította szúrással fájdalmait, hanem a szokás a környéken is elterjedt. Az i. sz. VII—X. században, a Tang dinasztia idején alapították meg az „Akupunktúra Akadémiát“ és 1027-ben Cseng Vei már két emberi bronzmodellt készített, amelyeken üregek jelzik a szúrási pontokat. A ma is használatos „pont-rendszer“ a XIII—XIV. században alakult ki, miközben az akupunktúra Kína határain túl, elsősprban Japánban, Indiában és Koreában is elterjedt. Az akupunktúra hatásmódját mintegy húsz éve vizsgálják a korszerű természettudomány, az orvos-elektronika, s egyéb társtudományok eszközeivel. Elsőként az amerikai Becker professzor figyelt fel bizonyos, a bőrben meghatározott pályákon megfigyelhető, hosszúirányú elektromos áramlásokra. A vizsgálatok legizgalmasabb fejezete alighanem akkor kezdődött, amikor 1963-ban francia kutatók a tűszúrási pontokon jellegzetes elektromos jelenségeket figyeltek meg. A Tobiscop nevű szovjet gyártmányú készülék a gyakorlatban is értékesíti azt a megfigyelést, hogy az akupunktúrás pontok jobban vezetik az áramot, mint közvetlen környezetük. A nikkellel bevont, ceruzához hasonló mérőeszközben mindannyiszor felvillan egy 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 n 12 13 15 16 18 A füldiagnózis legfontosabb pontjai, amelyeken az akupunktúra hívei szerint az egyes testrészek betegségei jeleket hagynak. Sarok fi), térd (2), kézízületek (3), tompor (4), has (5J, könyök (7j, mell 18), váll (9), vállizületek (10), kucscsont (11), nyak (12), tarkó (12), áll (13), felső áll kapocs (14), alsó állkapocs (15), homlokcsont (16), arc (17) és szem (18) Bronzfej az akupunktúrás kezelés legfontosabb pontjuival kis lámpa, amikor szúrási ponthoz érnek vele. Pontosabb, megbízhatóbb, mint a hagyományos akupunktúra-modellek, hiszen ezek előírásait még alkalmazni kell a különféle testméretű betegekre. A Znanyije Szila a Tobiscop ismertetésében kiemeli, hogy az egyszerűbbé teszi az akupunktúra gyakorlatát és megkönnyíti kutatását, s egyben megnyitott egy új területet is: az ún. füldiagnózisét. Nogier francia orvos 1956- ban bizonyította be, hogy számos betegség hagy nyomot a beteg fülkagylóján — elektromos változás formájában, meghatározott pontokon. Mintegy 50 ilyen pontot ismertek fel máig. amelyek különféle szervek betegségeire utalhatnak. Felderítésükben az új eszköz felbecsülhetetlen . értékű. S az akupunktúra gyakorlati eredményei közül elsőként a fülszúrással végzett érzéstelenítést említettük, s az élettani kísérletekben is eljutottunk a fülhöz. Ez talán nem is véletlen. Sok-sok rejtett, ma még ismeretlen összefüggésre derülhet fény az akupunktúra gyakorlati és elméleti kutatásában. Természettudományos alapjait remélhetőleg mielőbb sikerül annyira tisztázni, hogy eredményeit és létjogosultságát az orvostudomány egyértelműen igazolhassa.
