A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-03 / 44. szám

six nrviis f si n sí i: se n I A dülmlrigy betegségei Fiatalabb korosztályhoz tartozó férfiaknál ritkán fordul elő a prosztata, ill. a dülmirigy megbetege­dése. Idősebb korban azonban e szerv különböző okok folytán megnövekedik s a húgycsőre gyakorolt nyomásával vagy deformálásával gátolja a hólyag­ban felgyülemlett vizelet kiürítését. Gennyes gyul­ladásnál a húgycső nagyfokú beszűkülését vagy el­záródását állapíthatjuk meg. Láz, rossz közérzet, heves altájí fájdalmak, székelési és vizelési nehéz­ségek a kísérő tünetek. A gyulladásos folyamatot megfelelő antibiotikum segítségével győzi le az orvos, a megnövekedett prosztata ismét kisebb lesz, a heves fájdalmak csil­lapodnak, és lehetővé válik a vizeletürítés is. Van­nak azonban másképp kialakuló esetek is. E meg­betegedésnél nemcsak a vizeletürítéssel van baj. Ha betegünk érzi is a vizelési ingert és gyakran vizel, mégis keveset ürít és gyakori próbálkozással sem üríti ki teljesen a húgyhólyagot. A bennmaradt vi­zelet könnyen fertőződik s a fertőzés átterjedhet a húgyvezeték útján a vesére és más szervekre is. A vizeletben levő bomló anyagok a vérkeringésbe jutva mérgezik a szervezetet. A felgyülemlett vizeletben bármily szerves hám­­ladék körül kő képződhet, amely a húgyvezetékbe vagy a húgycsőbe jutva fájdalmakkal és nehézsé­gekkel súlyosbíthaja az idős beteg helyzetét. A dül­mirigy megbetegedéseinek tüneteit és lefolyását nem célunk itt ismertetni. Csak azt szeretnénk ko­rosabb férfi-olvasóink lelkére kötni, hogy ha vi­­zeléssel kapcsolatos nehézségeket észlelnek magu­kon, azonnal keressék fel orvosukat. Meg kell említeni, hogy vannak megbetegedések, amelyek gyógykezelése nehezebb, sokszor pedig sür­gős sebészi beavatkozást igényelnek. Például néha a gyulladás nem zajlik le a várakozásnak megfele­lően, a tünetek súlyosbodnak s a gennyedés folytán tályog keletkezik, amelyet haladéktalanul fel kell nyitni. Nem a műtét veszélyes, hanem annak halo­gatásai Tapasztalt szakorvosok prosztata-műtétek egész sorát végzik sikerrel minden kórházban. Aránylag könnyű beavatkozásról van szó, amelyet még nyolcvanéves betegeken is eredményesen vé­geznek el. A betegek testileg-lelkileg megfiatalodva hagyják el az intézetet. A műtét elodázása a dül­mirigy körüli szöveteket és a hasüregi szerveket baktériumos fertőzéssel, az egész szervezetet pedig vérmérgezéssel fenyegeti. Az orvosi segítség, a prosztata megbetegedéseinél sok esetben életmentő jelentőségű, ezért idejében • kell igénybe venni. A rendszeres ellenőrzést, a szakszerű ellátást kezelés vagy műtét után sem szabad elhanyagolni. A vizeletürítési bántalmakkal és fájdalmakkal körzeti vagy üzemi orvosunkat ke­ressük fel, aki lelkiismeretesen vizsgálja meg be­tegét, és ha kell, urológus szakorvoshoz küldi. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY J«gl tsiusíiüssiilri Válasz „Elhibázott élet" jeligére A terhesség nem ok arra, hogy ne vegyék fel munkába. Próbálja meg a volt munkahelyén, hogy visszavegyék. Vegye esetleg igénybe a jnb munka­erő-gazdálkodási ügyosztályának segítségét. A terhesség alatt járjon a terhességi tanácsadóba, mert ez is egyik feltétele annak, hogy gyermekgon­dozási segélyt kapjon. Forduljon tanácsért vagy a járásbírósághoz, vagy ' a jnb ifjúságvédelmi szervéhez és gyermeke vélt . apja ellen érvényesítse a családjogi törvény 95. sza­­kaszának rendelkezésein alapuló igényeit (megfelelő hozzájárulást a terhességgel és szüléssel járó kia­dásaihoz és az ellátáshoz 26 hétre). Esetleg fordul­jon ügyvédhez, aki elkészíti a bíróságnak benyúj­tandó beadványt. Gyermeke megszületése után azonnal adja be a bírósághoz az apaságmegállapítási keresetet és a járási nemzeti bizottságtól az 59/1964. szá­mú kormányrendelet 19. szakaszának rendelkezései alapján kérjen rendszeres támogatást. Aszerint, hogy a szülés idején munkaviszonyban lesz vagy nem, a 107/1971. számú törvény alapján kérheti majd a gyermekgondozási segélyt munka­adójánál. Válasz „Csallóköz" jeligére Házastársi vagyonközösség megszüntetése, illetve a vagyon felosztása kérdésében, ha megegyezésre nem kerül a sor, a bíróság dönt. Minthogy ügyéhen már a járásbíróság is, a kerü­leti bíróság is döntött, a most ismét a járásbírósá­gon van az ügy, ahol a legutóbbi tárgyaláson nem került sor érdembeli döntésre, az iratok ismerete nélkül csak azt tanácsolhatjuk, hogy forduljon kér­vénnyel a járásbíróság elnökéhez és kérje ügye mielőbbi elintézését. A bíróság a Polgári Törvénykönyv 150. szaka­szának rendelkezéseinek figyelembe vételével kö­teles dönteni. Természetesen a járásbíróság újabb döntését is — ha a döntéssel elégedetlen — ismét megfellebbezheti a kerületi bíróságnál. Dr. B. G. üniliürí Válasz „Miért jön a derűre ború“ jeligére Ne haragudj, hogy tegezlek, de teszem ezt azért, mert én is fiatal vagyok, mindössze 23 éves. A problémádhoz szólva azt tanácsolom, sza­kítsd meg azzal a fiúval a kapcsolatot. Csodál­kozom, hogy ezt már előbb nem tetted meg, ajánlata után nem utasítottad vissza. Szerintem, ha a fiú amellett, hogy együtt jártok, látogatja a fiatalasszonyt is, hogy kárpótlást találjon nála azért, amit nálad nem kap meg, akkor Téged nem szeret igazán. Ha pedig nem szeret igazán, akkor felesleges, hogy együtt járjatok. Talán nemcsak a tudat, hogy közöttetek érzed a másik asszonyt, hanem maga a tény is undorító. Most dönts, nehogy később a fiú szerelmének állandó hiánya legyen fájó. Az a férfi, aki így gondol­kodik, nem tud igazán szeretni! Ne hidd, hogy ez a fiú megmaradna melletted, ha Téged meg­kapna. Tudom, a fiatalkori szerelem a legerősebb, és ezért nagyon nehezen felejthető el. De fiatal vagy még, nagyon fiatal, és meglátod, egyszer még megtalálod az igaz szerelmet egy olyan fér­fi oldalán, aki nem megy a szomszédba „kárpót­lásért“, mert azt nem fogja megengedni Hozzád fűződő szerelme. Sok erőt kívánok a helyes döntéshez! Egy óvónő Válasz „Egy elrontott élet“ jeligére Kedves tizennyolc éves kislány! Megdöbbenve olvastam az Emberi sorsok rovatában a leveled! Te is azok közé tartozol, akik csalódtak az élet­ben, a szerelemben és az emberekben. Én 22 éves leszek és nagyon sokat csalódtam — talán ezért nem tudlak elítélni. Szerelmes voltál, szerettél és szerettek, gyereket vártál, csalódtál és abor­tuszra vállalkoztál. Egy 18 éves lánynak sok ez egyszerre, de van kiút s a legbölcsebb tanács, amivel szolgálhatok: vedd úgy az életet, ahogy van. Tanuld meg az embereket kiismerni, osztá­lyozni. Ez természetesen azt jelenti, hogy kü­lönbséget kell tenni ember és ember között! Az a katona nem nevezhető sem embernek, sem jó­zanul gondolkodó társadalmi lénynek. Aki cser­ben hagy egy nőt, amikor az gyereket vár, az nem ember. Nyugodj bele, ami megtörtént meg­történt, légy büszkébb és erős: ne békülj ki vele.' Nem tudom, hogy tanulsz-e vagy dolgozol, de egy időre próbálj másra koncentrálni és ne tö­rődj vele, légy hozzá közömbös. A Te esetedben, hidd el, ez segít. Meglátod, egyszer eljön az iga­zi, aki nem időszakonként lesz beléd szerelmes, hanem ésszel és szívvel a Tiéd lesz! Egy a sok közül Azt hittem, sohase hagyjuk el egymást Rendszeres olvasója vagyok az Emberi sorsok rovatának. Már sokat gondolkodtam azon, hogy megír­­jam-e keserű sorsom vagy nem. Minden héten látom, hogy milyen sok fiatal írja meg keserű sorsát. Mostanáig azt gondoltam, hogy majd csak sikerül egyedül segíteni a bajomon. Kerek hat évig jártam egy lánnyal. Nagyon szerettem őt. Azt hittem, hogy mi már nem vá­lunk el soha ebben az életben. Sajnos nagyon üiii'üiil: tévedtem, mert amíg a tényleges katonaidőmet töltöttem, ő elhagyott. Talán van olyan fiatal, aki túltette volna magát a szerelmi csalódáson. Sajnos nekem nem sikerült, akárhogy is próbál­tam. Megpróbáltam társaságba járni, sajnos, ez sem járt valamit nagy sikerrel, mert láttam, hogy ők milyen boldogok, és ez nekem szinte fájt. Egy éve szereltem le, de úgy érzem, hogy tíz évvel öregebb vagyok. Nagyon sokat gondolkod­tam, amíg e levelet megírtam. Azért fogtam tol­lat, hogy az Emberi sorsok rovatán keresztül megismerkedhessek valakivel, hogy egy őszinte barátnőt találjak magamnak. Még csak huszon­két éves vagyok, de ha szüleim és kis húgom nem lenne, talán véget is vetnék az életemnek. Előre is köszönöm az olvasók megértését. Egy szőke fiatalember Ha lenne, akihez szólhatnék Rendszeres olvasója vagyok a Hétnek, s így az Emberi sorsok rovatának is. Nem vagyok szentimentális, de bizony könnybe lábadt a sze­mem, amikor elolvastam a 39. számban a két köszönetét egy boldog emberpártól. Így hosszú gondolkodás után elhatároztam, hogy én is a Héten keresztül próbálok ismeretséget vagy le­velező partnert szerezni, hasonló sorsú férfi sze­mélyében. Harminchat éves tanítónő vagyok, két éve el­váltam. Van két szép kislányom (az egyik hét, a másik tizenkét éves). Nekik szentelem az éle­tem. Nem járok sehová. A munkám és a gye­reknevelés nagyon leköt, habár ebben segítenek drága jó szüleim is. De jönnek az esték, amikor olyan jó lenne valakihez szólni. Jóbarát a könyv, keresztrejtvény, tévé és a kézimunka, de nem pótolja a megértő barátot, társat. Ügy szeretnék legalább valakivel levelezni akár magyarul, akár szlovákul (szlovák iskolában ta­nítok). Hiszem, hogy segítségemre lesz az Emberi sor­sok rovata, amely oly sokaknak segített a taná­csaival. Jelige: A remény éltet Írják meg, hogy mit tegyek Tizennyolc éves vagyok. Megismerkedtem egy nélamnál hét évvel idősebb férfival. Az idők folyamán megszerettük egymást. Kezdetben sok­szor találkoztunk, mivel együtt is dolgoztunk. Időnként eljött hozzánk is. Közben sokat beszél­gettünk, és megértettük egymást. És mindig az­zal hitegetett, hogy elvesz. De erre mindmáig nem került sor. Közben állapotos maradtam és most már van egy héthónapos kisfiam. Amikor megmondtam neki, egész más lett hozzám, mint azelőtt. Most egyedül élek a kisfiámmal. Hét hó­nap után jelentkezett nálam, hogy megnézze a kisfiát. És közben beszélgettünk. A szavából megértettem, hogy el szeretne venni. Viszont van egy udvarlóm, egy legényember, aki a kisfiámat is nagyon szereti és jó hozzám is. A kisfiú édes­apja ellenben nagyon iszákos, és a szülei is el­lenzik a házasságunkat. Kérem, adjanak tanácsot, mit tegyek, várjak rá, míg nem jelentkezik újra? Vagy hagyjam magára és ne gondoljak rá? írják meg a véle­ményüket. Előre is köszönöm. Jelige: Gondolsz-e majd rám? Prandl Sándor felvétele 20

Next

/
Thumbnails
Contents